Mit kell tudni az online számlázásról?

2018. március 01. csütörtök - 07:30 / piacesprofit.hu
  •    

Idén júliustól kötelezően jelenteni kell a NAV felé a 100 ezer forintnál nagyobb áfaértékű számlák adatait. Mit kell tudnunk erről a rendszerről, hogyan építhetjük ki és mit kockáztatunk a mulasztással? Radnai Károly, az Orientax Adótanácsadó Zrt. partnerének segítségével megmutatjuk a legfontosabb tudnivalókat!

Mi a törvény lényege? Kiket érint?

2018. július 1-jétől vezeti be a NAV az online számlázási rendszert, vagyis a kiállított számlák adatait interneten kell majd továbbítani az adathatóság felé. Az online számlázást az adóelkerülés elleni újabb fegyverként vetik be, hasonlóan ahhoz, amit a pár éve bevezetett online pénztárgépeknél láthattunk már.

Minden, áfa fizetésre kötelezett magyar céget és egyéni vállalkozót, valamint magyarországi áfa regisztrációval rendelkező külföldi céget érint az online számlázás, amennyiben a számla áfa tartalma meghaladja a 100 000 forintot. Magánszemélyeknek vagy külföldi adóalanyoknak kiállított számlákról nem kell online adatszolgáltatást teljesíteni, illetve a bejövő számlák sem esnek online adatszolgáltatás alá.

Kép: Pixabay

Kép: Pixabay

Eddig hogyan működött? Mi az, ami változik?

Eddig is létezett adatszolgáltatás, az 1 millió Ft áfa összeget meghaladó számlák adatairól (bejövő és kimenő számlákról egyaránt) kellett adatot szolgáltatni manuálisan, az áfa bevallás részeként (65M). 2018. július 1-jétől ez az értékhatár jelentősen, 100 000 Ft-ra csökken mind a bejövő, mind a kimenő számlák esetében.

Újdonság továbbá, hogy amíg korábban a számlaadatoknak csak bizonyos körét kellett jelenteni, ezentúl a számla összes – áfa törvény által megkövetelt – tartalmi eleméről adatot kell szolgáltatni. A sztornó-, javító- és helyesbítő számlák adatait is továbbítani kell az adóhatóság felé.

Online adatszolgáltatást kizárólag a kimenő számlák után kell teljesíteni 2018. július 1-től. Bejövő számláknál megmarad az eddigi módszer, azaz az áfa bevallás részeként kell adatot szolgáltatni továbbra is.

Adózni nem lesz egyszerűbb, de olcsóbb sem
A Magyar Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatók Országos Egyesülete szerint a 2018-ban hatályba lépő szabályozás és a tervezett reformok egyfelől rontják az adózási számviteli szakma presztízsét, másfelől nem javítják a munkaterhelését. A 2018 nyarán bevezetésre kerülő online számla-adatszolgáltatás nem hoz érdemi adminisztrációcsökkentést a szakemberek számára. „10 éves távlatban azonban várható, hogy az adatrögzítői feladatok valóban jelentősen csökkenni fognak, amely sok könyvelő munkáját teheti majd feleslegessé. Készülni kell arra, hogy a szakma, amit ma könyvelés alatt értünk, 10 éven belül el fog tűnni.” – emelte ki Zara László, az egyesület elnöke.

Milyen adminisztrációs kötelezettséggel jár ez?

Szoftveres számlakiállítás esetén elsősorban megfelelő programot kell majd beszerezni, ami teljesíti az előírásokat. A számlázó programból kiállított számlák esetén az adatküldés automatikus, nem igényel emberi beavatkozást. Nyomtatvány használatával kiállított kézi számlák esetén, webes felületen kell majd manuálisan felvinni a számlák adatait 5 napon belül. 500 000 Ft-ot meghaladó áfa tartalmú számla esetén legkésőbb a számla kiállítását követő napon.

Egyéb adminisztratív teendők:

  • regisztrálni kell a NAV online számla felületén, amit a cég (törvényes) képviselője végezhet el. Ezután egy olyan technikai személyt kell kijelölni, aki az adatszolgáltatással kapcsolatos feladatokat ellátja.
  • az adatküldést követően az adóhatósági visszaigazolások rögzítése-, megőrzése visszakereshető módon,
  • esetleges hibás adatszolgáltatások javítása, ismételt elküldése akár manuálisan, webes felületen,
  • a társaság oldalán lévő üzemszünetről / internet elérés hiányáról tájékoztatni kell a NAV-ot, majd a hiba elhárítása után pótolni az adatszolgáltatást.

Mik a szankciók? Mit kockáztatunk?

Ha az adóalany adatszolgáltatási kötelezettségét nem, illetve késedelmesen, hiányosan, hibásan vagy valótlan tartalommal teljesíti, terhére számlánként jogi személyek esetén 500 000 Ft-ig, természetes személyek (egyéni vállalkozók) esetén 200 000 Ft-ig  terjedő mulasztási bírság szabható ki.

Tanácsaink, javaslataink

  • Ha kevés 100 000 Ft áfa összeget meghaladó számlát állít ki a társaság, érdemes lehet ezeket kézi számlázás útján kiállítani, és manuálisan teljesíteni utánuk az adatszolgáltatást. Addig ugyanis maradhat a régi számlázó program, amíg abból nem kerül kiállításra 100 000 Ft áfát meghaladó számla. Kis cégeknél ez jó megoldás lehet, amíg nem forrnak ki teljesen az új számlázó programok (esetleg csökken az áruk).
  • Ha van rá lehetőség, érdemes a szoftvert forgalmazó / fejlesztő céggel kötött szerződésben rögzíteni, hogy ha a hibás, hiányos adatszolgáltatás a program hibájából történik, az adóhatóság által alkalmazott szankciókat a forgalmazó / fejlesztő viseli.
  • Ha a társaság nem maga, hanem meghatalmazottja útján állítja ki a számlát, a hibás (késedelmes, hiányos) adatszolgáltatás miatti felelősség ettől függetlenül az eredeti kötelezettet terheli. Emiatt érdemes rendezni a szerződésben, ki miért felel.
  • Lekérdezhetőek lesznek a társaság nevére kiállított számlák, vagyis ellenőrizhetővé válik, hogy a partner lejelentette-e az értékesítést. Ez nem kötelezettség, de a nagyobb összegű számlák esetén érdemes lesz élni a lehetőséggel, hogy az adóhatóság ne hivatkozhasson arra a későbbiekben, hogy az adó levonásakor (visszaigénylésekor) a társaság „nem úgy járt el, ahogy az elvárható lett volna”.

radnaiSzerző:

Radnai Károly

Partner

OrienTax Adótanácsadó Zrt.

Feliratkozom a(z) Adózás téma cikkértesítőjére. A megjelenő új cikkekről tájékoztatást kérek

Segítünk kiszámolni

EKÁER kalkulátor

kalkulátor

Céges bankszámla

kalkulátor

Pályázatkereső

kalkulátor