Az önkéntes pénztárak – az adó-visszatérítésnek, örökölhető megtakarításuk miatt is – népszerű öngondoskodási formának számítanak. Az önkéntes nyugdíjpénztárak tavaly átlagosan 4,41 százalékos nettó hozamot értek el (a 0,9 százalék inflációt meghaladva), míg elmúlt 15 évi befektetési teljesítményük átlagosan évi 2-5 százalékponttal haladta meg a pénzromlás mértékét. Pénztárválasztásnál ugyanakkor az elért hozamok mellett a költségeket is célszerű előzetesen áttekinteni. Az önkéntes nyugdíjpénztárak díjterhelése (levont költségmutatója) 2014-ben átlagosan 0,78 százalékot tett ki – az egyes pénztárak értékei 0,14 és 1,13 százalék között szóródtak – és folyamatosan csökken.
Egy 2016-tól hatályos törvénymódosítás révén a már működő önkéntes pénztári típusok mellett ezentúl egy pénztáron belül – ha annak alapszabályában szerepel – egyszerre is elérhetővé válhatnak az egészség- és önsegélyező szolgáltatások. Egy meglévő egészségpénztár például önsegélyező szolgáltatások felvételével vagy egy önsegélyező pénztárral való egyesüléssel bővítheti tevékenysége körét.
A létrejövő új egészség- és önsegélyező pénztárak így egyszerre szervezhetnek és finanszírozhatnak az egészség védelmét szolgáló programokat, vásárolhatnak egészségügyi szolgáltatásokat, szociális probléma esetén adhatnak kiegészítő ellátást, s támogathatják gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök árát is. Az önsegélyező pénztárak ezentúl hozzájárulhatnak a forint alapú lakáshitelek törlesztéséhez is – hívta fel a figyelmet közleményében a Magyar Nemzeti Bank.
Öt évig kell járadékot szolgáltatni
Az önkéntes nyugdíjpénztárak változatlanul csak nyugdíjszolgáltatást nyújthatnak. Az erre jogosult pénztártag a nyugdíjkorhatár elérésekor viszont eddig kizárólag arról nyilatkozhatott, hogy egy összegben, járadékként vagy ezek kombinációjaként igényli-e teljes megtakarítását, esetleg azt bent hagyja a pénztárban. A korábbi jogszabály nem határozta meg a járadékszolgáltatás kereteit és az intézmények tényleges kötelezettségeit ennek kapcsán.
A nyugdíjpénztárak saját járadékszolgáltatása lehet határozott vagy határozatlan időtartalmú. Ezt – az alapszabály szerint – a havi, negyedéves vagy féléves kifizetési lehetőségek közül legalább kétféle kombinációban kell nyújtaniuk. A nyugdíjpénztárak biztosítótól vett életjáradékot is kínálhatnak tagjaiknak, amely élethosszig nyújtandó járadéktípust jelent. A járadékot kérő tagot a nyugdíjpénztár 30 napon belül köteles tájékoztatni a járadék induló összegéről, határozatlan időtartalmú típusnál (a meglévő megtakarításokat figyelembe véve) a várható tartamról, a folyósítás gyakoriságáról, illetve, a biztosítótól vett életjáradék esetén, annak várható összegéről.
Ha a tag elfogadja a járadékfeltételeket (vagy 60 napig nem reagál), a nyugdíjpénztárnak 30 napon belül meg kell kezdenie a saját járadék folyósítását vagy szerződnie kell a biztosítási életjáradékra egy biztosítóval az életjáradék ugyanezen határidőn belüli folyósításáért. Ha egy tag a tájékoztatás nyomán inkább új igényt nyújt be, a nyugdíjpénztár annak elkészítéséért maximum 2 ezer forint költséget számíthat fel.
A tagdíj 90 százalékát jóvá kell írni
A választható portfóliós – azaz többféle befektetési kosarat kínáló – nyugdíjpénztáraknak ezentúl szabályzatukban kell meghatározniuk azt is, hogy milyen életkorú és kockázatvállalási hajlandóságú tagoknak ajánlják az adott portfóliót. Új lehetőség, hogy a nyugdíjpénztári tagok – ha pénztáruk szabályzata ezt engedi – erre vonatkozó nyilatkozatukkal mostantól két portfólió között is megoszthatják megtakarításukat. A portfólió-megosztás díja az újonnan választott portfólió(k)ba áthelyezett megtakarítás 1 ezreléke, legföljebb 2 ezer forint lehet.
Azok az egészségpénztárak, amelyek kizárólag csak az adott pénztártag egyéni egészségszámlájának terhére nyújtnak szolgáltatásokat, 2016-tól legalább a beérkezett tagdíj 90 százalékát kötelesek jóváírni tagjaik egyéni egészségszámláján.
