Több mint száz fajtája ismeretes a világ különböző tájain, hazánk sós helyein is előfordul, de főleg a tengerpart menti mocsarakban terem. A gyenge tápanyagú, sivatagi talajban és hőségben is megmarad, vagyis nem foglal el értékes termőföldet az édesvizes növényfajták elől. Jelenleg 5000 hektárnyi mexikói ültetvényen termeli a bioetanol-piacra Carl Hodges ökológus vezetésével - Brando is tőle értesült a növény létezéséről - egy nonprofit cég, a Global Seawater - írja a Biomass Magazine. A körzetben gyapottermelők szipolyozták ki a talajt, és a talajvíz eltűnt. A cég az üres víztározókat is használja projektjéhez. A szakember 35 millió dollárért kalapozik a projektjéhez. Abu Dhabi sejkje 3,6 millió dollárért őt bízta meg, hogy építsen sós vizű, üvegházas növényfarmokat a város mellett. (A tudós 1999-ben az észak-afrikai Eritreában a kormány megrendelésére létesített hal-, rák- és Salicornia-farmot a Vörös-tenger vizével 101 hektáron. Az ország így rákexportőrré vált, de a politikai felfordulás miatt a telepet 2003-ban bezárták.)
A Salicornia tengeri spárgaként emlegetett fajtája nyersen vagy párolva fogyasztható, de vajba is keverik. Por formában rendszerint szóda, üveg, szappan és papír előállításához használják. A növény a szén-dioxidot is magába szívja a légkörből. Fehérjében gazdag magvaiból olajat lehet nyerni (a növény súlyának 30 százalékával megegyező mennyiségben), a többi része takarmányként használható, vagy tüzelőanyagként, füstje pedig kevésbé szennyező, mint a széné és a fáé.
A hagyományos mezőgazdaságnak nagy költségtétele az öntözés, ám olcsóbb bevezetni a tengervizet a sivatagba a közelből, mint mély kutakból felpumpálni az édesvizet. Száznapos öntözés után a Salicornia betakarítható, négyzetméterenként 1,7 kilogramm (illetve 0,2 kilogramm olajmag), ami a szójáéval nagyjából megegyező hozam.
Zöldellő sivatagok
Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) szerint 200 millió hektár új termőföldre lenne szükség a meglévők mellett, hogy a következő három évtizedben a növekvő létszámú emberiséget el tudjuk látni élelemmel a (szub)trópusi övezetben. De ott csak 93 millió áll rendelkezésre, többségük pedig esőserdő, amit meg kellene őrizni. Dacára annak, hogy egyes akadémiai kutatóintézetek a '70-es évek óta dolgoznak a sós vizű növénytermesztésen, alkalmazása a gazdasági gyakorlatban még mindig kezdetleges stádiumban van. A sós környezethez alkalmazkodó - halofita - növények közül tizenöt fajta képes kellő mértékben terméshozamot nyújtani. Egyelőre csak viszonylag kis mennyiségben termesztik ezeket Kaliforniában, Mexikóban, Szaúd-Arábiában, Egyiptomban, Pakisztánban és Indiánban. De ahogyan az édesvíz-ellátottság mind több régióban ér majd el kritikusan alacsony szintet, a globális élelmiszerlánc rá lesz kényszerülve, hogy kihasználja ezt a lehetőséget. Erőforrás van bőven: bolygónk 97 százalékát óceánok borítják, a szárazföldet 43 százalékban sivatagok teszik ki. Geológusok szerint e sivatagok 15 százalékában - mintegy 130 millió hektáron - megfelelőek a körülmények a Salicornia termesztésére.
Megjelent a Piac és Profint magazinban
