Lenni vagy nem lenni – A kkv-minősítés jelentősége és buktatói

2018. május 17. csütörtök - 13:30 / piacesprofit.hu
  •    

Mi minősül kis- és középvállalkozásnak? A kérdés látszólag egyszerű. Külön uniós és hazai jogszabály, hatósági iránymutatások mellett számos cikk is tárgyalja a kérdést. A minősítés első ránézésre nem is tűnik bonyolultnak, elegendőnek látszik megvizsgálni az adott vállalkozás létszámadatai mellett pénzügyi mutatóit. A válasz azonban sajnos nem ennyire kézenfekvő – figyelmeztetnek az OrienTax adótanácsadó szakértői.

A szabályokat részletesen megvizsgálva számos nehezen megválaszolható gyakorlati kérdéssel találkozunk. Pontosan melyik időszakok adatai alapján kell a minősítést elvégeznünk? A cégcsoport mely cégeinek adatait kell figyelembe vennünk? Mi a teendő, ha csak a tulajdonos magánszemélyeken keresztül van kapcsolat a társaságok között? Kik egyáltalán azok a magánszemélyek, akik által tulajdonolt vállalkozásokat vizsgálnunk kell? Mi a teendő, ha a cégstruktúra időközben megváltozik? Vajon ez azonnal hatással van a vállalkozás minősítésére?

A tao-támogatásról – közérthetően
A társasági adóból adható támogatások egyre gyakrabban kerülnek be a hírfolyamba, ezért is fontos, hogy eloszlassuk az ezzel kapcsolatos tévhiteket. Szakértőnk, Radnai Károly az OrienTax Adótanácsadó Zrt. partnerének segítségével bemutatjuk a legfontosabb tudnivalókat a tao-támogatások rendszeréről.

A kkv-minősítés vizsgálatakor először is be kell azonosítani a kapcsolódó és partnervállalkozásokat, mégpedig csoportszinten. Rögtön nehézséget jelent, hogy a kkv-törvény szerinti kapcsolódó vállalkozás fogalma nem egyezik meg az adótörvényekben használt kapcsolt vállalkozás fogalmával.

A kapcsolódó vállalkozások meghatározásánál nemcsak olyan objektív feltételeket kell vizsgálni, mint a tulajdoni részesedés aránya, szavazatok birtoklása, illetve a vezető tisztségviselők kinevezésének jogosultsága, hanem akkor is kapcsolódó vállalkozásnak kell tekinteni a cégeket, ha azok a tevékenységüket az érintett vagy egymással szomszédos piacon folytatják, és közösen fellépő személyek egy csoportja révén teljesülnek a részesedésre, szavazatbirtoklásra stb. vonatkozó feltételek – hívták fel a figyelmet az OrienTax adótanácsadó szakértői.

szélesedtek a cégtemetőkkel szembeni fellépés lehetőségei

Kép: SXC

Ilyen eset például, amikor egy család (és ebből a szempontból nem csak a közeli hozzátartozókat kell nézni) több mint 50 százalékban tulajdonol egy céget, ami olyan terméket gyárt, amit a másik – szintén több mint 50 százalékban tulajdonolt – cég felhasználhat a saját termékének előállításához. De példa lehet erre az is, ha az egyik vállalkozás forgalmazza azt a terméket, amit a másik gyárt.

Mit kell tudni az online számlázásról?
Idén júliustól kötelezően jelenteni kell a NAV felé a 100 ezer forintnál nagyobb áfaértékű számlák adatait. Mit kell tudnunk erről a rendszerről, hogyan építhetjük ki és mit kockáztatunk a mulasztással? Radnai Károly, az OrienTax Adótanácsadó Zrt. partnerének segítségével megmutatjuk a legfontosabb tudnivalókat!

Miután sikerült beazonosítani a cégcsoporton belül a kapcsolódó és partnervállalkozásokat, azt is meg kell vizsgálni, hogy azok közül melyeket és milyen mértékben kell figyelembe venni a kkv-státuszt meghatározó mutatószámok (mérlegfőösszeg, árbevétel, létszám) összeszámításához. Bonyolultabb, szerteágazó csoportstruktúra esetén ez nem egyszerű feladat, hiszen minden közvetlen vagy közvetett kapcsolatot figyelembe kell venni, de nem egyforma mértékben.

A kkv-státusz pontos meghatározása rendkívüli fontosságú. A helytelen besorolásnak nagyon komoly következményei lehetnek, hiszen számos adminisztratív könnyítés, állami vagy uniós támogatás, adókedvezmény vagy egyéb adóelőny, de még a transzferárnyilvántartás-készítési kötelezettség alóli mentesülés is kkv (ezen belül is a kisvállalkozási)-státuszhoz kötött. Emiatt érdemes – azoknál a cégcsoportoknál, ahol ennek jelentősége van – időről időre felülvizsgálni a csoporttagok minősítését.

Az adóhivatal előtti elektronikus ügyintézés – buktatók, tapasztalatok
2018. január 1-jétől a közigazgatásban általánosan kötelezővé vált az elektronikus ügyintézés, illetve ugyanettől az időponttól a gazdasági társaságok számára általánosan kötelező a Cégkapu használata. Az adóhatósággal való elektronikus kommunikációról egyre több a tapasztalat, az új rendszer még sok buktatót hordoz magában. Az OrienTax szakértői összefoglalták, mire érdemes az ügyfeleknek odafigyelniük.

Feliratkozom a(z) Adózás téma cikkértesítőjére. A megjelenő új cikkekről tájékoztatást kérek

Segítünk kiszámolni

EKÁER kalkulátor

kalkulátor

Céges bankszámla

kalkulátor

Pályázatkereső

kalkulátor