Fajpusztulás: iszonyú veszteségek

Csupa rossz hírt tartalmaz az Egyesült Nemzetek Szervezetének biológiai sokszínűségről szóló legújabb jelentése: egyetlen kormány sem tartotta be a biodiverzitásról szóló ENSZ-előírásokat. Évente 64 milliárd(!) dolláros veszteséget jelent a Föld "ingyenes szolgáltatásainak" részleges elvesztése! A tanulmány olyan fordulópontot emleget, amely után visszafordíthatatlan változások, folyamatok kezdődnek meg biológiai környezetünkben.

A természetvédelmi körzetek bővülésének dacára a biológiai sokszínűség továbbra is egyre csökken. A biodiverzitásról szóló 2002-es irányelveit eddig egyetlen ország sem tartotta be, jelentették ki a tanulmány szerzői. A CBD-egyezményt (Convention on Biological Diversity) a Rio de Janeiro-i Földcsúcson fogadták el 1992-ben. "Számos (nemzet)gazdaság továbbra is vak annak belátására, milyen nagy értékkel bír az állatok, növények és más életformák sokszínűsége és szerepük egy egészséges, jól működő öko-szisztémában", fogalmazott sajtóközleményében Achim Steiner, az ENSZ környezetvédelmi programjának (UNEP) vezetője. A szerezet az idei évet a Biodiverzitás Évének nyilvánította, s októberben csúcstalálkozót tart e témakörről  Japánban.

Fordulóponthoz közelednek az ökoszisztémák

Egyes ökoszisztémák -friss vízű tavak, folyók, őserdők és korallszigetek- olyan szintre jutottak, ahol már visszafordíthatatlanná válik romlásuk, szögezi le a jelentés. Az ENSZ harmadik biodiverzitásról szóló jelentése (GBO-3) szerint e környezeti károk összegeződve "hirtelen romlás és összeomlás" kockázatát róják a társadalomra. Jelenlegi, fenntarthatatlan életmódunkkal és termelési folyamatainkkal kapcsolatban a tanulmány "gyors és radikális és kreatív tetteket" sürget, különben "a veszteségek még nagyobbakká válnak".

Biodiverzitás
Definíció: ”Mindenféle forrásból -szárazföldi, tengeri és más vízi ökoszisztémákból- eredő élő szervezetek azon változatossága, amelynek részét alkotják. Ez magában foglalja a fajon belüli sokszínűséget, a fajok közti sokszínűséget és az ökoszisztémák közötti sokszínűséget.” Ezt az 1992-ben ENSZ által elfogadott definíciót használják alapul döntéshozatali és jogi szinten, például jogalkotásnál vagy bírósági pereknél.
1972-ben az UNESCO Világörökség programjának keretében úgy határoztak, hogy a biológiai források szintén az emberiség közös örökségének részei.
199 ország írta alá a Biodiverzitás Akciótervet, amely a veszélyeztetett fajok védelmét szorgalmazza.
A biodiverzitás szintjei: faji sokszínűség, ökoszisztémák sokszínűsége, alaktani (morfológiai) sokszínűség, genetikai sokszínűség, molekuláris sokszínűség
A biodvierzitás fogalmát Raymond F. Dassman vezette be 1968-ban megjelent A Different Kind of Country című könyvében.
A biodiverzitás ellenségei: túlnépesedés, erdőirtás, légszennyezés, termőföld-szennyezés

A káosz-elmélet modellezi az összetett rendszerek viselkedését. Amikor egy szisztéma működése instabillá válik, nagy kilengéseket produkál, ezek egyre gyakoribbá válnak, majd a rendszer a bifurkációs pontot elérve beáll egy új szintre. Ez lehet a komplexitás egy új foka, vagyis érettebb állapot, vagy összeomlás is, azaz visszaesés egy korábbi fejlettségi szintre. Az ENSZ vészjósló szavai ilyen drasztikus (szintugró vagy szintvisszaeső) átalakulásra utalnak. A fajok tömeges mértékű pusztulása az összeomláshoz húzza közelebb a rendszert.

"Természeti erőforrástőke": 33 trillió dollár!

Történt némi elmozdulás a természeti erőforrások gondos kalkulációja felé nemzetgazdasági szinten, hogy a döntéshozók figyelembe vegyék a természeti kincsek sorsát, és realista szemlélettel számoljanak e "tőkefajtával", ami éppúgy elherdálható, mint a pénz.

Az ENSZ jó ideje tendenciózusan törekedett arra, hogy számokkal kimutassa a természetkárosítás pénzügyi következményeit. Az öko-szisztémák pusztulásával elveszítjük a Föld "ingyenes szolgáltatásait": a CO2-megkötést, a szélsőséges időjárási eseményektől való védelmet, valamint az építkezéshez és a fűtéshez szükséges anyagokat. 1997-ben 17 ökoszisztémát alapul véve az egész bioszféra "ingyenes" szolgálatainak monetáris értékét évi 33 trillió (azaz 1012) dollárra értékelték.

A helytelen mezőgazdasági és fakitermelési gyakorlatok révén évente 64 milliárd(!) dolláros veszteség éri az emberiséget, nyilatkozta a CNN hírtelevíziónak Nick Nuttall, a UNEP sajtószóvívője. Ha változatlanul folyik a természeti erőforrások kizsigerelése, s azok megújulásra való képességét továbbra is drasztikus megpróbáltatásnak tesszük ki, 2050-re az összveszteség eléri a 121 trillió(!) dollárt. És ez a becslés csak a szárazföldi ökoszisztémákra vonatkozik!

Az UNEP képviselői szerint a gazdasági válság után természetgazdasági válság köszönhet ránk, amelynek lehetőségével, de főleg anyagi vonzataival nincsenek tisztában a kormányok.

Egymillió faj halhat ki a klímaváltozás miatt

A tekintélyes Nature folyóiratban megjelent dolgozatában a Chris Thomas vezette tudóscsoport 2004-ben úgy számolt, 0,5 Celcius fok közötti globális felmelegedés esetén a növény- és állatvilág 15 százaléka fog elveszni - ez akkor állhat be, ha a világ országai csökkentik üvegház-kibocsátásaikat 2050-re. A közepesen rossz szcenárió 24 százalékos élővilág-veszteséggel számol, a 3 fokos átlaghőmérséklet emelkedésnél azonban már a fajok 37 százaléka hal ki, mert nem lesz képes alkalmazkodni a melegebb klímához vagy új életteret találni. Ha képesek lennének korlátozások nélkül szétszóródni a szárazföldeken, akkor "csak" 15 százalék pusztulna el. De a menekülési útvonalak sok helyen el vannak zárva az emberi alkotta civilizáció helyfoglalása miatt (városok, gyárak, telephelyek, autópályák, kikötők stb.).

E következtetésekre 1103 növény- és állatfaj hőmérséklet-emelkedésre adott reagálásának vizsgálata után, valamint számítógépes modellezés eredményeként jutottak a szakemberek. A tudóscsoport egymillió faj elvesztését tartja valószínűnek, ám a legrosszabb jövőkép (worst case scenario) 5 millió faj kihalását prognosztizálja.

A tetemes állat- és növénypusztulás természetesen az emberi fajra is kihatással lesz: nemcsak a természeti folyamatokat módosítja majd, de az emberi létfenntartást, a táplálékszerzést is megnehezíti. Élelmiszerforrásokat, gyógyszer-alapanyagokat, lakható területeket veszítünk majd el ily módon. A Föld lakosságának 80 százaléka pedig egyenesen a természetből szerzi a gyógynövényeket, de ipari szinten is, az USA-ban forgalomban lévő gyógyszerek alkotóelemeinek 50 százaléka növényi és állati eredetű.

Pusztuló fajok
  • 1970 és 2006 között a gerinces állatok száma egyharmaddal csökkent, természetes élőhelyeik folyamatosan zsugorodnak, 2000 óta pedig 60 állatfaj halt ki, állítja az új GBO-3 jelentés. A Nemzetközi Természetvédelmi Unió (IUCN) úgynevezett ”vörös listáján” 16 119 növény- és állatfaj szerepel, melyet a kipusztulás fenyeget – ezeket 40 177 megvizsgált fajból választották ki. Az elmúlt évtizedekben 762 fajt veszítettünk el, 58 pedig már csak botanikus kertekben illetve tenyésztőknél maradt fenn, fogságban.
  • Országok, ahol a leggyorsabban fogynak az állatfajok: Kína, Indonézia, India, Brazília, Peru.
  • Országok, ahol a leggyorsabban fogynak a növényfajok: Malajzia, Indonézia, Brazília, Sri Lanka.
  • A behozott növény- és állatfajok terjedése is veszélyt jelent az őshonos fajtákra. Az IUCN listáján Hawaii 125 ritkaságából 85 szerepel a listán, mert a behozott fajták kiszorítják őket.
  • Chris Thomas tanulmánya szerint 2050-re az európai madárfajok 25 százaléka, a növényfajok 11-17 százaléka, a brazil szavannák növényeinek 45 százaléka kihalhat a globális felmelegedés következményeként.
  • Egyes kutatások azt állítják, évente 140 000 faj hal ki.
  • A trópusi övezetek számítanak a legsokszínűbb természeti területeknek. Brazília erdőiben közel 20 000 növényfajta és 1350 gerinces állatfaj él, valamint rovarfajok milliói (eme ízeltlábúak fele csak itt található az egész világon). A Föld másik, fajokban gazdag ”paradicsoma” Madagaszkár szigete, Afrika déli partjainál. Lombhullató erdőségei és alföldi esőerdői szintén tele vannak csak ott honos fajokkal, melyek a sziget Afrikától történő elszakadása óta, 65 millió éve a külvilágtól elszigetelve önállóan fejlődtek. E hely-specifikus fajok olyan genetikai mutációkat hoztak létre, melyek sehol máshol nem fordulnak elő Földünkön.
  • Az emberiség történetében 5 nagyszabású fajpusztulás történt, az utolsó 65 millió évvel ezelőtt (ekkor haltak ki a dinoszauruszok). A jelenleg végbemenő fajpusztulás egy fontos tulajdonságban tér el a korábbiaktól: emberi eredetű.

Véleményvezér

Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában

Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában 

A makulátlanság egy elengedhetetlen szempont Norvégiában.
Lengyelországnak jót tett a kormányváltás

Lengyelországnak jót tett a kormányváltás 

A lengyel gazdasági csoda nem három napig tart.
Magyarország Európában az utolsó helyen az egészségügyi kiadások rangsorában

Magyarország Európában az utolsó helyen az egészségügyi kiadások rangsorában 

Mindenképpen javítani kellene a finanszírozáson.
Magyarország a technikai államcsőd felé tart, megszorítások jöhetnek

Magyarország a technikai államcsőd felé tart, megszorítások jöhetnek 

A világgazdaság számai egyre javulnak, miközben a magyar államháztartás senyved.
Magyar Péter szerint levitézlett, idegen nyelven nem beszélő magyar politikusok vannak Brüsszelben

Magyar Péter szerint levitézlett, idegen nyelven nem beszélő magyar politikusok vannak Brüsszelben 

Tényleg ciki Brüsszelben az idegen nyelvet alig tudó magyar képviselők jelenléte.
Jó hír, mégsem pusztul el a világ

Jó hír, mégsem pusztul el a világ 

Sokan úgy gondolják, hogy addig létezik a világ, amíg vannak méhek.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo