Mindent fel a felhőbe!

Az energia- és a közlekedési szektor károsanyag-kibocsátásának - a 2015-ben bekövetkező kicsúcsosodás után - 2020-ra vissza kell térnie a jelenlegi szintre, 2050-re pedig 50 százalékkal kell csökkennie - figyelmeztet a Greenpeace több mint 30 tudós és mérnök segítségével összeállított „energiaevolúciós" forgatókönyve.

Magáért és másokért

Ebben a törekvésben a környezetvédő szervezet szerint is kulcsfontosságú szerepe lehet az infokommunikációs technológiai (IKT) szektornak, például intelligens energiahálózatok, zéró kibocsátású épületek és hatékonyabb közlekedési rendszer létrehozásával.

Az üvegházhatás ellen

Az Európai Bizottság szerint az IKT szektor háromféleképpen tud hozzájárulni az üvegházhatás csökkentéséhez:

1. Elősegíti az energiamegtakarítást a szélesebb értelemben vett gazdaságban, főleg a leginkább energiaigényes szektorokban, mint az építőipar, a közlekedés vagy a gyártás.

2. Segíti az immateriális gazdaságra való áttérést, ahol a telemunka, az e-kereskedelemmel és az úgynevezett „cloud computing” révén szintén rengeteg energiát takaríthat meg.

3. Támogatja a háztartásokban, erőművek hálózatánál és az ipari alkalmazásoknál az energiafogyasztás mérését. (A bizottság indoklása szerint a nagyobb odafigyelés kisebb fogyasztáshoz vezet.)

Az IKT szektor határozottan fellép saját termékei és szolgáltatásai energiahatékonyságának növelése érdekében, de ennél sokkal jelentősebb energiamegtakarításban játszik szerepet más iparágakban használt termékeinek fejlesztésével - állapítja meg a független kutatók által készített Smart 2020 tanulmány. Ezzel 2020-ra ötször akkora megtakarításhoz járulhat hozzá, mint amekkora pillanatnyilag az egész IKT szektor CO2-kibocsátása. Ugyanakkor a szektor egészének szén-dioxid-kibocsátása 2020-ig globálisan várhatóan megduplázódik a fejlődő országok növekvő IKT-használata miatt. Az ágazatban óriási potenciál rejlik az emisszió jelentős csökkentésére, így elérhető, hogy a korszerű infokommunikációs technológiák és alternatív energiaforrások felhasználása révén 7,8 gigatonnával mérséklődjön az üvegházhatású gázok globális kibocsátása 2020-ra. Az Európai Bizottság támogatja az IKT szektor energiafogyasztásának csökkentését, sőt Brüsszel felajánlotta az energiaéhes országok IKT-használatának támogatását is, hogy ezzel segítse csökkenteni az ő fogyasztásukat.

Kék ég felhőkkel

A számos környezetbarát technológia között mostanság leggyakrabban a „számítási felhő" fogalom jelenik meg. Ennek lényege, hogy a felhasználók olyan alkalmazásokkal és fájlokkal dolgoznak, amelyek nem a saját számítógépükön, hanem távoli adatközpontokban találhatók. A felhasználó így költséges beruházás nélkül használhat különféle programokat, és tárolhat nagy mennyiségű adatot. A felhasználó kiad egy utasítást a PC-jén, majd kap egy választ. Ami a kettő között történik, nem az ő problémája. A teljes informatikai folyamatnak tehát csak egy része fölött van uralma, így megmenekül a karbantartás, a fejlesztés nehézségeitől, de csökkennek üzemeltetési költségei is a saját szerverközpontok feleslegessé válásával. A konszolidált rendszernek köszönhetően kevesebb, modernebb szerverpark képes kiszolgálni az igényeket, ami így jelentős energiamegtakarítást eredményez globálisan is.

Ahhoz azonban, hogy a felhő-számítástechnika teljesen zölddé váljon, fontos, hogy a szerverparkokat a lehető legnagyobb mértékben lássák el zöld energiával. Bár egyre több cég figyel arra, hogy központjai minimális energiát fogyasszanak - a Facebook például egy oregoni szénerőmű közelébe költöztette saját telepét -, ez még nem jelent zöld működést. Ugyanakkor - annak ellenére, hogy a zöld energiára való áttérés még várat magára - vitathatatlan a felhő alapú számítástechnika takarékossága. Mindenki által ismert példa a számítási felhő használatára a G-mail rendszere. Több millió felhasználó bízza rá az adatait egy cégre, amely a világon bárhol tárolhatja a leveleinket, hiszen mindenfelé van szerverközpontja. A felhasználók számára a rengeteg számítási kapacitásból semmi sem látható, viszont mégis gyorsan és hatékonyan férnek hozzá leveleikhez, vagy kereshetnek azok között.

Miért jó a számítási felhő?

● Skálázható, a korábbi kapacitásokhoz képes több nagyságrenddel többet nyújt felhasználói számára, még a legnagyobb ügyfelek esetében is.

● Rugalmas mind technikai, mind költség tekintetében. Igény szerint, lényegében „azonnal” képes újabb és újabb erőforrásokat rendelkezésre bocsátani, vagy feleslegessé válásuk esetén azokat kikapcsolni. A számlázás mindezt követi.

● Méretgazdaságos, mivel valamennyi számítási felhő elképesztően nagy mennyiségű kiszolgálót, tárolórendszert, hálózati eszközt és egyebet jelent, amelyeknek egységköltsége így rendkívül olcsó. Emellett ezeket a rendszereket hihetetlenül kevés ember üzemelteti, egy-egy mérnökre akár 10 ezer kiszolgáló is juthat.

● Állandóan naprakész, a felhőből lehívható szoftvereknek mindig a legfrissebb verziója áll rendelkezésre. A szolgáltatás megvásárlásával az ügyfél olyan folyamatos fejlesztést kap, amelyet saját jogon szinte képtelen lenne elérni.

● Tervezett a hardverek életciklusa, hogy a lehető legkevesebb generációval és a legminimálisabb változatossággal kelljen megküzdeniük az üzemeltetőknek. A cél itt is az üzemeltetési költségek csökkentése.

● Professzionális módon üzemeltetett, szofisztikáltan felügyelt, túl azon, hogy rendkívül precízen megtervezett.

● Mindig elérhető, bár a szolgáltatók eltérő rendelkezésre állást vállalnak, a felhőszolgáltatások rendelkezésre állása általában sokkal jobb, mint az átlagos.

● Helyfüggetlen, a szolgáltatások jellegükből fakadóan bárhonnan elérhetők.

● Biztonságos, a telepeket őrzik, védettek fizikai és virtuális behatolás, tűz-, víz- és más elemi károk ellen – egy átlagos felhasználó önmaga ezt nem képes biztosítani –, emellett teljes körű mentéssel, sőt földrajzi értelemben elkülönült katasztrófa-telephellyel is rendelkeznek az egyes adatközpontok. Az átköltözés automatikus, az esetleges kiesés pedig maximum órákban mérhető. Az adatközpontok mindenféle tanúsítványokkal rendelkeznek a biztonság területén.

● Mért szolgáltatás, ami az átlagos IT-szolgáltatások többségétől, legalábbis Magyarországon, nem mondható el. Mérés nélkül viszont sem a minőség, sem a színvonal nem ítélhető meg. A számítási felhőknél a mérés az elszámolás alapja, az üzemeltetők számára pedig a folyamatos szolgáltatásjavítás kiindulópontja.

De miért pont felhő?

Az informatikai – eredetileg telekommnikációs – ábrákon felhőt ábrázoló piktogrammal jelölték azt a – tipikusan külső – szolgáltatást, amellyel ugyan az ábra többi eleme kapcsolatot tart, de annak a rendszernek a felépítése lényegtelen vagy ismeretlen, s csupán a kapcsolat vagy szolgáltatás meglétét kellett/kell jelölni. A felhő a kiterjedtségre, a kapcsolatfelépítés számosságára és az architektúra lényegtelenségére egyaránt utal. Forrás: lepenyet.spaces.live.com