Új ponttal egészült ki az Szja tv. 71. §-a: a munkáltató által az önkéntes pénztárba célzott szolgáltatásra befizetett összeg béren kívüli juttatásnak minősül a pénztártag munkavállalók létszáma szerint évente a minimálbér mértékéig – a Top-Cafeteria honlapján olvasható bejegyzés szerint. Az ezt meghaladó összeg a többi juttatáshoz hasonlóan egyéb meghatározott juttatásnak minősül, és 51,17%-kal adózik. A célzott szolgáltatás a magánszemélynél adómentes – a munkáltató fizeti a 35,7%-os közterhet – sőt, az 500 ezres éves korlátba sem számít bele. (Aminél egyébként érdemes figyelni rá, hogy együtt számítanak bele a cafeteriarendszerben és azon kívül adott juttatások.)
Mit jelent ez a gyakorlatban? A munkáltató azonkívül, hogy a pénztártag munkavállalója számára tagdíjat fizet, mostantól külön forrást képezve lehetőséget biztosíthat bizonyos nem pénzbeli támogatásokra is. A befizetés egy a célzott szolgáltatásra elkülönített közös számlára kerül, és nem kerülhet a tagok egyéni számlájára, de a juttatásból a cég összes pénztártag dolgozója profitálhat. Ebből következik, hogy olyan szolgáltatásokra köthető meg ez a szerződés, amelyek relevánsak valamennyi munkatárs számára. Ez lehet alkalmankénti egészségügyi szűrővizsgálat vagy bármi más, hiszen a törvény nem tartalmaz megkötést. A pénztár és a munkaadó tárgyalásán múlik, hogy végül miben állapodnak meg.
A juttatás természetéből és a fenti példákból is következik, hogy az új lehetőség leginkább az egészségpénztárak számára hozhat portfólióbővülést, amennyiben egy-egy iparágra célzottan alakítanak ki csoportos szűréseket, kezeléseket, gyógyszereket, készítményeket.
A célzott szolgáltatásokra korábban befizetett összegekre visszamenőleg is alkalmazható a rendelkezés. Ebben az esetben az adókötelezettséget májusra kell megállapítani – hívja fel rá a figyelmet P. Király Ágnes okleveles adószakértő, a Top Cafeteria Kft. ügyvezető igazgatója.
