A szerverközpontok működtetése (és főleg hűtése) nagy mennyiségű energiát igényel. Az amerikai Környezetvédelmi Hivatal (EPA) szerint a szerverközpontok az USA energiafogyasztásának 1,5 százalékát teszik ki, de éves emissziójuk 2020-ra a jelenlegi négyszeresére, 680 millió tonnára nő, amivel lehagyják a légiközlekedés kibocsátását is, írja a New York Times.
Facebook: Social helyett SoCoal Network
Az 500 millió felhasználót tömörítő Facebook energiaigényei a megosztott tartalom bővülésével egyenes arányban nőnek, s a cégre már ráripakodott a Greenpeace, amiért új oregoni adatközpontja ellátásához olyan energiaszolgáltatóval szerződött (PacifiCorp), mely 58 százalékban széntüzelésű erőműből szolgáltatja az energiát - ráadásul augusztusban bejelentette, hogy ezt az új létesítményt dupla akkorára építi, mint eredetileg tervezte.
A közösségi (social) szót a zöld szervezet gunyorosan át is írta SoCoal-ra (olyan szenes), és felszólította a Facebookot a fosszilis energiák kiváltására. A Greenpeace azt azért elismerte, hogy a Facebook helyszíne és dizájnja megválasztásával lehetővé tette, hogy energiatakarékos szervereken működjön. A Facebook szóvivője hangsúlyozta, a közösségi honlap több adatközpontot bérel más társaságokkal közösen, ahol nem lehetett beleszólása az energiaforrások kiválasztásába.
Az alapító, Mark Zuckerberg úgy magyarázta cége energia-stratégiáját, hogy a régi adatközpontok még széntüzelésű energiára hagyatkoznak, az újak viszont már nem, az oregoni pedig vízerőművek által generált energiát vesz majd igénybe. A PacifiCorp ezzel szemben azt állítja, hogy csak 10 százaléknyi vízenergiát tartalmaz a szolgáltatása, ugyanennyi megújuló energiát, 20 százalék földgázt és 58 százalék széntüzeléses energiát. Zuckerberg erről nem tett említést. Szóvivője azonban 50 százalék körüli széntüzelésű arányt ismert be.
A közösségi oldal félmillió felhasználója "lájkolta" azt a felszólítást, hogy a Facebook váltson zöld energiákra. A PacifiCorp csak 205-re kívánja 25 százalékra emelni a megújuló energiák arányát az áramszolgáltatásában. A cég az USA második legnagyobb szélenergia-szolgáltatójának titulálja magát.
A Google zöld energiái
A Greenpeace az évek során sikeresen segédkezett a Hewlett Packard és a Toshiba a zöldebbé válásában. A Szilikon-völgy nagy márkája, a Google és üzleti partnerei 2007 óta több milliárdot fektettek "tiszta" energiák fejlesztésébe, többek közt egy óceán-mélyi hálózatba, amely a vizi szélkerék-parkot köti össze a szárazfölddel (az USA északkeleti partjával). 38 millió dollárt invesztáltak továbbá egy észak-dakotai szélkerék-farmba. A Google húsz éves távra kötelezte el magát a szélenergia projektek mellett, amivel célja, hogy ily módon védje ki az olajár emelkedéseit.
A Yahoo 2014-re vállalta, hogy 40 százalékkal csökkenti adatközpontjai "karbon intenzitását", ami lehet afféle átcsoportosítási trükk, illetve PR-fogás is, hiszen Kína hasonló szlogennel vállalta emisszió-csökkentését a Koppenhágai klímacsúcs után: az említett kifejezés nem mást jelent, mint az egységekre jutó kibocsátás csökkentését. Ez akkor is létrejöhet, ha több létesítmény között osztják el ugyanazt az emissziót. De az összkibocsátás ettől még nem csökken.
A Google több új energiafajta fejlesztésébe is pénzt tett, de törekvései eddig nem jártak látványos sikerrel, s Bill Weihl, a cég zöld energia-projektekért felelős funkcionáriusa lépten-nyomon hangsúlyozza, hogy a kormánynak is hangsúlyosabban kellene költenie az innovációra - mivel a K+F-t elsősorban a kockázati tőkével finanszírozzák, aminek alapvető sajátossága, hogy a több irányba is futó technológiai fejlődés sok-sok veszteséges zsákutcát bejár, mire kikristályosodik, melyik lesz a nyerő (és a többi tévedés veszteségét extraprofittal kiegyensúlyozó) megoldás.
