Az egészségpénztárak célja, hogy a mindenkori társadalombiztosítás ellátásait egészítse ki vagy pótolja, vagyis a betegségek gyógyítása mellett fókuszáljon az egészségmegőrzésre. A biztosítótársaságok betegségbiztosítása, mint minden más biztosítás, az előre nem látható kockázatok kezelésére szolgál.

Az OEP mellett mindkét pillérnek megvan a létjogosultsága, hiszen különböző feladatot töltenek be. Már csak azért sem versenytársai egymásnak, mert ügyfélkörüket és szolgáltatásaikat eltérő alapokon szervezik. A betegségbiztosításnak az egészségpénztárak által finanszírozható körbe történő beemelése azonban több ponton ellentétes a Pénztártörvény elveivel, állítja a Független Pénztárszövetség.

Törvényalkotói gesztus a biztosítótársaságok felé

Ahogy az egészségpénztár elveivel ellentétes a betegségbiztosítás beemelése a finanszírozható körbe, ugyanúgy értelmezhetetlen, hogy a biztosítók ügyfeleik részére rendszeres időközönként szűrővizsgálatokat fizessenek. A szövetség közleményében így indokol: a szűrővizsgálat nem egy jövőben esetlegesen bekövetkező esemény, hanem egy tudatosan megtervezett prevenciós program része. A szűrővizsgálat nem tartozik a biztosításról szóló törvényben lefektetett, a biztosítók által művelhető tevékenységek közé.

Ugyanakkor előnye az új intézkedésnek, hogy amennyiben az üzleti betegségbiztosítások díját önkéntes egészségpénztáron keresztül fizetik, azután adókedvezmény jár. Ebben a kormányzati ciklusban ez már a második törvényalkotói gesztus a biztosítótársaságok felé, véli a Független Pénztárszövetség.  

Mint ismeretes tavaly lépett életbe az a szabály, hogy a betegségbiztosítás a munkáltatók számára felső összeghatár és cafeteria-adó nélkül költségként elszámolható. Az új lehetőség azonban eddig nem hozott átütő díjbevétel-növekedést. A PSZÁF legfrissebb adatai alapján az üzleti betegségbiztosítások díjbevétele 2012. I-III. negyedévben 5,6 milliárd forint volt, szemben az előző év azonos időszakában realizált 4,69 milliárd forint bevétellel.

Minél több pillérre lenne szükség

Mindennél fontosabb, hogy az évről-évre érzékelhetően szűkülő OEP-ellátás mellett a magyarországi munkáltatók és az itt élők egészségük biztosításában minél több pillérre támaszkodhassanak – állítja Dr. Lukács Marianna, a Budapesti Corvinus Egyetem c. docense, aki egyben a Független Pénztárszövetség elnöke. Optimális a két szektor azonos nagysága lenne bevétel és a lefedett lakosság tekintetében is.

Forrás: Egészségfinanszírozási pillérek