„A hivatalnokok közfelfogása szerint addig nincs értelme a törvényeknek, amíg az egyén nem érez felelősséget." - kezdte Fülöp Sándor, a jövő nemzedékek országgyűlési biztosa a fenntarthatóságról és a gondolkodás- és életmódváltásról szóló előadásában. A fenntartható fejlődés az ombudsman szerint (is) arról szól, hogy olyan szinten biztosíthassuk a rendelkezésre álló erőforrásokat és az egészséges életkörülményeket a következő nemzedékeknek, amilyen szinten mi is részesültünk belőlük. Ráadásul - tette hozzá Fülöp - a jövő nemzedékei közé a ma élő generációk is nagy része is beletartozik és a változások már ma is itt vannak. A tekintélyes Nature magazin nagy visszhangot kiváltó 2009-es szeptemberi számában 3 olyan területet sorolt fel komoly tudományos műhelyek összeállításában, amelyeknél már a „veszélyes zónában vannak". (A magazin több mint fél éven keresztül folytatta a kutatások, hírek és vélemények összegyűjtését, e tudásanyagot itt találja.) A klíma- és biodiverzitás, illetve a termőföldek háztartása olyan helyzetben van, ahol visszafordíthatatlan folyamatok dominálnak, hiszen a kihalt fajokat, vagy a felborult nitrogén háztartást lehetetlennek tűnik pótolni, illetve visszaállítani. „Pont azok a területek vannak kritikus helyzetben, amelyek rendszerszintű gondolkodás-változtatásra szorulnak, míg az egyszerűen megoldható problémák (mint például az ózonrétegre veszélyes gázok kivonása az ipari termékekből viszonylag egyszerű volt - azóta az ózonréteg ismét növekedésnek indult.)

A Facebook is segít

Az emberek a tudásáról szólva az ombudsman arra hívta fel a figyelmet, hogy „ha tudnak is a problémákról, azt a bizonytalan jövőbe tolják, illetve egyszerre csak egy problémára összpontosítanak. Mindezek ellenére, ha lassan is, de változik a szemlélet, főleg azért, mert az információs társadalom hálózatai hihetetlen információáramlást tesznek lehetővé - a szociális kapcsolatainkon keresztül.

Az ombudsmani iroda mindenesetre panaszokat vizsgál, és szemben az átlagos hatóságokkal - igyekszik rendszerszemlélettel közelíteni a problémákhoz, így például egy zajos étterem esetén a kereskedelmi, környezetterhelési, birtokháborítási stb. szempontokat is megvizsgálja.

A cselekvésről szólva Fülöp kijelentette, hogy szerinte a közösségi részvétel ad lehetőséget, a „környezeti demokrácia" átláthatóbb és elszámoltathatóbb hivatalokat teremt. Az elmúlt másfél évben az ombudsman szerint hatalmas változásokat jelentett: megmutatta, hogy a civil szektor, a lakosság és akár az önkormányzatok alkalmi koalíciói együtt képesek nagyvállalati vagy nagyvállalkozói érdekekkel szembefordulva győzedelmeskedni.

Lehetőségek adottak

Hasonló, a korábbi struktúrák átlépését, és teljesen új megközelítések fontosságát hangoztatta Ruzsa Ágota, a Sol Intézet igazgatója aki szakítva az „évtizedes hagyományokkal" PowerPoint helyett a három magyar fiatalember által kifejlesztett prezi.com segítségével illusztrálta előadását.

A lineáris megközelítések és leegyszerűsítések helyett Ruzsa a rendszerszemléletet javasolta és felidézett egy korábbi konferenciát, ahol a holland előadó azt mutatta be, hogy a rendszerszemléletet már az óvodában elsajátítják a jövő (holland) generációi. A haéégatóságból a legtöbben nem is nagyon értették, ám az előadónak feltűnt, a magyarok milyen gyorsan felfogták. „Nemcsak a felelősségünk óriási, hanem a lehetőségeink is" - mutatott rá a Sol Intézet igazgatója, aki szerint már csak a magyar nyelv óriási rugalmassága is támogat minket ebben. („Hány sorrendben is lehet elmondani: „János szereti Marit"? - Ugye? Az angol pedig csak egy variációt ismer...). Ruzsa szerint ezt a rugalmasságot kell a mindennapokban is előnyünkre változtatnunk, amellett, hogy a viták helyett a dialógust, a gépies rendszerek helyett az élő szervezeteket kell előnyben részesítenünk. „A köz gazdái az életet táplálják", és csak az élő vállalatok juthatnak előrébb - hangsúlyozta Ruzsa Ágota.

Bodroghelyi Csaba, a Követ Egyesület a Fenntartható Gazdálkodásért ügyvezető igazgatója a növekedés szükségszerűségének megkérdőjelezéséről beszélt előadásában (amelyet ide kattintva tekinthet meg). Ma minden kibocsátás és termelés, ijesztő mértékben (exponenciálisan) nő, a cégek és a kormányok is a növekedésben érdekeltek. „A legtöbben az államtól várják a változ(tat)ást, holott a legtöbb esetben a vállalatok kezében a kulcs. Bodroghelyi szerint ezért fontos a vállalati felelősségvállalás, a CSR, hiszen az egy eszközrendszer a fenntartható gazdálkodásra való átállásra. „Sokkal többet ér, ha önként, az etikát szem előtt tartva a cégek felismerik ennek szükségességét, mintha szabályokkal kényszerítenénk rá őket" - mondta Követ vezetője, aki ezt Magyarország bonyolult jogszabályi környezetével magyarázta. „Ha a morál erősebb lenne a szereplőkben, akkor nyilván nem kéne kiírni a folyópartra, hogy „Szemét lerakása tilos!", hiszen ezt mindenki tudná...

Ferenczi Tamás, a Magyar-Európai üzleti Tanács elnöke, a British Telecom (BT) Magyarország ügyvezető igazgatója a nagyvállalati felelősségvállalástól beszélt, és bár hangsúlyozta, hogy nem minden multi mutat fel felelős működést, ám ezek a jövőben nem lesznek életképesek, hiszen a fogyasztók nem fogják tolerálni eme hiányosságukat. Ferenczi szerint ma a fenntarthatósági jelentések nem PR-eszközök, hiszen sokszor ezen célkitűzések teljesítésétől függ a cégvezetés prémiumának nagysága is, így a profitérdekeken túl a CSR kulcstényező a „magára valamit is adó" cégek életében. „Felismerték, hogy ha nem tesznek semmit, akkor később nem lesznek ők sem és a fogyasztóik sem, a BT például fontmilliárdokat költ arra, hogy 2016-ig az elektromos energiafogyasztásának negyede szélerőműben termelt áramból álljon. „Már a közeljövőben is tömegesen fordulnak el a nem etikusan és fenntartható módon működő vállalatoktól a fogyasztók, ezt pedig senki nem engedheti meg magának".- magyarázta Magyar-Európai üzleti Tanács elnöke.

Családtervezés és felelős háztartások

Simonyi Gyula, a BOCS Alapítvány elnöke az évente 80 milliós népességnövekedést állította a fenntarthatóság legnagyobb akadályának és a családtervezési programok támogatását a CSR legköltséghatékonyabb klíma- és környezetvédelmi elemének. A BOCS évtizedek óta dolgozik ezen a területen nemzetközi partnerekkel és konkrét lehetőségeket tud ajánlani a felelős vállalatoknak. Hozzászólásában Simonyi azzal érvelt, hogy évezredeken át mindenféle hatalomnak kellett az olcsó katona, rabszolga, jobbágy, munkás, de „mára szerencsére már senkinek nem érdeke a gyermekvállalás erőltetése". Az ökológiai fenntarthatóság mellett alapvető humanitárius, emberi jogi, esélyegyenlőségi, szociális feladat is a családtervezési lehetőségek megteremtése. Ma még többszázmillió nőnek nincs joga, tudása, eszköze hozzá. A családtervezést az ENSZ már 1968-ban az emberi jogok közé sorolta és a Millenniumi Fejlesztési Célok (amelyeket 2000-ben minden ország, Magyarország is aláírt) közül az ötödikben szerepel, hogy 2015-re mindenkinek legyen családtervezési lehetősége.