Vargha László

Az idén még széles cafeteriapalettát a július 20-án elfogadott adócsomag jelentősen szűkítette. A munkáltatóknak most azt kell mérlegelniük, hogy hogyan tudják jövőre szinten tartani a munkavállalóik által hazavitt jövedelmet anélkül, hogy a bérterheik az egekbe szöknének. Az is nagy kérdés, hogy az eddig a vállalati márkát építő, a munkaerőért folyó küzdelemben előnyt jelentő támogatási célokat hogyan tudják a cégek megőrizni.

Marad a SZÉP Kártya

A 34,50 százalékos közteherrel adható SZÉP Kártya idei célrendszere és keretösszege nem változik, a vendéglátás számla 150 000 forintig, a szálláshely számla 225 000 forintig, a szabadidő számla 75 000 forintig támogatható, e felett a juttatást 40,71 százalékos adó terheli. A juttatás módjában azonban lesz változás: a munkáltatónak dolgozónként és célonként, havonta különböző bankszámlákra kell utalnia a meghatározott összeget, ami jelentősen növeli a cég adminisztrációs terheit. A számlanyitás a dolgozók feladata a SZÉP Kártyát kibocsátó bankban, a munkáltató csak ezután tudja biztosítani a támogatást.

A juttatás a versenyszférában legfeljebb évi 450 ezer forint, költségvetési szerveknél évi 200 ezer forint lehet arányosan a munkaviszonyban töltött napokkal. Persze ennél többet is adhat ilyen céllal egy vállalat, de a plafon feletti részösszeg már 40,71 százalékkal adózik.

Egyes meghatározott juttatásként, 40,71%-kal adózik jövőre az önkéntes pénztárakba fizetett célzott szolgáltatás is. Bár ez a juttatási forma évek óta szerepel az önkéntes pénztárak működését meghatározó törvényben, a munkáltatók eddig nem éltek a lehetőséggel. Jövőre azonban nem lesz más, a bérnél kedvezőbben adózó eszközük, hogy a munkavállalók nyugdíj-, vagy egészségcélú öngondoskodását támogassák.

A célzott szolgáltatás célba ér

A törvényben célzott szolgáltatásnak elnevezett juttatás beemelhető a cég béren kívüli juttatási rendszerébe és a vállalaton belüli csoportképzéssel biztosíthatja azt a munkáltató az egyes munkavállalóknak. Első lépésben meg kell állapodjon a pénztárral arról, hogy milyen szolgáltatási körökre milyen összeget szeretne biztosítani. Mivel a nyugdíjpénztárak kizárólag nyugdíjszolgáltatást nyújtanak, a kérdés az egészségpénztáraknál lesz izgalmas, amelyek széles egészségcélú és jólléti szolgáltatásportfolióval rendelkeznek: ezzel a munkáltató szinte bármilyen élethelyzetben lévő munkavállalójának örömet tud szerezni.

A szolgáltatási csomagokban helyet kaphatnak az egészségcélú költések – például magánegészségügyi szolgáltatás igénybe vétele, menedzserszűrés, gyógyszertári költés, gluténmentes élelmiszer vagy gyógyászati segédeszköz vásárlás – és az önsegélyező szolgáltatások is. Ha például felülreprezentáltak a jelzálogalapú lakáshitellel rendelkező munkavállalók, támogathatjuk ily módon a hiteltörlesztésüket az idén adható adómentes lehetőséghez képest lényegesen kevesebb adminisztrációval, vagy ha sok a kismamánk, biztosíthatunk gyermekekhez kapcsolódó – gyermekszületésekor vagy tanévkezdéskor járó – juttatási pakkot.

Az egy-egy munkakörhöz kapcsolódó cafeteriakeret nagyságától függően pedig több célt is választhatnak a dolgozók, amelyet ily módon támogat a munkáltató. De ahhoz, hogy a célzott szolgáltatás ne csak adócsökkentő tényező legyen a vállalatnál, hanem valóban a dolgozók elégedettségét, lojalitását és ezáltal a munkakedvüket növelő extra juttatás, a szolgáltatási csomagok kialakítását megelőzően érdemes egy rövid felmérést készíteni a dolgozók között, hogy lássuk, mire mekkora az igény.

A válaszok alapján kialakított csomagokból pedig akár többet is választhat a munkavállaló: a törvény alapján a munkáltató korlátlan összegben adhat célzott támogatást a bérnél kedvezőbb, 40,71%-os adózással.

És még ez is

Szinén egyes meghatározott juttatásként, 40,71 százalékkal adózik az ajándékutalvány évente egyszer, a minimálbér 10%-ig, ám ez olyan csekély összeg, hogy valószínűleg nem csigázza fel a munkavállalókat. Viszonylag szűk körben lehet érdekes a jövőre adómentesen adható óvodai, bölcsődei térítés munkáltatói támogatása is. Ezután akkor sem kell adót fizetnie a cégnek, ha a szolgáltatásról kiállított számla a magánszemély nevére szól, és nem a foglalkoztatóéra.

Nulla százalékkal adózik és a juttatási palettába jövőre is beilleszthető az egészségpénztárakba fizetett munkáltatói adomány is. Igaz, a juttatás adóköteles jövedelem a munkavállaló oldalán, mégis érdemes számításba venni a lehetőséget: a dolgozó az összeg 84 százaléka után fizet adót, de a 100 százalékára érvényesítheti a 20%-os adójóváírást. Az egyéni számlájára kerülő támogatást pedig szabadon költheti az egészségpénztár bármely szolgáltatására.

Pro és kontra

És akkor most vajon mi legyen az eddigi cafeteriával? A rendszer fenntartása mellett szóló egyik legfontosabb érv, hogy így megtartható a vállalat által preferált cél, például a munkavállalók egészségmegőrzése, a lakhatásának támogatása, a gyerekvállalás segítése egészségpénztáron keresztül, a bérnél kedvezőbb áron. Az sem mellékes, hogy egy okosan kialakított juttatási rendszer eddig is, és a jövőben is fontos eleme lehet a vállalati márkának, amely segítségével célzottan tudjuk vonzani a számunkra fontos munkavállalói réteget.

És mi szól ellene? Általában minden munkavállaló számára az első és legfontosabb, hogy mennyi pénzt vihet haza és költhet szabadon. És a mérlegnek ebben a serpenyőjében van az adminisztráció is, ami jövőre sem lesz kevesebb, sőt! Ennek csökkentésére viszont számtalan eszköz áll rendelkezésre.

Szerző:

Vargha László pénzügyi igazgató,

Patika Egészségpénztár