A benyújtott adótervezet szerint jövőre marad a SZÉP Kártya, és nem érinti a változás az önkéntes biztosítókról szóló törvényben (Öpt.) szereplő úgynevezett célzott szolgáltatás nyújtásának lehetőségét sem. Utóbbi azt jelenti, hogy a munkáltató azoknak az alkalmazottainak, akik pénztártagok, meghatározhat egészségügyi szolgáltatásokat, amelyek finanszírozására meghatározott összeget befizet a pénztárba. Az összeg olyan adomány, amely a törvénytervezet szerint továbbra is egyes meghatározott juttatásnak minősül, és a közterhe 40,71%.
Ezen kívül azonban ahhoz, hogy 2019-ben ne csökkenjen a munkavállalók jövedelme, nettó bérként kellene odaadni azt az összeget, amit idén a juttatásokkal együtt kézhez kaptak - hívta fel a figyelmet a Patika Egészségpénztár cikke.
– Erre valószínűleg nagyon kevés cégnél lenne keret, hiszen a bérre rakodó közel 80%-os járulékterhet – az egészségbiztosítást, a nyugdíjjárulékot, az szja-t, a szochót, a szakképzési hozzájárulást – kevesen tudnák kigazdálkodni – mondja H. Nagy Dániel a Mazars adóigazgatója, aki szerint – ha a benyújtott tervezet marad – még két szcenárió képzelhető el.
– Lehet, hogy a megszűnő cafeteriajuttatások helyébe – amennyiben a munkavállaló nem szeretne SZÉP Kártyát – nem lép semmi. Ezt csak abban az esetben teheti meg a munkáltató, ha a kollektív szerződés, vagy a munkajogi szerződés nem tartalmaz kitételt a béren kívüli juttatásokra. Elképzelhető az is, hogy a keretet a SZÉP Kártya valamelyik alszámlájára utalják, vagy önkéntes pénztári célzott szolgáltatásra fizetik be. A munkavállaló választhat, hogy a SZÉP melyik zsebére, vagy melyik típusú önkéntes kasszába kéri az összeget.
Mennyi az annyi?
Kissné Horváth Marianna, a Saldo Pénzügyi Tanácsadó és Informatikai Zrt. gazdasági tanácsadója szerint a munkáltatók általában az előző évi bruttó alapbér százalékában határozzák meg a béren kívüli juttatási keretet.
– Minél kisebb egy vállalkozás, annál alacsonyabb összegű juttatást tud biztosítani, és a választható elemek köre is szűkebb. Arra kevés esélyt látok, hogy a cégek az idei juttatásokat munkabérként adják a munkavállalóknak. Nézzünk egy példát. A munkavállaló évi 450 000 forintos kerete 603 990 forintjába került a munkáltatónak kedvezményes adózású elemek esetén. Az éves 450 000 forint nettó bér kifizetése 676 692 forint éves bruttó munkabért jelent, amely 56 390 forint havi bruttó munkabérnek, 37 500 forint havi nettó munkabérnek felel meg. A 450 000 forint nettó bér a munkáltatónak évi 818 797 forintjába kerül, ugyanis a bruttó bér után a szociális hozzájárulási adó mellett (19,5%) 1,5% szakképzési hozzájárulási kötelezettség is felmerül. A példából jól látszik, hogy ugyanannyi nettó juttatás kifizetése bérként a munkáltatóknak 35,3 százalékkal kerül többe – mutat rá Kissné Horváth Marianna.
A Saldo gazdasági tanácsadója szerint a rendelkezés vesztesei egyértelműen a munkavállalók lesznek. A KSH szerint a vállalkozási szférában a nemzetgazdasági átlagkereset havi 340 000 forint. A 450 000 forint éves keretet a munkáltató a nemzetgazdasági átlagkeresethez viszonyítva, 11,1%-os béremeléssel tudja biztosítani, melyből a munkavállalónál csak annak 66,5%-a marad meg. Ahhoz hogy a 450 000 forint nettó bérként a munkavállalónál maradhasson, a nemzetgazdasági átlagkeresethez viszonyítva, a munkáltatónak közel 20%-os béremelést kell végrehajtania.
Nem adózási fogalom
– A cafeteria nem adózási fogalom, hanem juttatási forma, amit a munkáltató a bér mellett természetben nyújt azért, hogy adóhatékony módon adjon versenyképes juttatási csomagot. A munkavállaló az élethelyzete szerint választ a felkínált elemekből ¬– öngondoskodás, étkezés, utazás, stb –, úgy, hogy azok a leginkább támogassák a céljait – mondja H. Nagy Dániel.
Vargha László, a Patika Egészségpénztár pénzügyi vezetője szerint nyilvánvaló, hogy a munkáltató nem fog tudni olyan mértékben bért emelni, hogy az 100%-ban pótolja a kieső juttatásokat, de az is valószínű, hogy a kormányzati elképzeléseknek megfelelően reálbér-emelkedést hozhat az új adócsomag. "Amennyiben a béremelésből a dolgozók egészségpénztári számlára fizetnek be, a 20% szja-visszatérítés pótolja a kieső bérjövedelem bizonyos hányadát. Az egészségpénztárból azonnal, széles szolgáltatási palettára – akár lakáshitel-törlesztésre is! – költhetnek, és nemcsak a pénztártag, hanem a család egésze hozzáfér a megtakarításhoz. Mindezek az előnyök némileg kompenzálhatják, hogy szűkül a juttatási rendszer a választhatóság szempontjából. A célzott juttatás lehetősége pedig nem új, ezt a törvény évek óta lehetővé teszi. Amelyik munkáltatói partnerünk igényli, szívesen segítünk a munkavállaló igényét leginkább lefedő szolgáltatás kiválasztásában. Így kialakítható egy olyan juttatási rendszer, amely a korábbinál is személyre szabottabb, és teret ad a személyes törődésnek" – tette hozzá a Patikapénztár szakembere.
Ez tuti marad
Az önkéntes biztosítópénztárakról szóló törvény (Öpt.) lehetővé teszi, hogy a pénztár munkáltatói tagja a pénztártag alkalmazottai számára, vagy a pénztár támogatója az általa meghatározott pénztártagok számára úgynevezett célzott szolgáltatást nyújtson. A célzott szolgáltatásra befizetett összeg olyan adomány, amely a törvénytervezet szerint továbbra is egyes meghatározott juttatásnak minősül. A juttatás után az 1,18x(15+19,5%) közterhet a befizetőnek kell teljesítenie, míg a szolgáltatásban részesülő magánszemélyeket nem terheli adókötelezettség az szja-törvény 1. számú melléklet 6.10. pontja szerint – írja Surányi Imréné okleveles közgazda az Adózónán.
A befizetéseket a munkáltatók, támogatók akár rendszeresen (például havonta) is teljesíthetik, amelyekből célzott szolgáltatásként az adott pénztár alapszabályában, illetve szolgáltatási szabályzatában rögzített szolgáltatások nyújthatók (Öpt. 12/A §).
