A cafeteriaszabályok változásával idéntől már bérként adózik a munkavállaló számára vásárolt helyi bérlet. Az Írisz Office adótervezői azonban egy kiskapura hívták fel a figyelmünket a szabályozásban.

2019. január 1-től más nem önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősülő - többek között - a munkáltató által a munkavállalónak juttatott ajándékkártya. Gyakori kérdésként merül fel, hogy a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (Vht.) rendelkezéseit figyelembe véve a nyújtott ajándékkártya juttatásokból a munkáltatónak hogyan kell érvényesítenie a munkabérre vonatkozó letiltásokat, levonásokat?

A juttatásokat terhelő közterhek növekedése, valamint a rugalmas juttatások szinte valamennyi elemének kivezetése ellenére a cafeteria rendszere él és virul hazánkban. Ez derül ki a Szent István Egyetem Menedzsment és HR Kutató Központja kutatóinak a Cafeteria TREND Magazin, az Országos Humánmenedzsment Egyesület, a Humán Szakemberek Országos Szövetsége és a BKIK támogatásával elkészített felméréséből.

Most induló sorozatunkban sorra vesszük a 2019. január elsejétől érvényes adójogszabály-változásokat szakértőnk, az Írisz Office adótervezői segítségével. Az első részben a cafeteriarendszert vesszük szemügyre – illetve ami maradt belőle.

Jövőre is a legjobb munkáltatói juttatások között lehet a pénztári hozzájárulás: a dolgozók számára 10 százalékos pluszt jelenthet ahhoz képest, mintha ugyanazt a pénzt fizetésként kapnák meg – közölte az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetsége (Pénztárszövetség).

Amíg az elfogadott őszi adócsomag értelmében a legtöbb cafeteriaelem bérként adózik jövőre, addig a munkáltatók kedvezményesen a dolgozók pihenését és az egészségcélú költéseket támogathatják a SZÉP kártyán és az egészségpénztáron keresztül. Az önkéntes pénztári célzott szolgáltatások céges támogatása továbbra is 40,71%-kal adózik, a legújabb kedvezmény pedig, hogy a dolgozóknak 20% szja-visszatérítés jár a megszokott munkáltatói hozzájárulás után.

Az Országgyűlés kedden elfogadta a kormány legfrissebb adócsomagját, amely egyebek mellett 8 millió forintról 12 millió forintra emelte az egyéni vállalkozások alanyi adómentességének értékhatárát, továbbá 2023 végéig meghosszabbította a kedvezményes, 5 százalékos áfakulcs alkalmazását azon új lakóingatlanok értékesítésekor, amelyek idén november 1-jén végleges építési engedéllyel rendelkeztek.

Az őszi adócsomagot sokan várták, remélve, hogy az tartalmaz majd az öngondoskodást, a munkáltatók egészségcélú támogatását ösztönző módosításokat. Október 19-én került az Országgyűlés elé a tervezet. Ennek kapcsán kérdeztük Vargha Lászlót, a Patika-csoport pénzügyi igazgatóját, hogy hogyan érinti a benyújtott módosító csomag a munkáltatók által adható béren felüli juttatásokat.

2019-ben a munkáltató gyakorlatilag két módon ismerheti el munkavállalója teljesítményét a bérnél kedvezőbb áron: utalhat a SZÉP Kártyára és szerződést köthet egy önkéntes nyugdíj- vagy egészségpénztárral meghatározott szolgáltatási csomag(ok)ra. A cég juttatási politikájától és a rendelkezésre álló keretösszegtől függően akár mindkét lehetőséggel élhet.

A munkavállalók szemszögéből üdvözlendő a minimálbér emelése, de az ilyen változások kapcsán mindig kérdésként merül fel az is, vajon vállalati oldalon mekkora többletköltséget eredményez a minimálbér, garantált bérminimum emelkedése?

Az Országgyűlés a nyár közepén elfogadta azt a 2019-re vonatkozó adócsomagot, ami alapjaiban rendezi át a cafeteria-elemek rendszerét, a módosítások pedig a rendszer fontos elemét képező munkavállalói biztosítások adózását is átalakították. Szakértőnk segítségével bemutatjuk, mi hogyan változott.

Egyelőre még kevesen tértek napirendre a júliusban elfogadott törvényi változások láttán. Végül is nem törölték el a cafeteria rendszert, csak nincs értelme fenntartani. 2019-ben a SZÉP kártyán kívül jelentéktelen juttatások maradtak, legalábbis olyan, ami minden munkavállalónak adható, nem sok.

A 2019-re elfogadott adótörvény csomag jelentős emelkedést hoz sok népszerű juttatás közterheiben. Ezért különösen fontos lesz az év végi juttatások időzítése. Elég jelentős pluszköltséget eredményezhet ugyanis, ha egy adómentes juttatás pár nap késés vagy egy dokumentációs hiba miatt jövedelemként adózik majd.

A nyári adócsomagban gyakorlatilag felszámolta a kormány az adómentes és kedvezőbb adókulcsú béren kívüli juttatásokat, de azért marat néhány lehetőség, amelyet a LeitnerLeitner szakértőinek segítségével gyűjtöttünk egybe.

Amiről ma még az hinnénk, hogy fantazmagória, az holnap már valóság lehet: a negyedik ipari forradalom gyökeresen felforgatja a gazdaság működését. A Piac & Profit most megjelent számában ezt a témakört járjuk körül, de a cafeteriarendszer megszüntetéséről és a magyar gazdaság kilátásairól is olvashat legfrissebb számunkban.

Az Országgyűlés elfogadta a 2019-re vonatkozó adótörvény csomagot. Bár várhatóan őszi parlamenti ciklusban még alakulhat a személyi jövedelemadóról szóló törvény, a frissen elfogadott csomaggal az alábbi – alapvetően új - keretek között tervezhetik a munkáltatók a 2019-es juttatásokat – hívta fel a figyelmet Fata László cafeteriaszakértő.

Az elmúlt években a sorozatos törvényváltozások ellenére is felértékelődött a cafeteria szerepe a munkáltatók szemében: a szorító munkaerőpiaci helyzet következtében mind fontosabb eszköznek tekintik a béren kívüli juttatásokat a dolgozók megtartásában.

Nem tudjuk biztosra, hogyan adózik jövőre a cafeteria, de az már most látszik, hogy a benyújtott tervezet hagy néhány lehetőséget a munkáltatók számára, hogy a bérnél kedvezőbb közterhek mellett adjanak különböző juttatásokat alkalmazottaiknak.