A tavalyi adózási változások után sokan azt gondolták, hogy a cafeteria-rendszert gyakorlatilag kivégezte a kedvezméynek eltörlése.
A kutatást vezető Dr. Poór József egyetemi tanár elmondta, a válaszadók nagy többsége (86%) a versenyszférában, 8%-a a közszférában és a maradék 6%-a pedig a non-profit szférában tevékenykedik A felmérés adatai továbbra is alátámasztják azt a tényt, miszerint a juttatások elterjedtsége szoros összefüggésben van a szervezeti nagysággal. A válaszadók közül az 1000 fő fölötti szervezeteknél 89%-ban vannak juttatások. A 10 fő alatti vállalkozásoknál jóval kevesebb ez az arány, mindössze 58%.
A csak cafeteria rendszerben működő juttatásokat nyújtó intézmények, illetve szervezetek eloszlása változó. A 10 fő alatti vállalkozások 13%-a biztosít csak cafeteriát. A 10 fő fölötti szervezetek esetén a csak cafeteriát biztosító szervezetek száma egyre magasabb, 1000 fő fölött az intézmények 34%-a biztosít csak cafeteria alapú juttatásokat.
A leggyakrabban biztosított fix juttatások sorrendje a tavalyi évhez képest jelentősen nem változott. Majdnem minden második válaszadó használja az alábbi toplista elemeit.
- Mobiltelefon
- Cégautó
- Céges rendezvények
- Munkabér-előleg
- Széchenyi Pihenő Kártya
- Jövedelemként adózó pénzkifizetés
- Egészségpénztári hozzájárulás
- Kulturális belépő
- Önkéntes nyugdíjpénztári hozzájárulás
- Óvoda/bölcsőde térítése
- Sportrendezvényre szóló belépő
Szűts Ildikó, az Országos Humánmenedzsment Egyesület elnöke szerint az elmúlt évek szabályozási változásai a készpénz irányában történő gondolkodást erősítették, ezért önmagában az idei változások túl nagy meglepetést nem okoztak. Másrészt az is jól látszik, hogy a béren kívüli juttatások terén az egyedi, személyre szabott megoldások jelentik a jelent és a jövőt. Ezért önmagában nem az adóterhek döntik el a juttatások alkalmazott megoldásait, hanem sokkal inkább az a HR és vállalati policy, amit a cég a munkaerő megnyerése és megtartása érdekében követ. Továbbra is pozitív tendencia, hogy az öngondoskodás jegyében a nyugdíj és egészség iránti munkavállalói tudatosság erősödik.
Átgondolást igényel, hogy évről évre csökken a munkavállalói preferenciák mérése, miközben a trendek az egyedi juttatások felértékelődését mutatják. A munkáltatók kevesebb, mint 40 %-a rendelkezik e tekintetben releváns adattal. Továbbra is az látszik, hogy a juttatási policy szélesebb értelmezése, annak a felelős, gondoskodó munkáltatói gyakorlat részeként történő alkalmazása tudatosabb tervezést igényelne, hiszen nagy tartalékok vannak abban, hogy a cafeteria és a béren kívüli juttatások adott vállalati megoldásai miként járulhatnak hozzá a munkavállalói élmény növeléséhez.