Több olyan juttatást használnak a munkáltatók, amelyek akkor nyújtanak segítséget, ha egy speciális élethelyzet miatt a munkavállalónak nagyobb összegre lesz szüksége. Tipikusan ilyen munkáltatói gondoskodást valósítanak meg a nyugdíjprogramok, egészséget, egészségmegőrzést támogató megoldások. Jellemzően ezek biztosítás vagy éppen egészség-, önsegélyező- és nyugdíjpénztárak formájában valósulnak meg, és közép- vagy hosszú távon éreztetik a hatásukat. Így egy jó programhoz mindenképpen szükséges a munkáltató és munkavállaló elkötelezettsége, hiszen sokszor több év múlva jelentkeznek csak a pozitív hatások. 2017-re eddig szokatlan módon változik az ilyen juttatások egy részének adókörnyezete. A pénztárakba nyújtott munkáltatói hozzájárulás közterhe 34,51 százalékról 49,98 százalékra növekszik. Ehhez a változáshoz kapcsolódóan vizsgálta Fata László cafeteria-szakértő egy friss, 219 munkáltató megkérdezésével végzett kutatásában, hogy miként reagálnak erre a munkáltatók.
A nyáron elfogadott változásokról részletesebben itt olvashat!
A korábbi évek hasonló felmérései azt mutatták, hogy évről évre nőtt azon cégek száma, amelyek folyamatosan finomították a gondoskodást célzó juttatásaikat, míg eljutottak egy stabilan működő rendszerig. Emellett pedig csökkent azoknak a száma, akik nem rendelkeztek ilyen hosszú távú juttatási elemmel. Az adókörnyezet változása azonban várhatóan felkavarja ezt a trendet. Az idei válaszok alapján az érintett munkavállalói állomány 58 százalékánál van lehetőség, hogy a közterheket is tartalmazó (bruttó) cafeteriakeretből válasszanak önkéntes nyugdíjpénztári hozzájárulást. A tervek szerint ez a lehetőség ilyen volumenben jövőre is megmarad a munkatársak számára, így aki a munkáltatója segítségével kezdte meg a takarékoskodást, az jövőre is lehetőséget kap erre.
Hasonló képet mutat a kutatás alapján az egészségpénztári hozzájárulás munkáltatói megítélése is. Míg a bruttó cafeteriakeretben az idén és jövőre is 63 százalék kínálja ezt a lehetőséget, addig a nettó keretet alkalmazóknál 10 százalékkal csökkenhet a juttatást használni kívánók aránya. Emellett 11 százalékkal nőhet azok csoportja, akiknél jövőre a tervek szerint nem szerepel ez a juttatás a kínálatban. Mivel nemcsak pénztárakkal, hanem akár biztosításokkal, egyéb egyedi programokkal is megvalósítható a nyugdíj- vagy éppen egészségcélú gondoskodás, ezért a kutatás ebben a szélesebb körben is vizsgálódott. Míg a korábbi években egyre csökkent a gondoskodást célzó juttatásokat megszüntetők száma, 2017-re a válaszok alapján várhatóan kicsivel 10 százalék fölé tehető, az ilyen döntést tervező cégek aránya. Ezzel párhuzamosan a bevezetők száma is csökkenhet jövőre.
A növekvő pénztári terhek mellett pozitív meglepetés a kutatásban, hogy folyamatosan csökken azok száma, akik nem rendelkeznek gondoskodást célzó juttatásokkal. Emellett továbbra is folyamatosan nő azon válaszadók aránya – 2017-re várhatóan már 40 százalék fölött lesz –, akik kidolgozták, finomították a gondoskodó juttatási palettájukat, ami már stabilan működik, és jövőre sem kívánnak módosítani ezen.
