A Független Pénztárszövetség határozott álláspontja, hogy az új jogszabály, amely szerint idén januártól az egészségpénztár tagjai részére betegségbiztosítást is vásárolhat, merőben ellentétes a Pénztártörvény eddig sértetlen alapelveivel. Ráadásul a biztosítótársaságok SZJA-mentes kárkifizetése könnyen válhat hálapénzzé, ami a magyar egészségügy érdemi átalakulásának legnagyobb akadálya.
„E” mint energia konferencia - fókuszban a megújulóenergia-politika érvényesülése, az energia tárolási lehetőségei,
a gáz- és árampiac helyzete, a zöld átmenet finanszírozása, az elektromobilitás jövőképe.
Bankvezérek, neves energiapiaci szakértők, egyetemi tanárok és kutatók a jelen kihívásairól: hallgassa meg Ön is élőben!
Az egészségpénztárak célja, hogy a mindenkori társadalombiztosítás ellátásait egészítse ki vagy pótolja, vagyis a betegségek gyógyítása mellett fókuszáljon az egészségmegőrzésre. A biztosítótársaságok betegségbiztosítása, mint minden más biztosítás, az előre nem látható kockázatok kezelésére szolgál.
Figyeljünk a betegbiztosításokra!
Az idei évtől jelentősen átalakultak az üzleti biztosítások SZJA-törvény szerinti adókötelezettségét érintő rendelkezései. A módosítás miatt a munkáltatóknak érdemes áttekinteni a kapcsolódó jogszabályt az egyes biztosítási szerződések megkötése előtt, hogy ne érje őket meglepetésként egy esetlegesen felmerülő adóteher az adott biztosítással összefüggésben.
Az OEP mellett mindkét pillérnek megvan a létjogosultsága, hiszen különböző feladatot töltenek be. Már csak azért sem versenytársai egymásnak, mert ügyfélkörüket és szolgáltatásaikat eltérő alapokon szervezik. A betegségbiztosításnak az egészségpénztárak által finanszírozható körbe történő beemelése azonban több ponton ellentétes a Pénztártörvény elveivel, állítja a Független Pénztárszövetség.
Törvényalkotói gesztus a biztosítótársaságok felé
Ahogy az egészségpénztár elveivel ellentétes a betegségbiztosítás beemelése a finanszírozható körbe, ugyanúgy értelmezhetetlen, hogy a biztosítók ügyfeleik részére rendszeres időközönként szűrővizsgálatokat fizessenek. A szövetség közleményében így indokol: a szűrővizsgálat nem egy jövőben esetlegesen bekövetkező esemény, hanem egy tudatosan megtervezett prevenciós program része. A szűrővizsgálat nem tartozik a biztosításról szóló törvényben lefektetett, a biztosítók által művelhető tevékenységek közé.
Ugyanakkor előnye az új intézkedésnek, hogy amennyiben az üzleti betegségbiztosítások díját önkéntes egészségpénztáron keresztül fizetik, azután adókedvezmény jár. Ebben a kormányzati ciklusban ez már a második törvényalkotói gesztus a biztosítótársaságok felé, véli a Független Pénztárszövetség.
Így változik 2013-tól a cafeteria
A cafeteria adója nőtt majdnem öt (4,76%) százalékkal az elfogadott adótörvények értelmében, ami a cégek többségénél nem jelent drasztikus mértékű tehernövekedést. Ezen kívül a béren kívüli juttatások számos eleme változik. A legnagyobb nóvum: már devizahitelt és rezsit is fizethetünk a kedvezményesen, 35,7 százalékkal adózó juttatásból.
Mint ismeretes tavaly lépett életbe az a szabály, hogy a betegségbiztosítás a munkáltatók számára felső összeghatár és cafeteria-adó nélkül költségként elszámolható. Az új lehetőség azonban eddig nem hozott átütő díjbevétel-növekedést. A PSZÁF legfrissebb adatai alapján az üzleti betegségbiztosítások díjbevétele 2012. I-III. negyedévben 5,6 milliárd forint volt, szemben az előző év azonos időszakában realizált 4,69 milliárd forint bevétellel.
Minél több pillérre lenne szükség
Mindennél fontosabb, hogy az évről-évre érzékelhetően szűkülő OEP-ellátás mellett a magyarországi munkáltatók és az itt élők egészségük biztosításában minél több pillérre támaszkodhassanak – állítja Dr. Lukács Marianna, a Budapesti Corvinus Egyetem c. docense, aki egyben a Független Pénztárszövetség elnöke. Optimális a két szektor azonos nagysága lenne bevétel és a lefedett lakosság tekintetében is.
Az összehasonlítás szempontja
Társadalom-biztosítás
Önkéntes egészségpénztár
Üzleti betegségbiztosítás
Az intézmény biztosítási alapelve
társadalmi ekvivalencia
egyéni ekvivalencia
csoportos ekvivalencia
A biztosítás természete
biztosítotti kényszer
tagsági jogviszony
magánjogi szerződés
Az alkalmazott biztosítási technika
felosztó-kirovó
az egyéni és munkáltatói befizetésekre alapuló egyéni számlás rendszer
kockázat-elbíráláson alapuló egyedi díjfizetést alkalmazó kockázatközösség
Az intézmény által finanszírozott egészségügyi szolgáltatások köre
alapvetően teljes ellátás
a pénztár alapszabályában meghatározott szolgáltatások
egyénre/csoportra szabott szolgáltatások
Az intézménynek fizetendő díj kiszámítási elve
kárfelosztó
megtakarító
kockázatkezelő
A fennálló betegségből adódó kockázat hatása a fizetendő járulék/biztosítási díj nagyságára
