A természetvédelmi körzetek bővülésének dacára a biológiai sokszínűség továbbra is egyre csökken. A biodiverzitásról szóló 2002-es irányelveit eddig egyetlen ország sem tartotta be, jelentették ki a tanulmány szerzői. A CBD-egyezményt (Convention on Biological Diversity) a Rio de Janeiro-i Földcsúcson fogadták el 1992-ben. "Számos (nemzet)gazdaság továbbra is vak annak belátására, milyen nagy értékkel bír az állatok, növények és más életformák sokszínűsége és szerepük egy egészséges, jól működő öko-szisztémában", fogalmazott sajtóközleményében Achim Steiner, az ENSZ környezetvédelmi programjának (UNEP) vezetője. A szerezet az idei évet a Biodiverzitás Évének nyilvánította, s októberben csúcstalálkozót tart e témakörről Japánban.
Fordulóponthoz közelednek az ökoszisztémák
Egyes ökoszisztémák -friss vízű tavak, folyók, őserdők és korallszigetek- olyan szintre jutottak, ahol már visszafordíthatatlanná válik romlásuk, szögezi le a jelentés. Az ENSZ harmadik biodiverzitásról szóló jelentése (GBO-3) szerint e környezeti károk összegeződve "hirtelen romlás és összeomlás" kockázatát róják a társadalomra. Jelenlegi, fenntarthatatlan életmódunkkal és termelési folyamatainkkal kapcsolatban a tanulmány "gyors és radikális és kreatív tetteket" sürget, különben "a veszteségek még nagyobbakká válnak".
A káosz-elmélet modellezi az összetett rendszerek viselkedését. Amikor egy szisztéma működése instabillá válik, nagy kilengéseket produkál, ezek egyre gyakoribbá válnak, majd a rendszer a bifurkációs pontot elérve beáll egy új szintre. Ez lehet a komplexitás egy új foka, vagyis érettebb állapot, vagy összeomlás is, azaz visszaesés egy korábbi fejlettségi szintre. Az ENSZ vészjósló szavai ilyen drasztikus (szintugró vagy szintvisszaeső) átalakulásra utalnak. A fajok tömeges mértékű pusztulása az összeomláshoz húzza közelebb a rendszert.
"Természeti erőforrástőke": 33 trillió dollár!
Történt némi elmozdulás a természeti erőforrások gondos kalkulációja felé nemzetgazdasági szinten, hogy a döntéshozók figyelembe vegyék a természeti kincsek sorsát, és realista szemlélettel számoljanak e "tőkefajtával", ami éppúgy elherdálható, mint a pénz.
Az ENSZ jó ideje tendenciózusan törekedett arra, hogy számokkal kimutassa a természetkárosítás pénzügyi következményeit. Az öko-szisztémák pusztulásával elveszítjük a Föld "ingyenes szolgáltatásait": a CO2-megkötést, a szélsőséges időjárási eseményektől való védelmet, valamint az építkezéshez és a fűtéshez szükséges anyagokat. 1997-ben 17 ökoszisztémát alapul véve az egész bioszféra "ingyenes" szolgálatainak monetáris értékét évi 33 trillió (azaz 1012) dollárra értékelték.
A helytelen mezőgazdasági és fakitermelési gyakorlatok révén évente 64 milliárd(!) dolláros veszteség éri az emberiséget, nyilatkozta a CNN hírtelevíziónak Nick Nuttall, a UNEP sajtószóvívője. Ha változatlanul folyik a természeti erőforrások kizsigerelése, s azok megújulásra való képességét továbbra is drasztikus megpróbáltatásnak tesszük ki, 2050-re az összveszteség eléri a 121 trillió(!) dollárt. És ez a becslés csak a szárazföldi ökoszisztémákra vonatkozik!
Az UNEP képviselői szerint a gazdasági válság után természetgazdasági válság köszönhet ránk, amelynek lehetőségével, de főleg anyagi vonzataival nincsenek tisztában a kormányok.
Egymillió faj halhat ki a klímaváltozás miatt
A tekintélyes Nature folyóiratban megjelent dolgozatában a Chris Thomas vezette tudóscsoport 2004-ben úgy számolt, 0,5 Celcius fok közötti globális felmelegedés esetén a növény- és állatvilág 15 százaléka fog elveszni - ez akkor állhat be, ha a világ országai csökkentik üvegház-kibocsátásaikat 2050-re. A közepesen rossz szcenárió 24 százalékos élővilág-veszteséggel számol, a 3 fokos átlaghőmérséklet emelkedésnél azonban már a fajok 37 százaléka hal ki, mert nem lesz képes alkalmazkodni a melegebb klímához vagy új életteret találni. Ha képesek lennének korlátozások nélkül szétszóródni a szárazföldeken, akkor "csak" 15 százalék pusztulna el. De a menekülési útvonalak sok helyen el vannak zárva az emberi alkotta civilizáció helyfoglalása miatt (városok, gyárak, telephelyek, autópályák, kikötők stb.).
E következtetésekre 1103 növény- és állatfaj hőmérséklet-emelkedésre adott reagálásának vizsgálata után, valamint számítógépes modellezés eredményeként jutottak a szakemberek. A tudóscsoport egymillió faj elvesztését tartja valószínűnek, ám a legrosszabb jövőkép (worst case scenario) 5 millió faj kihalását prognosztizálja.
A tetemes állat- és növénypusztulás természetesen az emberi fajra is kihatással lesz: nemcsak a természeti folyamatokat módosítja majd, de az emberi létfenntartást, a táplálékszerzést is megnehezíti. Élelmiszerforrásokat, gyógyszer-alapanyagokat, lakható területeket veszítünk majd el ily módon. A Föld lakosságának 80 százaléka pedig egyenesen a természetből szerzi a gyógynövényeket, de ipari szinten is, az USA-ban forgalomban lévő gyógyszerek alkotóelemeinek 50 százaléka növényi és állati eredetű.
- 1970 és 2006 között a gerinces állatok száma egyharmaddal csökkent, természetes élőhelyeik folyamatosan zsugorodnak, 2000 óta pedig 60 állatfaj halt ki, állítja az új GBO-3 jelentés. A Nemzetközi Természetvédelmi Unió (IUCN) úgynevezett ”vörös listáján” 16 119 növény- és állatfaj szerepel, melyet a kipusztulás fenyeget – ezeket 40 177 megvizsgált fajból választották ki. Az elmúlt évtizedekben 762 fajt veszítettünk el, 58 pedig már csak botanikus kertekben illetve tenyésztőknél maradt fenn, fogságban.
- Országok, ahol a leggyorsabban fogynak az állatfajok: Kína, Indonézia, India, Brazília, Peru.
- Országok, ahol a leggyorsabban fogynak a növényfajok: Malajzia, Indonézia, Brazília, Sri Lanka.
- A behozott növény- és állatfajok terjedése is veszélyt jelent az őshonos fajtákra. Az IUCN listáján Hawaii 125 ritkaságából 85 szerepel a listán, mert a behozott fajták kiszorítják őket.
- Chris Thomas tanulmánya szerint 2050-re az európai madárfajok 25 százaléka, a növényfajok 11-17 százaléka, a brazil szavannák növényeinek 45 százaléka kihalhat a globális felmelegedés következményeként.
- Egyes kutatások azt állítják, évente 140 000 faj hal ki.
- A trópusi övezetek számítanak a legsokszínűbb természeti területeknek. Brazília erdőiben közel 20 000 növényfajta és 1350 gerinces állatfaj él, valamint rovarfajok milliói (eme ízeltlábúak fele csak itt található az egész világon). A Föld másik, fajokban gazdag ”paradicsoma” Madagaszkár szigete, Afrika déli partjainál. Lombhullató erdőségei és alföldi esőerdői szintén tele vannak csak ott honos fajokkal, melyek a sziget Afrikától történő elszakadása óta, 65 millió éve a külvilágtól elszigetelve önállóan fejlődtek. E hely-specifikus fajok olyan genetikai mutációkat hoztak létre, melyek sehol máshol nem fordulnak elő Földünkön.
- Az emberiség történetében 5 nagyszabású fajpusztulás történt, az utolsó 65 millió évvel ezelőtt (ekkor haltak ki a dinoszauruszok). A jelenleg végbemenő fajpusztulás egy fontos tulajdonságban tér el a korábbiaktól: emberi eredetű.
