Hozott változást a cafeteriában az őszi adócsomag-tervezet?
– Alapvetően nem, amennyiben a javaslatot ebben a formában fogadja el az Országgyűlés. Vagyis 2019. január 1-től – ahogyan az a nyári adócsomagból kiderült – lényegében két juttatással számolhatnak a munkáltatók, a SZÉP Kártyával és az önkéntes egészségpénztárakba célzott szolgáltatásra fizetett támogatással. Többek között az utóbbira vonatkozóan tartalmaz pontosítást a most benyújtott adócsomag. A célzott szolgáltatásokkal kapcsolatosan a pénztáraknak és az adószakértőknek is sok tisztázandó kérdésük merült fel; ezek közül pontosítja a tervezet az önsegélyező szolgáltatások támogatását: az ilyen célra fizetett munkáltatói juttatás után a munkavállalónak adót – szja-t és szocho-t – kell fizetnie, amikor a szolgáltatást igénybe veszi.
Mostanáig sok cég HR-politikájában volt hangsúlyos a munkavállalók egészségmegőrzése, prevenciós célú szűrések biztosítása. Ezek a cégek általában egészségpénztári tagdíj-kiegészítést adtak a munkavállalóiknak. Jövőre ezt helyettesíti a célzott szolgáltatás?
– Igen. A vállalatoktól nagyon sok kérdés érkezik hozzánk, a többségük tanácstalan. Pedig a célzott szolgáltatások révén a munkáltató változatlan adóteher mellett tudja támogatni dolgozói egészségcélú költéseit jövőre is. Belátom, első hallásra bonyolultnak tűnik az új konstrukció, de nem az. Sőt! A korábbinál sokkal inkább egyénre – munkavállalóra – szabott segítséget tesz lehetővé, ráadásul az új modellben fokozottan tudja a vezetőség ösztönözni az öngondoskodást is, mivel célzott szolgáltatást csak a pénztártag munkavállaló fog tudni igénybe venni. Az első lépés tehát, hogy annak a dolgozónak, aki még nem pénztártag, be kell lépnie és havonta legalább a kötelező minimális tagdíjat befizetnie az önkéntes pénztárba, hogy a foglalkoztató hozzá tudjon járulni az egészségcélú költéseihez.
Említette, hogy első pillanatban bonyolultnak hat a célzott szolgáltatás. Miben különbözik ez a támogatási forma az eddig kínált munkáltatói tagdíj-kiegészítéstől?
– Szeretnék eloszlatni egy félreértést: a munkáltató jövőre is adhat tagdíj-kiegészítést, csak változott a juttatás adóterhe: bérként fog adózni. Az október 19-én megjelent módosítást követően kiderült az is, hogy a támogatás után a munkavállalónak is kell adót fizetnie, de jogosulttá válik adókedvezményre is. Ettől függetlenül az a vállalat, amelynek lényeges, hogy a munkavállalója a gyors és hatékony magánegészségügyben gyógyuljon, vagy rendszeresen eljárjon szűrővizsgálatokra, élhet a tagdíj-kiegészítés lehetőségével. Ennél azonban kedvezőbben, 40,71 százalékkal adózik a célzott szolgáltatásra befizetett összeg, amellyel ugyanezek a célok éppúgy támogathatók, mint eddig. A különbség mindössze annyi – és emiatt tűnik úgy, hogy sok vele az adminisztráció –, hogy az így fizetett összeg nem kerül a tag egyéni számlájára, és nem költhető korlátlanul bármilyen szolgáltatásra, ami a pénztár portfoliójában szerepel. Első lépésben a munkáltató és a pénztár kötnek egymással szerződést, amelyben meghatározzák a szolgáltatási csomagok árát és tartalmát, a munkáltató pedig házon belül megalkotja a dolgozói csoportokat, akiknek felajánlja ezeket.
Hogyan tudja felhasználni a pénztártag azt a pénzt, amit a munkáltató neki szán, de nem kerül az egyéni számlájára?
– Erre a pénztárak eltérő válaszokat adnak. Van, ahol az igénybe vett szolgáltatást ki kell fizetni zsebből, majd a pénztár utólag visszafizeti az árát a hozzá benyújtott számla alapján. A Patika-csoport pénztárainál – az Új Pillér és a Patika Egészségpénztárban – azonban évek óta rendelkezésre áll a többzsebes kártyatechnológia, így a kassza tagjai jövőre is éppúgy költhetik a munkáltatói juttatást az egészségpénztári kártyájukkal, mint idén. A fizetésnél nem lesz fennakadás: a POS terminál és a kártya automatikusan kommunikálnak, hogy a megfelelő zseb legyen megterhelve. A pénztártagunk a kassza online ügyfélrendszerében bármikor ellenőrizheti mindkét egyenlegét.
Módosul az Szja törvény 28. paragrafusa is. Eszerint az eddig a munkáltató számára adómentesen adható támogatói adomány is bérként fog adózni jövőre, éppen úgy, mint a munkáltatói tagdíj-kiegészítés. Bár a kétezres évek elején még jelentős tételt jelentettek a pénztárak bevételében a munkáltatói adományok, 2008 óta a súlyuk marginálissá vált: 2016-ban és 2017-ben az összes befizetésnek alig egy százaléka származott ebből a forrásból szektorszinten.
Mit hozhat 2019 az önkéntes egészségpénztáraknak?
– Új korszakba léphetnek a kasszák. Gondoljunk csak arra, hogy eddig az 1000 főt foglalkoztató cég akár 30 juttatási lehetőséget is felkínált a munkavállalóinak, amiből mondjuk százan választották a pénztári hozzájárulást. Jövőre más lesz a helyzet: a kínálatban szerepelhet a célzott szolgáltatás, vagy a SZÉP Kártya egyenlegei. Nehéz felmérnünk, mi lesz a felszabadult pénzmennyiség sorsa, de azt gondolom, hogy a nagy munkáltatók zöme az egészséges munkaerőre voksol. A 2018-ban 500–600 milliárd forintos béren felüli juttatási szektor bizonyos hányadát a cégek béremelésre fordítják kötelező jelleggel, vagy átstrukturálás okán. De valószínűleg azok a felelős munkáltatók, amelyeknek eddig fontos volt, hogy hozzájáruljanak a munkavállalóik egészségmegőrzéséhez, ezt ezután is meg fogják tenni célzott szolgáltatáson keresztül.
A célzott szolgáltatás azoknak a munkáltatóknak is jó megoldás lehet, amelyek eddig más módon biztosítottak évente rendszeresen foglalkozás egészségügyi szolgáltatást, prevenciós szűrővizsgálatot vagy menedzserszűrést. A lakosság egészségi mutatóit, a táppénzben töltött napok újbóli növekedését és az állami egészségügyi ellátásban jelentkező problémákat látva a munkáltatói márkaépítésnek és a tehetséges munkaerő vonzásának egyre fontosabb eszköze lesz az egészségcélú támogatás. Másik oldalon azt gondolom, hogy 2019-ben folytatódni fog, és még nagyobb lendületet vesz az egyéni pénztártagok számának bővülése és a befizetéseik növekedése. Egyre többen, egyre tudatosabban használják ki az szja-visszatérítést, és veszik igénybe a magánegészségügyi szolgáltatásokat az egészségpénztári kártyájukkal.