Király Ágnes, okleveles adószakértő, a Top Cafeteria ügyvezető igazgatója, az elmúlt évtizedekben végigkísérte a béren kívüli juttatások sorsát, most úgy véli, az Országgyűlés elé benyújtott adótörvény módosítások a jelenlegi formájukban végleg ellehetetlenítik a cafeteria motivációs jellegét.
Itt olvashatja összefoglalónkat a jelenleg ismert módosításokról!
Elterjedőben vannak/voltak azok a juttatások, amelyek a dolgozók napi megélhetését segítik. A nemrégiben az Országgyűlés elé benyújtott törvénytervezet azonban ezeket a juttatásokat kivenné a kedvezményes adózás hatálya alól. Véleményed szerint ez azzal jár majd, hogy több cég veszi ki ezeket a juttatási körből? Vagy a szorongató munkaerőhiány miatt lenyelik a pluszköltségeket?
– A munkáltatók jelenleg több olyan juttatást nyújthatnak a munkavállalóiknak, amelyek nem csak személy szerint a dolgozónak, hanem a családjának is támogatást jelent. Ezek közé tartozik a lakáshitel támogatás vagy az albérlet térítése, de ide sorolhatjuk az iskolakezdési támogatást, az egészségbiztosítást és az egészségpénztárat is. A beterjesztett adótörvény módosítási javaslat azonban nem azt jelenti, hogy egyes juttatásoknak magasabb lesz az adója, hanem azt, hogy megszűnnek az adótörvényben mind a nevesített, mind a nem nevesített juttatási formák, úgy az adómentesek, mint a magasabb adó alá tartozók. A tervezet szerint a jelenlegi juttatási körből csak a SZÉP kártya és az óvoda, bölcsőde támogatása maradna meg. Ezzel gyakorlatilag a cafeteriarendszer, mint olyan, a vállalkozások tömegénél ellehetetlenül. Ha a munkavállalók nem kérik a SZÉP Kártyát az eddigi juttatásaik helyett, a munkáltató nehéz helyzetbe kerül. Hogy a munkaerőhiány hatására esetleg milyen összeget kompenzálnak munkabérként, ezt nehéz megjósolni, de az valószínűtlen, hogy nettó értéken tudják tartani a dolgozók jövedelmét. Ehhez a cafeteria keret 130-180 százalékát kellene plusz bérköltségként biztosítani.
Ha a tervezet a jelenleg ismert formában valósul meg, milyen hatással lesz a cafeteria alkalmazására a kkv-k körében?
– A kkv-k eddig is kevésbé alkalmaztak komplex cafeteria rendszert, szűkebb juttatási körből válogattak, elsősorban a kedvező adózású és az egyszerűbb formákat preferálták. Sokan közülük viszont a jövedelmek legalizálására használták a juttatásokat, ami mind a munkáltató, mind a munkavállaló számára megnyugtató helyzetet teremtett, és az állam adóbevételeit is növelte. A tervezett változás nagy eséllyel visszafordítja ezt a folyamatot, ami véleményem szerint mindenkinek káros. A kkv-k költségviselő képessége viszont még kevésbé teszi lehetővé, hogy a minimálbér emelkedésével járó béremelések mellett a juttatások béresítését is bevállalják. Reményeink szerint a jogalkotók is mérlegelik ezeket a szempontokat, és a végleges döntésig még módosítják a jogszabálytervezetet.
Az interjú a Piac & Profit hamarosan megjelenő számában olvasható! Keresse az újságárusoknál!
