"Ne mondjuk egyből azt, hogy biomassza nagyhatalom vagyunk, pusztán abból kiindulva, hogy a térképre pillantottunk, mert az elméleti potenciál nem azonos a gyakorlati lehetőségekkel", mondta Dinya László, a Károly Róbert Főiskola rektor-helyettese.

Olajos Péter az NFM helyettes államtitkára ésszerűtlen helyzetnek látja, hogy alacsony, 16 százalékos hatásfokkal nagy erdőket égetett el országunk a biomassza-erőművekben, csak azért, mert KÁT-támogatást tudnak a piaci szereplők kapni arra, ha villamos energiát állítanak elő belőle. Majd hozzátette: "A cél az, hogy ami tárolható energia, biomassza vagy biogáz, azt abban a formában is tartsuk meg". Ezért „nem támogatunk nagy erőművet, 20 megawatt a felső határ, de már az is nagynak számít, inkább az egy-két megawattos erőművekben és egy decentralizált rendszerben gondolkodunk" mondta a helyettes államtitkár, aki a kormány energia- és zöldstratégiáját konkrétumokban és számokban gazdagon ismertető előadása után csatlakozott a konferencia energia-kerekasztalához, ahol rengeteg kérdés záporozott rá a közönség soraiból, az sms-s falon keresztül.

A kormány igyekezett úgy kialakítani az Új Széchenyi Tervet, hogy technológia-semleges legyen, mert a zöld energiák fejlesztése "az elmúlt húsz év számítástechnikájához hasonlítható, nagy sebességgel fejlődik", a bioüzemanyagok terén éppúgy, mint az alternatív energia hasznosításában. Dinya László is "innovációs kérdőjelekről" beszélt, s emellett az üzleti modellek kidolgozását látta szükségesnek, hogy rájöjjünk, hogyan tehető kifizetődővé a zöld biznisz és a kudarc sztorikat is tegyük közzé, hogy abból is tanuljunk. Faragó Tibor a Szent István Egyetem oktatója azt látná jónak, ha a zöld szektor cégei nemcsak a spórolási lehetőségre vonatkozó információkat kínálnák a fogyasztóknak, hanem újfajta szemlélet is nyújtanának, egy teljesebb összképet arról, hová tart és a környezet kímélésében mit ér el a zöld gazdaság.

Mezőgazdaság helyett diszkó-lámpákra költöttük a pénzt

Olajos szerint az Európai Bizottságnak az az álláspontja, hogy a kohéziós alapot nem rendeltetése szerint használták az EU új tagországai, "Magyarország sem a mezőgazdaságra költötte, hanem szökőkutakat és diszkó-lámpákat vett belőle". Az EB szándéka, hogy ezeket a forrásokat a zöld gazdaság beindítására fordítsák a jövőben. "Ha Magyarországnak nincsenek nagy zöld cégei, akkor nem fogjuk tudni felszívni ezeket a támogatásokat", mint ahogy ma a fejlesztési pénzeket hagyjuk veszni, mert nem tudjuk azokat például Afrikában használni, ahogy az egykori gyarmattartó országok (Belgium, Franciaország stb.) teszik.

Hazánk számára nagy lehetőségek rejlenek az energia-megosztó CHP-rendszerekben, melyek kísérleti jelleggel a világ egyes pontjain már ezer lakást is egybekapcsolnak, s ily módon "virtuális erőművek" is létrejöhetnek, "intelligens városok" alakulhatnak ki.

"Évtizedeken át elmulasztottuk megfogalmazni az országstratégiát"

A magánszektor részéről Fürjes Balázs, az ipari energiafogyasztókat tömörítő Ipenerg Egyesülés igazgatója üdvözölte, hogy a kormány stratégiájában hangsúlyozott szerepet kapott az energiahatékonyság kérdése, mivel „minden egyes erre költött forinttal két forintot takaríthatunk meg, hiszen a kiváltott erőművet nem kell felépíteni". Amit hiányolt a tervezetből, s a középületek energiahatékonyabbá tételének nemes célja mellől, az az ipari folyamatokban mozgó energiák, „amik ezért az állami statisztikákból is hiányoznak", illetve az ipari folyamatokban megtakarítható energiamennyiségek, amikről szintén kevés szó esik.

"Éveken, évtizedeken át elmulasztottuk megfogalmazni és konszenzussal elfogadni a nemzetstratégiát, de ez még ma sem késő. Ennek része lehet a fenntartható energiastratégia, amelyben szimbolikus, de nagyon egyértelmű célok határozhatók meg. Például Svájcban kitűzték célul, hogy néhány évtized alatt 2000 wattos társadalmat akarnak kialakítani, ahol ennyi az egy főre jutó energiaellátó kapacitás. Magyarországon számításunk szerint ma 3500 watt/fő ez az érték, de ez 62 százaléka importált energiát is tartalmaz. Mi is megcélozhatnánk mondjuk 2035-ig a 2000 wattos társadalmat, ami kb. 40%-nyi hatékonysági és takarékossági tartalék mobilizálását feltételezné. Ehhez a fenntartható energetikai projektek során vezet az út, amit például az erre a célra kidolgozott ÖKO-STANDARD szabvány alkalmazása is támogathat." -  magyarázta Dinya László. Az energiastratégiában nem lehet ignorálni a fosszilis energiaforrások kimerülését, valamint a befektetett és kinyert energia arányának értékét (EROEI). Ha ez eléri az 5:1 arányt, a társadalom bomlani kezd, nem működnek az infrastruktúrák és a gazdasági folyamatok sem.

Felmerült a környezetterhelési díjak kirovásának és emelésének kérdése is a hallgatóság részéről. A kormány egyelőre az adórendszer 2012 után életbe lépő változtatásain keresztül tudna tenni annak érdekében, hogy az erőforrásokat nagyban kinyerő vállalatok ezzel arányosan busásan fizessenek, a környezetbarát cégek pedig enyhítésekhez, kedvezményekhez jussanak.

A konferencia teljes programját itt olvashatja.