Az idén még széles cafeteriapalettát a július 20-án elfogadott adócsomag jelentősen szűkítette. A munkáltatóknak most azt kell mérlegelniük, hogy hogyan tudják jövőre szinten tartani a munkavállalóik által hazavitt jövedelmet anélkül, hogy a bérterheik az egekbe szöknének. Az is nagy kérdés, hogy az eddig a vállalati márkát építő, a munkaerőért folyó küzdelemben előnyt jelentő támogatási célokat hogyan tudják a cégek megőrizni.
Marad a SZÉP Kártya
A 34,50 százalékos közteherrel adható SZÉP Kártya idei célrendszere és keretösszege nem változik, a vendéglátás számla 150 000 forintig, a szálláshely számla 225 000 forintig, a szabadidő számla 75 000 forintig támogatható, e felett a juttatást 40,71 százalékos adó terheli. A juttatás módjában azonban lesz változás: a munkáltatónak dolgozónként és célonként, havonta különböző bankszámlákra kell utalnia a meghatározott összeget, ami jelentősen növeli a cég adminisztrációs terheit. A számlanyitás a dolgozók feladata a SZÉP Kártyát kibocsátó bankban, a munkáltató csak ezután tudja biztosítani a támogatást.
A juttatás a versenyszférában legfeljebb évi 450 ezer forint, költségvetési szerveknél évi 200 ezer forint lehet arányosan a munkaviszonyban töltött napokkal. Persze ennél többet is adhat ilyen céllal egy vállalat, de a plafon feletti részösszeg már 40,71 százalékkal adózik.
A célzott szolgáltatás célba ér
A törvényben célzott szolgáltatásnak elnevezett juttatás beemelhető a cég béren kívüli juttatási rendszerébe és a vállalaton belüli csoportképzéssel biztosíthatja azt a munkáltató az egyes munkavállalóknak. Első lépésben meg kell állapodjon a pénztárral arról, hogy milyen szolgáltatási körökre milyen összeget szeretne biztosítani. Mivel a nyugdíjpénztárak kizárólag nyugdíjszolgáltatást nyújtanak, a kérdés az egészségpénztáraknál lesz izgalmas, amelyek széles egészségcélú és jólléti szolgáltatásportfolióval rendelkeznek: ezzel a munkáltató szinte bármilyen élethelyzetben lévő munkavállalójának örömet tud szerezni.
Az egy-egy munkakörhöz kapcsolódó cafeteriakeret nagyságától függően pedig több célt is választhatnak a dolgozók, amelyet ily módon támogat a munkáltató. De ahhoz, hogy a célzott szolgáltatás ne csak adócsökkentő tényező legyen a vállalatnál, hanem valóban a dolgozók elégedettségét, lojalitását és ezáltal a munkakedvüket növelő extra juttatás, a szolgáltatási csomagok kialakítását megelőzően érdemes egy rövid felmérést készíteni a dolgozók között, hogy lássuk, mire mekkora az igény.
A válaszok alapján kialakított csomagokból pedig akár többet is választhat a munkavállaló: a törvény alapján a munkáltató korlátlan összegben adhat célzott támogatást a bérnél kedvezőbb, 40,71%-os adózással.
És még ez is
Szinén egyes meghatározott juttatásként, 40,71 százalékkal adózik az ajándékutalvány évente egyszer, a minimálbér 10%-ig, ám ez olyan csekély összeg, hogy valószínűleg nem csigázza fel a munkavállalókat. Viszonylag szűk körben lehet érdekes a jövőre adómentesen adható óvodai, bölcsődei térítés munkáltatói támogatása is. Ezután akkor sem kell adót fizetnie a cégnek, ha a szolgáltatásról kiállított számla a magánszemély nevére szól, és nem a foglalkoztatóéra.
Pro és kontra
És akkor most vajon mi legyen az eddigi cafeteriával? A rendszer fenntartása mellett szóló egyik legfontosabb érv, hogy így megtartható a vállalat által preferált cél, például a munkavállalók egészségmegőrzése, a lakhatásának támogatása, a gyerekvállalás segítése egészségpénztáron keresztül, a bérnél kedvezőbb áron. Az sem mellékes, hogy egy okosan kialakított juttatási rendszer eddig is, és a jövőben is fontos eleme lehet a vállalati márkának, amely segítségével célzottan tudjuk vonzani a számunkra fontos munkavállalói réteget.
És mi szól ellene? Általában minden munkavállaló számára az első és legfontosabb, hogy mennyi pénzt vihet haza és költhet szabadon. És a mérlegnek ebben a serpenyőjében van az adminisztráció is, ami jövőre sem lesz kevesebb, sőt! Ennek csökkentésére viszont számtalan eszköz áll rendelkezésre.
Szerző:
Vargha László pénzügyi igazgató,
Patika Egészségpénztár