Akik a szívószálba kapaszkodnak

Ihatatlan vizet tisztító „szívószál" és maláriát okozó szúnyogcsípések elleni ágyháló. E termékekkel védi a harmadik világbeli szegények életét egy dán cég. Ha a kibocsátásikvóta-piacok szabályait sikerül bővíteni, karbonsemlegesítő projektként is elszámolható lesz az, ami eddig humanitárius adakozásnak számított.

Hamarabb hazahozná az uniós pénzeket egy Tisza-kormány, mint az Orbán-kormány?
Maradt még szövetségese Magyarországnak Európában?

Online Klasszis Klub élőben Szent-Iványi Istvánnal!
Vegyen részt és kérdezze Ön is a neves külpolitikai szakértőt!

2025. július 30. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

A vízivással szerzett megbetegedések évente 1,8 millió, más forrás szerint 3,3 millió életet -többségében gyermekekét - követelnek. Többet, mint a háborúból és erőszakból eredő incidensek. Világszerte 250 millióan küszködnek vízhiánnyal; 2,5 milliárdnak megoldatlan a szennyvíz-elvezetése; 884 millióan szennyezett vizet isznak. A hasmenéses betegségek gyakran végzetes kimenetelűek a legyengült immunrendszerű, HIV-fertőzött afrikaiaknál. A malária elleni küzdelemre szolgáló „pénzfelhajtást" még viszonylag sok prominens híresség segíti, de, jegyezte meg az ENSZ Alapítvány egyik konferenciáján Mikkel Vestergaard Frandsen, „nincs rocksztár a hasmenés ellen".

Kiút: nemzetközi segélyezés

A dán üzletember 1993-ban lépett be a nagyapja által létrehozott és a család nevét viselő cégbe, mely 1957 óta élelmiszer-ipari, szállodai munkaruhák gyártásából élt. Ezt megelőzően az 1991-ben érettségizett fiatalember hátizsákkal bejárta Indiát és Afrikát, majd autóalkatrészek árusításába fogott a nigériai Lagoszban. Amikor Svédország úgy döntött, megválik a harmadik világháború esetére elrakott gyapjúkészleteitől, Mikkel hazatért, és a családi cégen keresztül takaró gyanánt eladta ezeket a Vöröskeresztnek. A rakomány nagy része Ruandában és Kurdisztánban kötött ki.


Így már nem fertőző a víz

A globalizáció miatt az olcsó távol-keleti ruhaipar erős konkurenciát jelentett, és a família úgy látta: a nemzetközi segélyezéshez kapcsolódó megrendelések jelenthetik a kiutat. Székhelyüket is áttették Genfbe, ahol a nagy diplomáciai és segélyszervezetek találhatók. Hamarosan a cecelegyeket vonzó kék árnyalatú, napfényben sem fakuló anyagból kellett hálókat készíteniük.

Az unoka irányításával a vállalkozás „betegséget kivédő textíliákra" váltott: szúnyogirtóval kezelt ágyhálót és műanyag ágyhuzatot hozott forgalomba. „A szubszaharai Afrikában csak idén 120 millió ágyhálót osztottunk szét, melyek húsz országban a felére csökkentették a maláriás megbetegedéseket" - mondja Vestergaard Frandsen. Afrikában naponta 5000 gyerek hal meg gyomorfertőzéses hasmenésben. 2000 pedig maláriában, vagyis félpercenként egy gyerek. Ezt a gyakoriságot mára 45 másodpercre „enyhítette" a dán cég.

Szívószálba kapaszkodnak

A szúnyogcsípés kivédése nem igényel technológiai bravúrt. A Maliban élő nomádok ötlete alapján készült, nyakba akasztható „szívószál" viszont napjaink legérdekesebb találmányai közé tartozik: bármilyen koszos patakból igyon is vele az ember, nem lesz baja tőle. A LifeStraw membránfiltereivel kiszűri az összes létező baktériumot, vírust és parazitát - a vegyi anyagokat viszont nem. Ihatunk akár az angolvécéből vele, amit a cég egyik projektfelelőse meg is tett egy tévéstáb előtt! A szűrő nem igényel elektromosságot, elemet, és 18 ezer liter szűréséig tart a szavatossága, vagyis egy család átlagosan három évig használhatja. Legyártása 3 dollárba kerül. Afrikán túl használták már mianmari (burmai) viharoknál és ázsiai földrengéseknél, mindenütt, ahol összeomlik a közmű-infrastruktúra, és leáll a vízszolgáltatás.

Mikkel üzletemberből afféle jószolgálati guruvá avanzsált, aki rendszeres résztvevője a szegénységről és egészségügyről szóló konferenciáknak. Idén a Világgazdasági Fórum beválasztotta a „Fiatal Globális Vezetők" tekintélyes társaságába.

Az üzleti logikát nem vetkőzte le a család: termékei haszonélvezőit fogyasztónak tekinti, nem pácienseknek. Az egyik ágyhálófajtába például zsebet varrtak a mobiltelefonnak, mert Afrikában napjainkban fokozatosan nő a mobilpenetráció. A nemzetközi szereplővé nőtt cég ingyen osztja szét „szívószálait" és más termékeit a távoli, eldugott falvakban élő rászorulóknak, akik kimaradtak a harmadik világban agresszívan terjeszkedő multinacionális közművállalatok szórásából.

Profitorientált üzletvitel

A cég javarészt nonprofit szervezetek - mint a Unicef, az ENSZ Alapítvány, a (Jimmy) Carter Center vagy a Bill és Melinda Gates Alapítvány - megbízásából gyárt, de honlapján bárki tehet pénzbeli felajánlást, hogy életmentő eszközökhöz juttassa a világ távoli tájain élőket; nemrég a Coca-Cola hozott össze ilyen akciót dán fogyasztóival. Vestergaard Frandsen rendhagyó üzleti modellt próbál érvényesíteni vállalkozása meglehetősen filantróp jellegű profiljával: más profitorientált cégeket is be kíván vonni a finanszírozásba. Hogyan? Nemes ügyével a kibocsátási kvóták piacán próbál megkapaszkodni.

A karbonsemlegesítés lényege, hogy a gazdag országok és vállalataik emissziócsökkentési politikájuk/kötelezettségeik részeként olyan zöld projekteket finanszíroznak, amelyek kiváltják az üvegházgáz-kibocsátásukat. A dán üzletember szándéka az, hogy e metodikában elszámolhassák az életmentő szívószálak millióinak megvásárlását és szétosztását, mivel ezzel kiváltják a falusi vízforralást. És, mint ismeretes, a vidéki tűzrakás súlyos tényező a légkör szennyezésében. Vestergaard Frandsen hamarosan Kenyában létesít képviseleteket, ahol a hároméves termékciklus lejártakor ingyen kicserélik a „szívószálakat". Mivel a hatékonyság - a megspórolt vízforralás mennyisége - függvényében számolhatják csak el a karbonkrediteket, a dán cégnek érdeke, hogy minél szélesebb körben és minél tovább használják víztisztító termékét.

A koncepció a kvótarendszert nemzetközileg felügyelő hatóságok beleegyezésétől függ, s Mikkel Vestergaard Frandsen februárra vár választ a karbonauditoroktól. Az International Herald Tribune szerint a karbonkreditekkel mozgatott pénzeknek mindössze 3 százalékát irányítják Afrikába, de egyik helyi projekt sem támogat ivóvíz-szolgáltatást.

A cég családi kézben van, ezért bevételei nem nyilvánosak. Annyit azért hajlandók a sajtó orrára kötni: 165 millió ágyhálót adtak el világszerte, és nyereségesek. A „szívószálba" viszont 24 millió dollárt invesztáltak. Ha sikerül a kvótapiacba integrálni az egyszerű, „technológiaszegény" (low-tech) életmentést, azzal megindulna a tőke e szférába, a család visszakereshetné a befektetését, és tovább bővülne az ellátottak köre.

Véleményvezér

Végleges, nem lesz Kneecap a Szigeten

Végleges, nem lesz Kneecap a Szigeten 

Kitoloncolják őket, ha mégis jönnének.
Szijjártó Péter meghívott egy homoszexuális házaspárt Budapestre

Szijjártó Péter meghívott egy homoszexuális házaspárt Budapestre 

Szijjártó Péter szerint szabad a szerelem Magyarországon.
Hűtlen kezeléssel vádolja Pokorni Zoltán volt fideszes polgármestert utóda

Hűtlen kezeléssel vádolja Pokorni Zoltán volt fideszes polgármestert utóda 

Pokorni Zoltán annak idején kéz levágást ígért azoknak, akik lopnak.
Az Orbán-kormányt gyanúsítják a kárpátaljai templom elleni támadással

Az Orbán-kormányt gyanúsítják a kárpátaljai templom elleni támadással 

Orosz-magyar közös titkosszolgálati akció?
A kárpátaljai templom elleni támadás mögött az orosz titkosszolgálat is állhat

A kárpátaljai templom elleni támadás mögött az orosz titkosszolgálat is állhat 

Gyanús körülmények a kárpátaljai templom felgyújtási kísérlete körül.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo