Fenntarthatóság cikkek

Eldőlt: Bubi lesz a közbringra-rendszer neve
A győztes BuBi 9.632 voksot kapott, s összesen 38.403 szavazat érkezett, hogy mi legyen a jövőre startoló budapesti közbringa rendszer neve. A megvalósító és üzemeltető fővárosi szakcég, a Parking Kft. augusztus elején indította el a másfél hónapos névpályázatot. Az első körben 3.727 javaslat érkezett, ezek közül választott ki ötöt egy hét tagú zsűri, amelyekre szeptember 15-én éjfélig lehetett szavazni. A befutó BuBi mögött a sorrend a következőképpen alakult: bico 9.515, kerékbár 7.351, cimbike 6.051, bérbi 5.854 szavazat. Az Európai Unió 900 millió forinttal támogatja a fővárosi kerékpáros közösségi közlekedési rendszer létrejöttét.

Autók alternatív energiával: mit tartogat a jövő?
A kockázati tőke nem merészkedik elég bátran az alternatív üzemanyagú autók körüli kutatás-fejlesztés mezejére. Az amerikai Energiaügyi Minisztérium ezért két év alatt 400 millió dollárt oszt szét fejlesztésre.

Mindent fel a felhőbe!
Az infokommunikációs ipar rohamos fejlődése megváltoztatta a világunkat. Máshogy dolgozunk, szórakozunk, közlekedünk és így tovább. De az új technológiák hatással vannak korunk egyik legnagyobb problémájára, a globális felmelegedésre is. A szektor fejlődésének, saját ökológiai lábnyomának csökkentése mellett, jelentős a hatása más iparágak zöldebbé tételére is.

Tanulnak a politikusok és gyáriparosok: zöldnek lenni trendi
Érdekes glosszát közölt a Washington Times Tim Wilson tollából. Írásában arra hívta fel a figyelmet, hogy környezetvédelmi okokra hivatkozva egyes washingtoni politikusok, a szakszervezetek és a gyáriparos szektorok hirtelen egy nótát kezdtek fújni a zöldekkel.

Dizájnkukák a boltokban: hátha rákapunk
Hamarosan megjelennek az Öko-Kord Országos Nonprofit Kft. formatervezett gyűjtőedényei. A koordináló szervezet új szolgáltatása keretében különböző csomagolóanyag-fajták szelektív visszagyűjtése válik lehetővé a vásárlás helyszínén.

Idén is megkeresik a Zöld Békát
A Deloitte Magyarország idén is meghirdeti a Közép-európai Környezeti Jelentés Díjat (Central European Environmental Reporting Award, CE ERA), népszerű nevén Zöld Béka Díjat. A díjra Közép-Európa bármely országában bejegyzett vállalat pályázhat, függetlenül az üzleti szektortól, amelyben tevékenykedik, vagy a foglalkoztatottak számától, és attól, hogy éves jelentése részeként, vagy külön környezeti illetve fenntarthatósági jelentésben mutatja be környezeti teljesítményét.

Visszatért a magyar expedíció a svájci Alpokból
Visszatért a svájci Alpokból a magyar Monte Rosa expedíció, amely azzal a céllal indult útra augusztus 15-én, hogy felhívja a figyelmet a fenntartható építészetre és a független Holcim Awards for Sustainable Construction (fenntartható építészetért) világverseny harmadik fordulójának kiírására. A svájci Alpokban található fenntartható Monte Rosa menedékházat speciális felszereléssel, négy óra gyaloglással közelítették meg egy gleccseren keresztül. A Hegyikristálynak becézett jövőbe mutató menedékház a Holcim verseny 2008-as európai döntőjén szerzett bronzérmet. Erőss Zsolt, minden idők legeredményesebb magyar hegymászója is tagja volt a szakemberekből és szakújságírókból álló expedíciónak.

Zöldülnek: Merre tovább Porsche, VW?
A kőolaj kifogyóban van, de tíz éven belül még nem kell jelentős változásra készülnünk, a szénhidrogének maradnak az elsődleges üzemanyagfajták. Az új technológiák még túl drágák, a vevők nem tudják vagy nem hajlandók megfizetni az új fejlesztéseket, még nem bíznak bennük.

Zöld-e a zöldebb?
Ötletek, víziók, megoldások tömkelege versenyez egymással a fosszilis energiák kiváltására, és ezzel az üvegházgáz-kibocsátás mérséklésére, hogy megfékezzük a globális felmelegedést, amelyet egyre súlyosbít a légszennyezés.

Róma: fogadjon örökbe egy parkot!
Olyan magán szponzorokat keres az anyagilag megszorult Róma, akik karban tartanák az örök város parkjait és zöld területeit. A zöld területeket a cégek és szervezetek egy évre fogadhatják örökbe - fejtette ki a kezdeményezés lényegét Gianni Alemanno, Róma polgármestere. Cserébe reklámplakátokon hirdetnék az adott területet adoptáló szponzort.
Véget vetni a GDP bálványozásának
Vajon meddig él még a GDP mint a prosperitás abszolút fokmérője? A legelismertebb közgazdászok munkálkodnak azon, hogy új indexeket dolgozzanak ki, melyek jobban tükrözik a 21. századi társadalom, nemzet és gazdaság egészének állapotát.
Változtatni kell, hogy elkerüljük a katasztrófát
Noha a Föld felszínének több mint 70 százalékát víz borítja, ennek csupán 1 százaléka alkalmas emberi fogyasztásra. Szerencsére ma már nemcsak a szakmai közvélemény, hanem lassan-lassan a hazai közgondolkodás is valódi kincsnek, Magyarország felértékelődő vagyonának tekinti az édesvizet: ivóvizünk van elég, és lesz is, ha megőrizzük, vigyázzuk e kincsünket. Sőt, ha nem raboljuk ki készleteinket, akár még piacra is kerülhet belőle, hiszen a nem is távoli jövőben a jó minőségű ivóvíz épp olyan kelendő lesz, mint manapság a különböző ásvány- és forrásvizek. De hiába e helyi bőség, a világnak és nekünk is változtatunk kell vízfelhasználási szokásainkon, hogy elkerüljük a katasztrófát.
Más ez a krízis!
Az elmúlt évekbeli történések nagy leckét adtak az emberiség számára a változások megértéséből, elfogadásából, a régi értékrendek feladásának szükségességéből, az új értékrendek, gondolkodásmód kialakításának kényszeréből. Mert valamit nagyon meg kellene értenünk, mégpedig sürgősen, nekünk embereknek, legyünk magyarok vagy mongolok, fejlett civilizációk vagy leszakadók. Éppen a történések következményeinek globális volta, ami megkülönbözteti a jelen válságait az emberiség ismert történelme során eddig megélt krízisektől. Az emberiség és a Föld egészét érintő változások okát, miértjét és a változási irány esetleges befolyásolásának lehetőségét is fel kellene mérnünk, mégpedig nagyon gyorsan és nagy felelősséggel.
A kormány komolyan gondolja a zöldülést
A hazai gazdasági szerkezetben a gazdasági válságból való kilábalás és a fenntartható gazdaság irányába történő elmozdulás alapja egyértelműen a zöld gazdaság. Ezért az állami intervenció gyakorlatát össze kell kötni a technológiai innováció iparfejlesztő, illetve keresletélénkítő hatásaival - hangsúlyozta Olajos Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium energia- és klímapolitikai helyettes államtitkára a XXI. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktáborban tartott előadásában.
Erdőirtás: veszélyben a világ tüdeje
Megjelent a Piac és Profit magazin legújabb száma. A tartalomból: Klímafenyegető favágás - veszélyben a Föld tüdeje; Rés az euróbástyán - 3 évig nyugalom, de azután...; Bármi lehet! - aggodalmak a biztosítói piacon; Követőket keres - interjú a Baumit első emberével; Innovatív túlélők - válságban is előremutató példák. Keresse lapunkat az újságárusoknál!
Fenntartható vállalatokat ismertek el a DELFIN-díjjal
A Magyar Telekom hagyományához híven idén is díjazta a fenntarthatóság terén kiemelkedő szerepet vállaló beszállítóit. A DELFIN-díjat (Díj egy ELkötelezett, Fenntartható, Innovatív Nemzedékért) immár harmadik alkalommal adták át, három kategóriában.
A fenntartható fejlődés modellje
"A fenntartható fejlődés vállalati modellje" című tréninget a Piac és Profit kísérletnek szánta, arra, hogy végre beszéljünk a gyakorlatról, arról, ha a fenntartható fejlődést zsolgáló útra szeretnénk lépni, hogyan tegyük vállalatunkat fenntarthatóvá. A felelős vállalat, felelős profit szemléletmódjának és gyakorlati elsajátításának egyáltalán nincsenek bevált módszerei. Gyakorlati példákat már találhatunk, a mintaként szolgáló modellek azonban mind egyéniek.
Fajpusztulás: iszonyú veszteségek
Csupa rossz hírt tartalmaz az Egyesült Nemzetek Szervezetének biológiai sokszínűségről szóló legújabb jelentése: egyetlen kormány sem tartotta be a biodiverzitásról szóló ENSZ-előírásokat. Évente 64 milliárd(!) dolláros veszteséget jelent a Föld "ingyenes szolgáltatásainak" részleges elvesztése! A tanulmány olyan fordulópontot emleget, amely után visszafordíthatatlan változások, folyamatok kezdődnek meg biológiai környezetünkben.
"Mohó Sapiens": szintugrás előtt
Ökológiai lábnyomunk túl nagy, életmódunk és termelési rendszereink jelen állapotukban nem fenntarthatók. Egyre zaklatottabb világban élünk, az eddig stabil rendszerek sorra meginognak. Eközben ketyeg az óra a fejünk felett a globális felmelegedés visszafordításával kapcsolatban, előttünk az emisszió-csökkentéssel sürgető feladata. A Piac és Profit konferenciájának prominens előadói a kiútkeresés jegyében fogalmazták meg szemléletváltást sürgető gondolataikat és foglalták össze a legjobb vállalati gyakorlatokat.
A szennyezés helyett a zöld növekedésből is lehetne profit
„Az Európai Bizottság jelentése szerint az üvegházhatású gázok nagyobb mértékű csökkentését sokkal olcsóbban meg lehetne valósítani az eredetileg becsültnél, és több munkahelyet, nagyobb gazdasági fellendülést jelentene Európa számára - jelentette ki Stoll Barbara, a Greenpeace klíma és energia kampányfelelőse.
12 milliárd feleslegesen kivágott fa
Felmérések szerint az EU országaiban évente több mint 30 milliárd számla keletkezik, melyeknek 97%-a még mindig papír alapú. Mindehhez 400 ezer tonna papírt használnak fel, amihez 12-16 millió fa kivágása szükséges. A gazdaság szereplői így a környezet fölösleges terhelése mellett saját szervezeti és pénzügyi erőforrásaikból is aránytalanul sokat pazarolnak el. A vállalatok hagyományos számlakezelési költségeik 60%-át megtakaríthatják az egyre terjedő elektronikus számlázásra való áttéréssel, jelentős anyagi és emberi erőforrásokat felszabadítva ezzel fő üzleti tevékenységeik számára.
Egy biztos: a csapot el kell zárni!
Ökológiai lábnyomunk túl nagy, életmódunk és termelési rendszereink jelen állapotukban nem fenntarthatók. Egyre zaklatottabb világban élünk, az eddig stabil rendszerek sorra meginognak. Viták helyett dialógus, profit mellett felelősség, lineáris gondolkodás helyett rendszerszemlélet kell, hogy előnyt élvezzen. És persze el kell zárnunk a csapot és áramtalanítanunk kell, mert lehet, hogy ezzel tesszük a legtöbbet. A Piac és Profit konferenciájának prominens előadói a kiútkeresés jegyében fogalmazták meg szemléletváltást sürgető gondolataikat és gondolkodtak a megoldási lehetőségekről.
Milyen a "fenntartható építészet"?
Nemzetközi építészeti fórumot rendeztek Budapesten: a világ 39 országából érkezett 270 neves építész, mérnök, valamint a kormányzati, civil és üzleti szféra képviselői a fenntartható építészetről alkotott gondolatait és ötleteit ismerhették meg az érdeklődők. A 3. International Holcim Forum szakmai élménybeszámolójának először adott otthont hazánk.
Hogyan váljunk fenntarthatóvá?
Az idei „Cégek a fenntartható világért" konferencia és dialógus ötödik alkalommal hívja egybe a társadalom és a gazdaság felelősen gondolkodó embereit, hogy megvitassák, mit tehet az egyén, a gazdasági szereplő életünk minden színterén elindult krízisfolyamatok megállításáért, a fenntartható világért. Ezúttal a konkrét cselekvésekről lesz szó.
A napelemes hajóké a jövő?
Kinézetre kissé futurisztikusak, és olyan látványt keltenek, mintha a Star Trek-filmekből teleportálódtak volna ide. De a távol-keleten egyre terjedő napelemes hajók és golfpályán használatos kisautók tágítják a zöld közlekedés fogalmát. Nemcsak a személygépkocsik kiváltsága a napelemes technológia. A konténerek használata hatékonyabbá és pergőbbé tette a vízi szállítmányozást, amely továbbra is nagy részét adja a világkereskedelemnek. Ez is zöldülni fog? Kiváltják az uszályokon is az olajat?
Hollywood is fenntartható lesz
A filmgyártás hagyományosan az alapanyag- és energia-igényes iparágak közé tartozik. A filmekhez díszletek kellenek, a stáb szállítása autókaravánokat, repülőgépeket és rengeteg üzemanyagot igényel - mindez töménytelen CO2-kibocsátással jár. A forgatáson a kamerák, a világítás, az utómunka során pedig a speciális effektusokat előállító komputerek valósággal zabálják az áramot. A "szórakoztatóipar Bibliájának" nevezett szaklap, a Variety utánajárt, hogyan próbálnak hatékonyabban bánni erőforrásaikkal az amerikai filmstúdiók és tévétársaságok, hogy kíméljék a természeti környezetünket.
Jön az etikus bank
A MagNet Magyar Közösségi Bank új fejezetet nyit a hazai bankszektor életében: a több mint 10 éve működő HBW Express Bank szakítva a hagyományos banki működési modellel, saját üzletpolitikáját és vállalati szervezetét átalakítva Magyarország első közösségi bankjává alakul. A 2010. április 30-tól MagNet Magyar Közösségi Bank néven működő pénzintézet bevezeti a bankolás itthon eddig ismeretlen módját: tevékenységét a fenntartható fejlődés és az üzleti etika elveire, valamint az azokhoz kapcsolódó lokális szempontokra alapozva átláthatóságot hirdet, működésével és termékeivel pedig a közösségi érdekek és értékek szerepét hangsúlyozza.
Magyar győzelem a Fenntarthatósági Olimpián
Több mint 1000 versenyző közül magyar diák szerezte meg az aranyérmet a Houstonban rendezett Fenntarthatósági Olimpián, ahol a legjobb innovációkat díjazzák, melyek segítenek egy élhető, fenntartható világ kialakításában. Kajtár Máté a veszélyes folyadékok biztonságos, föld alatti tárolására fejlesztett ki újszerű megoldást. A Budapest Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem hallgatója személyesen vette át a díjat az Egyesült Államokban.
"Szerethető" és "élhető" munkahelyeket teremtenek
Három eltérő, mégis egymást erősítő szinten valósul meg az AAM Consulting társadalmi felelősségvállalása. A tanácsadó cég első alkalommal kiadott társadalmi felelősségvállalásról szóló jelentése középpontjában az az önkéntességen alapuló szemlélet áll, amellyel innovatív, adakozó, szerethető és "élhető" munkahelyet kíván teremteni dolgozói és partnerei számára.
Sokkal kevesebb papírban is elférnek a cipők
A német sportruházati óriás, a Puma 21 hónapot töltött azzal, hogy zöld alternatívával rukkoljon elő a megszokott, papírból készült cipődobozok helyett. A váltással a vállalat célja az anyaghasználat és a szeméttermelés csökkentése. Vállalása szerint a társaság 2015-re termékskálája felét fenntarthatóvá teszi.
Lejáratják a cégek a fenntarthatóságot?!
Bosszantó és nevetséges, miként próbálják egyes multinacionális vállalatok meglovagolni a "fenntarthatóság" koncepciójának divathullámát. Sorra jelennek meg a sajtóközlemények egy-egy nagyvállalat valamely termék-előállításának vagy alapanyag-beszerzésének környezetbaráttá, felelőssé és fenntarthatóvá tételéről. Mikorra viszik véghez? Hát... 2020-ra!
Mérhető a fenntartható fejlődés?
Neves előadók részvételével nemzetközi konferenciát tartottak Budapesten, hogy áttekintsék a fenntartható fejlődés mérhetőségének lehetőségeit és kihívásait. Az Europrosperitas 2010 Alapítvány rendezvényén az előadások fő célja az volt, hogy gyakorlatias, hatékonyan alkalmazható ismereteket, "know-how"- t nyújtsanak nemzetgazdasági, települési és vállalati vezetőknek, akik a fenntartható fejlődés követelményeihez mérhető módon óhajtanak felzárkózni.
Nem éri meg ásványvizet venni?
Nagyságrendekkel több ivóvizet használunk fel testünk táplálására, mint amennyivel akár megközelítőleg is tisztában lennénk. Természetesen nemcsak arról a mennyiségről van szó, amit megiszunk, hanem amit az élelmiszerek előállítására fordít az emberi civilizáció ipari szinten. Egy kilogramm kristálycukor előállításához például 1047 liter, egy csomag kutyaeledel legyártásához 14 800 liter vizet fogyasztanak el!
Könnyen fogyaszthatóvá tették a fenntarthatóságot
Budapesten, az Iparművészeti Múzeumban, 2010. április 14. és május 16. között ingyenesen megtekinthető egy kiállítás, egy felfedezőút, mely színes, kacskaringós víziókkal és temérdek játékkal várja az érdeklődőket.
Kiállítás a Fenntartható Építészetért díj nyerteseivel
Először Debrecenben lesznek láthatók a 2 millió dolláros összdíjazású "Holcim díj a Fenntartható Építészetért" pályázat 2008/2009-es nyertesei. Március 1-től két héten keresztül tekinthetik meg az érdeklődők a kiállított terveket. Ötezer beérkezett projektterv közül választották ki a győzteseket: az európai aranyérmes magyar pályamunka lett.
Számítsa ki saját ökológiai lábnyomát!
Az ökológiai lábnyom kiszámításával foglalkozik a „Fenntarthatósági Füzetek" sorozat napokban megjelent első száma. A kiadvány a Best Foot Forward (BFF) tanulmányain keresztül többek közt bemutatja London városának kalkulációs módszerét is. A hiánypótló oktatási segédanyagot a győri CG & Partners honlapján térítésmentesen hozzáférhetővé teszi a téma iránt érdeklődők számára.
"Az emberek többsége összetéveszti az időjárást és a klímát"
Ötven éve, hogy feltűnt a tévéképernyőn. Generációk nőttek fel tudományos ismeretterjesztő műsorain, melyeket száz országban forgatott. A koppenhágai konferencia után a klímaváltozás valóságalapjáról beszélgettünk a 74 éves dr. Juhász Árpáddal.
Üzemanyag készül az elnyűtt farmernadrágunkból!
Svéd kutatóknak pamut ruhák, farmerek újrahasznosításával sikerült előállítaniuk üzemanyagot. Egy farmernadrág például öt kilométernyi utazást tesz lehetővé, számolta be róla a szelektív.hu.
Díjjal ismerik el az "önzetlen" munkát
A KÖVET Egyesület idén először hirdeti meg a Dr. Georg Winter-díjat, a magyar gazdasági szféra és a fenntartható fejlődés összhangjáért munkálkodó személyek elismerésére. Winter környezettudatos vállalatirányításért és a vállalati társadalmi felelősség (CSR) mozgalomért folytatott úttörő munkája előtt a világon elsőként tisztelegnek nevét viselő díjjal.
Az EU Duna-stratégiájának élére állhat Magyarország
Célegyenesbe ért az Európai DunaStratégia (EDS) magyarországi előkészítése, Magyarország felkészült a Duna-menti együttműködés integráló szerepének betöltésére, véli a zöld tárca. A Duna védelmére átfogó stratégia kidolgozása kezdődött meg 14 ország részvételével, Európai Duna Stratégia néven.
Davos inkább a pénz, mint a klíma miatt aggódik
A Klaus Schwab professzor által 1970-ben létrehozott Világgazdasági Fórum minden évben a világ legégetőbb problémáinak és a stratégiai fontosságú jövőbeli trendenek szenteli tanácskozásait. Idén a szennyezés-mentes gazdaság, a low-carbon economy nem tűnik kapósabb témának a svájci Alpok tetején. A koppenhágai csúcstalálkozó előtti hónapokban folyó diskurzus kimerítette a világ elitjét.
Az évtized autós kérdése: hol töltsük az akkumulátort?
A hétvégéig tart a Detroiti Autókiállítás. Nagy érdeklődés övezte az új kínai elektromos autót, az "e6"-ot, amely 205 mérföldet képes menni egy „tankolás" után. De hol lehet majd feltölteni az akkumulátorait? Izraelben új töltőállomás-hálózatokat fejlesztenek, melyeket egyelőre főleg Európán kívül helyeznek üzembe.
Pusztító földrengés: Miért haltak meg annyian Haitin?
A szisztematikus erdőirtás miatt lett a nyugati félteke legszegényebb országa Haiti és emiatt duzzadtak hatalmasra a nyomornegyedek a fővárosban, amelyet porig rombolt a Richter-skála szerinti hetes erősségű földrengés kedden. A természeti erőforrások felélése, a hibás politikai döntések, az infrastruktúra hiánya együttesen vezettek ahhoz, hogy a lakosság oly nagy számban zsúfolódott össze és halt meg a fővárosban, Port au Prince-ben.
Harcban a szupermarketek és a gazdák
A brit kormány 2030-ig szóló mezőgazdasági stratégiáját ismertette egy oxfordi konferencián, számolt be róla a BBC. A "termeld meg saját élelmed" jelszóval fémjelzett programban kiemelt helyet kapott az állampolgárok földhöz juttatása. A gazdák közben az egyre nagyobb hatalommal bíró szupermarketek miatt panaszkodnak, melyek lenyomják a termelői árakat.
Zöld babérokra tör a legyőzött felhőkarcoló
A világlegmagasabb környezettudatos épülettornya kíván lenni a Taipei 101, amely e héttől kezdve "csak" a világ második legmagasabb épülete. A torony tulajdonosai kétmillió dollárt költenek a szükséges technológiai korszerűsítésekre. A zöld sztenderdek jó részének ugyanis már eddig is megfeleltek.
Szélerőmű-hálózatot terveznek az Északi-tengerre
Hatezer kilométeres szélerőmű-hálózat létesítésére szövetkeznek az Északi-tenger mentén fekvő uniós tagállamok. A kilenc ország gigantikus beruházása megközelítőleg harminc milliárd euróba kerül és áttörést jelenthet a szélenergia hasznosításában.
Itt a 30 százalékkal kevesebb energiát fogyasztó villamos
Energiatakarékos villamosokat állít üzembe a németországi Heidelbergben a Bombardier közlekedés-technológiai konszern. A vállalat új járműve a Variobahn nevet viseli és egyes szakaszokon képes felsővezeték nélkül közlekedni. Energiatároló rendszere helyi fejlesztés és már innovációs díjat is nyert.
Miért fontos a családbarát város?
A társadalom önfenntartó- és eltartó képessége szempontjából egyre nagyobb gondot jelent Európa országaiban és Magyarországon különösen a társadalom elöregedése, a csökkenő gyerekszám, a természetes fogyás, a küszöbön álló demográfiai válság. Az előrejelzések szerint 2025-ben minden ötödik európai 65 éves vagy annál idősebb - nyugdíjas - lesz, akiket egy fogyatkozó aktív népesség tart majd el. E kihívás a városokat sajátosan és bizonyos vonatkozásban fokozottan érinti.