Autók alternatív energiával: mit tartogat a jövő?

Autók százmillióit kellene lecserélni, hogy visszafogjuk a globális felmelegedésért kárhoztatott üvegházgázok kibocsátását. De az eddigi technológiai megoldások nem elég kielégítőek ahhoz, hogy egy nemzetközi járműflotta átalakítását lehetne alapozni rájuk.

Az energiahatékonyság növelése

A benzin 35-ször kisebb helyett foglal el, mint az ugyanannyi energiát nyújtó lítium-ionos akkumulátor. A földgázautóknál is nagyobb az üzemanyag kiterjedése, mint a benziné. Az autók magukkal viszik az üzemanyagukat, és minél kisebb ennek a súlya, annál hatékonyabban tudják használni a belőle nyert energiát. A minisztérium most már csak a lítium-ionos akkumulátorok fejlesztésére koncentrál, felhagyva az ólomsavas összetevőjű változatokkal.

Egy fejlesztő cég szabadalma úgy próbálja csökkenteni a fogyasztást, hogy azonnal lekapcsolja az autó számítógépét, amikor az megáll a piros lámpánál, és azonnal visszakapcsolja, ha a vezető rálép a gázpedálra. A Toyota Priusban már van ilyen funkció, de felárat kell érte fizetni.

Bio-versenyautó

Ma már a legkülönfélébb anyagokat hasznosítják, hogy bioüzemanyagot nyerjenek belőle – sőt autót is! Nemrég bor- és csokoládémaradékokból készült származék hajtott egy olyan versenyautót, amit újrahasznosított anyagokból raktak össze a Warwick University mérnökei. A karosszériát PET-palackokból és leselejtezett repülőgép-darabokból eszkábálták, valamint burgonyából és répából. Az alvázat és a motort a bontóból hozták és kupálták ki, de használtak még hozzá szeméttelepről begyűjtött vasakat is. A kormánykerék végül piros lett: állítólag a cékla miatt, írta a Guardian brit napilap. Az új jármű végsebessége 273 km/óra, állítólag lepipálja a Forma 3-as versenyek járgányait. Álló helyzetből 2,5 másodperc alatt százas sebességre tud gyorsulni.

Autó újrahasznosított anyagokból

Közben más frontokon is újítanak, próbálkoznak a fejlesztéssel. A Ford augusztusban jelentette be, hogy az Explorer legújabb verziója 85 százalékban komposztálható matériából készült. A SUV-változatba (terepjáró-szerű sportkocsi) 25 százalékban már eleve újrahasznosított alapanyagokat építettek be. Az utastér belső felületeit "biohab" fedi, amit a vállalat az utóbbi években fejlesztett ki. Az ülésekben és háttámlákban 40 százalékban szója-alapú poliuretán-hab található. A huzalokat 40 százalékban újrahasznált fém teszi ki, s ez 20 százalékkal csökkenti a jármű előállításának energiaigényét. Egy Explorer legyártása az új megoldásoknak köszönhetően összességében 17 százalékkal kevesebb szemetet termel és 14 százalékkal kevesebb CO2-kibocsátással jár. Az év végére a cég minden új amerikai gyártmánya tartalmazni fog biomasszát, melynek révén a cég évi 119 tonnával csökkenti fémfelhasználását.

Inkubátor-idő és nyereségesség

Előállítóik szempontjából anyagilag mennyire életképesek az elektromos autók, mint termékek? A technológiai fejlesztés eleinte áldozatokat követel. 1997-ben, amikor a Toyota Japánban előállt a világ első hibridautójával, 17 000 dollárt (mai áron 22 700 dollárt, azaz 5 millió forintot) kért érte a hazai piacon. A járgányok előállítása azonban 32 000 dollárba került, ám ilyen áron nem lett volna rá vásárlóképes kereslet. A Toyota húzása bejött: a Prius eladásai lehagyták a közkedvelt Camry-ét és a Corolláét.

Az amerikai autóipart állami támogatással megmentő Obama-adminisztráció szakértői testülete tavaly úgy látta, a General Motors Volt autója sem lesz anyagilag sikeres "rövid távon". Mégsem állítják le az elektromosan 65 kilométer megtételére képes hibridautó gyártását, mellyel 2007-ben hozakodott elő a GM a Detroiti Autóvásáron. Legyártása járművenként 41 000 dollár (vagyis 9 millió forint). Vagyis a 50 milliárd dolláros állami támogatás sorsa azon az autón múlik, aminek gyártása 41 000-be kerül, de teljesítményben csak annyit kínál, amit egy 15 000 dolláros autót tud. A GM mindössze annyi óvintézkedést vezetett be, hogy jövőre 10 000 darabot gyárt az autóból és nem 60 000-t, ahogy tervezte.

Alapítója állítása szerint a Tesla például nyereséges lenne, ha nem költene nagy pénzeket az S Model fejlesztésére. Az 57 400 dollárba (12,9 millió forintba) kerülő gépkocsi még nincs készen. Amin az sem segít, hogy Amerikában adókedvezményekkel együtt "csak" 49 000 dollárba kerül, az üzemanyagmegtakarítást is hozzávéve pedig "csekély" 35 000-be. Jó pár hollywoodi híresség előjegyeztette az autót és befizette rá az előleget.

Elem: kitervelem

A híres M.I.T. laboratóriumában számítógépek használatával próbálják kikövetkeztetni, mely vegyületek és atomok lennének a legmegfelelőbbek a jövő akkumulátorainak előállításához. Az amerikai Energiaügyi Minisztériumot is komolyan foglalkoztatja a lehetőség, hogy komputeres programok futnának végig a természetben előforduló anyagokról szóló tudásunkon, és ezt szintetizálva állnának elő javaslatokkal. A szaktárca 3,2 millió dollárt fektetett a programba, melyet egy start-up cég végez.

Egyelőre a magnézium tűnik a legesélyesebb elemnek, amely kiválthatná a már elavult ólomsavas és a korunkban élvonalba került lítium-ionos elemeket: ez ”cipeli” a pozitív és a negatív vég között az elektront, amikor az akku feltölt és ”kisül”. De a magnézium két elektront is képes magával vinni, ezért a korábbi energiamennyiség fele akkora méretű és súlyú magnézium-akkumulátorral is előteremthető. Egy másik start-up vállalkozás azzal kísérletezik, hogy nem kémiai, hanem fizikai úton aktivizálja az akkukat: e célra nanocsövecskéket használ, melyekben egymáshoz érnek az addig kémiailag keveredő részecskék.

További zöld autók, hírek és tesztek az Autóblogon.

Véleményvezér