Adóváltozások: kibújik a szög a zsákból

2018. június 28. csütörtök - 07:30 / piacesprofit.hu
  •    

Bár a legtöbben a cafeteria megnyirbálásáról hallottak a nyári adótörvények kapcsán, az új adócsomagban számos olyan módosítás tervezete található, amely az adózói bázis szélesítése és az adóbehajtás egyszerűsítése felé mutat. Olcsóbbá ugyanakkor inkább csak az állam számára válik az adózás – hívta fel a figyelmet az új adótörvényeket elemezve Radnai Károly, az OrienTax Adótanácsadó Zrt. partnere.

Vállalkozókat (kkv-k) leginkább érintő változások:

Az elmúlt héten az Országgyűlés elé benyújtott tervezetből általánosságban az látszik, hogy tovább folytatódik az adózás egyszerűsítésére és az adózói bázis szélesítésére való törekvés, amely nem feltétlen jár együtt adócsökkenéssel, sokkal inkább az adminisztráció és az adóbehajtás egyszerűsítése a cél. Ennek leglátványosabb példái a cafeteria juttatások megnyirbálása és az EHO beolvasztása a szochóba. Bár mindkettő változás adminisztratív egyszerűsítést hoz mind a vállalkozóknak, mind az államnak, pénzügyi szempontból már inkább csak az államnak lesz jó.

A változások közül meg kell említeni, hogy

  • az eddigieknél sokkal több cég választhatná a KIVA-t (amely valóban egy rendkívüli módon egyszerűsített adózási forma),
  • már az egyéni vállalkozóknak is készítene adóbevallás-tervezetet a NAV,
  • számos társaságiadó-kedvezmény igénybevétele egyszerűsödne vagy bővülne,
  • illetve drasztikusan 500 millió forintról 10 milliárd forintra emelkedne a fejlesztési tartalék képezhető összege, ami leginkább az ingatlanberuházásban gondolkodóknak lehet nagyon előnyös.
a kasszához kérik a telektulajdonosokat

Kép: Freedigitalphotos/visionary7

Cafeteriaszabályok

A tervezet szerint majdnem minden eleme a mostani béren kívüli juttatásoknak megszűnne, kivéve a SZÉP kártyát. Nem maradna meg tehát többek között az Erzsébet utalvány, a készpénzben adható évi max. 100 000 Ft juttatás, a lakásvásárláshoz, -építéshez vagy hiteltörlesztéshez adható max. 5 millió forintos támogatás, a diákhitel-tartozás törlesztésének vagy a kockázati biztosítások átvállalásának támogatása, illetve a sport- és kulturális rendezvényekre szóló belépők adómentessége sem.

Az ilyen juttatások a jövőben – a tervek szerint – a bérekkel azonos módon adóznának, ami lényegében értelmetlenné tenné ezeket a juttatási formákat, hiszen előnnyel nem, de plusz adminisztrációval járna mind a munkáltató, mind a munkavállaló oldalán.

Mit kell tudni az online számlázásról?
Idén júliustól kötelezően jelenteni kell a NAV felé a 100 ezer forintnál nagyobb áfaértékű számlák adatait. Mit kell tudnunk erről a rendszerről, hogyan építhetjük ki és mit kockáztatunk a mulasztással? Radnai Károly, az Orientax Adótanácsadó Zrt. partnerének segítségével megmutatjuk a legfontosabb tudnivalókat!

EHO vs. szochó

Az adórendszer egyszerűsítése jegyében az EHO megszűnne mint önálló adónem, és helyét a szochó váltaná fel. Ennek leginkább ott lehet jelentősége, ahol most 14 százalék / max. 450 000 Ft kötelezettséggel kell számolni, mint pl. osztalék esetében. Ennek összege a jövőben a mindenkori minimálbér 24-szeresének – mostani kulcs szerinti – 19,5 százaléka lenne, amely elvileg 645 000 Ft-ot jelentene a mostani 450 000 forint helyett.

Ugyanakkor várhatóan a minimálbér emelkedni, a szochó pedig csökkenni fog, így a tényleges felső határ összegét még nem tudni pontosan. Mindazonáltal hozzá kell tenni, hogy a felső korlát számításának alapját a jövedelmek nagyobb bázisa képezi, így aki pl. tevékenysége ellenértékeként jövedelmet realizál, hamarabb eléri ezt a felső korlátot, mint korábban a 450 000 Ft-ot.

KIVA szélesítése

Már idén is nagyon sok társaság tért át a KIVA szerinti adózásra, viszont a jogalkotó további szélesítést kíván elérni ezen a téren, ezért a mostani 500 millió Ft-ról 1 milliárd forintos árbevételre emelnék a választhatóság felső küszöbértékét, illetve a mostani 1 milliárd forint helyett csak 3 milliárd forintos árbevétel felett veszítenék el ezt a jogosultságukat a cégek. A KIVA előnye, hogy a 19,5 százalék szochó helyett csak 13 százalékos adót kell fizetni a bérek után, illetve nem kell megfizetni a társasági adót sem, hanem csak osztalékfizetéskor kell szintén 13 százalék adót fizetni. A KIVA szerinti adózás azoknak a cégeknek éri meg igazán, ahol a költségek jelentős részét a bérek teszik ki, és a profit a bevétel arányában nem olyan számottevő.

Lenni vagy nem lenni – A kkv-minősítés jelentősége és buktatói
Mi minősül kis- és középvállalkozásnak? A kérdés látszólag egyszerű. Külön uniós és hazai jogszabály, hatósági iránymutatások mellett számos cikk is tárgyalja a kérdést. A minősítés első ránézésre nem is tűnik bonyolultnak, elegendőnek látszik megvizsgálni az adott vállalkozás létszámadatai mellett pénzügyi mutatóit. A válasz azonban sajnos nem ennyire kézenfekvő – figyelmeztetnek az OrienTax adótanácsadó szakértői.

Társasági adózás

Ezen a téren tényleg az adózóknak kedveznek a változások, ami egyébként nem is akkora meglepetés, tekintve, hogy már egyáltalán nem olyan jelentős bevételt hozó adónemről van szó, mint korábban. A K+F kedvezményt a jövőben a kutatást megrendelő cég is igénybe vehetné, amennyiben a kutató cég ezt nem tudja, vagy nem kívánja igénybe venni, az energiahatékonysági beruházásokba már a felújításokat is bele lehetne érteni, és a startup cégekbe való befektetések egyedi adókedvezménye is továbbemelkedik.

Egyéb érdekes változások

  • A munkaerő bázisának szélesítését célozza az a javaslat, hogy 2019-től nem kellene egyáltalán szochót fizetni a saját jogon nyugdíjas munkavállalók foglalkoztatása után, illetve szochó-kedvezménnyel ösztönöznék a három gyermeket nevelő, munkába visszatérő anyák foglalkoztatását.
  • Jövőre már nem lehetne az EVA-t választani, ugyanakkor az adónem nem szűnne meg, tehát a most evázók továbbra is maradhatnának ebben az adózói körben.
  • Innovációs járulékot ismét a konszolidált, csoportszintű és nem az adott cég egyedi eredményei szerint kell meghatározni, azaz lényegében visszaemelnék a 2014-ben megszüntetett szabályt. Ezáltal sok kkv kerülhet ismét vissza a kötelezetti körbe.
  • A NAV által felszámított késedelmi pótlék a jövőben nem a jegybanki alapkamat kétszerese, hanem a jegybanki alapkamat + 5 százalék lenne. Mindez jelentős emelést jelentene a mostani mértékhez képest.
  • Adminisztrációs egyszerűsítést szolgálna, hogy magánszemélyek általi ingatlan-bérbeadás esetén nem kellene bevételként és költségként is elszámolni a bérlő által megtérített közmű és egyéb rezsidíjakat.
  • Az adózók számára kedvező újdonságot jelentene, hogy 2019-től az önkormányzatok szabadon adhatnának beruházáshoz kapcsolódó adóalap- és adókedvezményeket a területükön beruházó adózó számára. Egyelőre azonban kérdéses, hogy az e felhatalmazás alapján, az önkormányzatok (ideértve Budapestet is) által bevezethető kedvezmények összhangban vannak-e az EU-s állami támogatásra vonatkozó szabályokkal.

A szakértők részletes elemzését a Parlament előtt lévő adótörvényekről itt olvashatja!

radnaiSzerző:

Radnai Károly

Partner

OrienTax Adótanácsadó Zrt.

 

Bemutatjuk a Piac & Profit Online Akadémia kurzusvezetőit!
Új szolgáltatással jelentkezik a Piac & Profit a hazai kkv-döntéshozók üzleti tudásának gyarapítása érdekében. Piac & Profit Online Akadémiát indítottunk a Piac & Profit Konferenciák legsikeresebb, legjobb előadói kurzusvezetői közreműködésével. Az online képzések egyre népszerűbbek, sokak számára elérhetőbbek. A konferenciákon felhalmozott tudásokat ajánljuk a kkv-döntéshozóknak és az adott szakma jövőjét előre megismerni akaróknak.

Feliratkozom a(z) Költségkímélés téma cikkértesítőjére. A megjelenő új cikkekről tájékoztatást kérek