A Carnegie Mellon University nemrég tette közzé kutatási eredményeit a közvetett vízhasználat mértékéről. Közvetett vízhasználat alatt azt értik, mennyi víz szükséges bármilyen gazdasági inputhoz. A kutatók 428 termelési és szolgáltatási szektor vízgazdálkodását vizsgálták meg az Egyesült Államokban és eredményeiket az Environmental Science & Technology szaklapban publikálták.

Nemcsak a szegény országok küzdenek vízhiánnyal. Egyes amerikai nagyvárosok, mint a sivatagi Las Vegas, vagy Atlanta kénytelenek voltak újfajta rendszert kidolgozni a lakossági vízfogyasztás megregulázására. Az ivóvíz apadásával még a fejlett ipari országokban is nőhet közmű-számlákon a víz ára - elsősorban a nagy kiterjedésű, változatos természeti viszonyokkal bíró USA-ban. Az áremelkedés pedig minden bizonnyal kihatással lesz a legkülönfélébb fogyasztási cikkek áraira. Ennek még lehet a pozitív mellékhatása is, vélik egyes környezetvédők: ha drágább a víz, felismeri az értékét és végességét a társadalom, s több állami pénzt fordíthatnak a megőrzésére.

Implikált víz

Míg az iparágak rendszerint a közvetlen vízhasználatról szoktak nyilatkozni, ennek közvetett módja sokkal nagyobb. Nemcsak a termékekben állapítható meg az "implikált víz" mennyisége, hanem a szolgáltatásokban is. A papíripar (csomagolás), a mezőgazdaság és az energiaipar a leginkább vízigényesek, mutatták ki kutatók, s e szektorok mind kapcsolódnak a gazdasági termelés legkülönfélébb ágazataihoz, hozzájárulva a szolgáltatásokban és termékekben lévő "közvetett" vízhasználat növekedéséhez.

Még a műanyag flakonban lévő literes ásványvíznél is a víz kezelése, hűtése, csomagolása, címkézése és (gyakran külföldre) szállítása kétezerszer(!) több energiába kerül, mintha egy liter csapvizet innánk meg helyette, mutatta ki az első ilyen tárgyú kutatás, amelyet a kaliforniai Pacific Institute for Studies and Development munkatársai végeztek. Az Environmental Research Letters folyóiratban közétett tanulmányuk szerint az amerikai lakosság ásványvíz-forgalma más erőforrásokat is jelentős mennyiségben von el a természetből: évente például 32-54 millió barrel olajat.

Egy műanyag flakon előállításával 3,7 liter vizet használunk el. Az Egyesült Államokban 1976 és 2007 között az egy főre jutó ásványvízfogyasztás évi 6 literes átlagértékről 116 literre ugrott! E növekedés 70 százaléka 2001 óta történt! 2007-ben az amerikaiak 33 milliárd liternyi palackozott ásványvizet vásároltak. Globális méretekben viszont 200 milliárd litert iszunk meg belőlük. Egy átlagos nyugati fogyasztó több vizet vásárol, mint tejet vagy sört.