A Ji Kinget értelmező Jóskönyv írója - melyet elmondása szerint 300 ezren használnak Magyarországon - egy kínai példázattal kezdte beszédét: szárazság járt az ázsiai településre, ezért a falu népe elhívta az esőcsinálót. Aki megérkezett, elvonult egy csőszkunyhóba és azt kérte a helyiektől, ne zaklassák. "Olyan helyről jöttem, ahol az emberek rendben vannak: ezért az időjárás is rendben van. Éreztem, hogy az itteniek nincsenek rendben, és nem akartam, hogy megfertőzzenek." Magányában megtisztította magát, visszaszerezte harmóniáját, és harmadnap az eső is megeredt. Az eset valós történet. Richard Wilhelm, a Ji King szövegét Európába elhozó német író volt a szemtanúja.
Ember és világ: tükörképek
A fenti anekdota még azt is felveti, hogy a szélsőséges időjárás éppannyira a klímaváltozás eredménye - tehát napjainkban fizikai szinten az üvegházgáz-kibocsátás és egyéb erős környezetszennyezés következménye -, mint a lelke mélyén háborgó, frusztrált emberiség pszichéjének tükörképe.
Müller Péter előadása 1. rész
Az említett Richard Wilhelm összebarátkozott a svájci Carl Gustav Junggal, aki kollektív tudatalatti fogalmát honosította meg saját tudományterületén. A világhírű pszichiáter Wolfgang Paulival együttműködött, aki a kvantum-elmélet egyik kutatója volt. Együtt alkották meg a szinkronicitás elméletét, amit így lehet összefoglalni: "Ami a mélytudat szintjén létrejön, később az jelenik meg a világban. Amilyen képet megidézek, az jön létre, az valósul meg a fizikai világban." De milyen képekről is van szó? "A platóni ideákról, vagy a bennünk élő ősi archetípusokról, vagy a fogantatás pillanatában létrejövő génállományról. Mindaz, ami még nincs megvalósulva."
Rablóösztön helyett
A tapasztalati világ tehát a kollektív tudattalan tükörképe. Ebből az összefüggésből következik, hogy először a dolgok gyökerét, a tudatot magát kell gyökeresen megváltoztatni, "hogy az emberi sors szép, egészséges jövendő legyen és ne beteg, torz életút. Ami méltatlan, annak a láthatatlan gyökerére kell hatni, ott kell áthangolni a dolgokat. A válság csíráját kell megváltoztatni." A Jóskönyv nem megjósolja a jövőt, hanem javaslatot ad. Ami azért fontos, mert "a jövő még nincs készen".
Müller Péter előadása 2.rész
"Az ember a természetnek vagy apja, vagy rablója", idézte a régi mondást Müller. A Kígyó és kereszt, a Lomb és gyökér, a Szeretetkönyv írója úgy látja, "meg kell találni az apát (magunkban), aki szereti a világot, és fel akarja nevelni, hogy a rablóösztön helyett a szeretet érvényesüljön a világban."
A konferencia teljes programját itt olvashatja.
