A műholdak és egyéb műszerek ontják az adatokat az ökológiai folyamatokról, mégis vannak tudósok, akik szkeptikusak azt illetően, hogy a klímaváltozás emberi eredetű. Dr. Juhász Árpád szerint az nem kérdéses, hogy felmelegedés megy végbe, amelynek oka többrétű.
- Amióta rendszeres meteorológiai méréseket végeznek, 0,7 Celsius-fokkal emelkedett a földi légkör hőmérséklete - mondja. - De ez csak átlag. A változás az északi félgömb sarki régióiban például már két és fél fok, mert ahogy olvad a tenger felszínén a jégtakaró, a víz egyre jobban képes magába szívni a napfény hőjét, míg a jég visszaverte azt. Ez önmagát erősítő felmelegedési folyamat. A gleccserek a legjobb hőmérők, százezret tartanak nyilván belőlük. Szinte mindegyik rohamosan fogyatkozik. Azt is biztosra veszem, hogy az embernek is van szerepe a felmelegedésben, ebben az egyébként természetes folyamatban. Ennek mértékéről és gyorsaságáról megoszlanak a vélemények. Fizikai törvényszerűség, hogy a szén-dioxid a légkörben üvegházhoz hasonló hatást vált ki. A vita ott van, hogy az ökoszisztémák bonyolultsága miatt nem lehet pontosan megállapítani, a szén-dioxidból mennyit tudnak megkötni az erdők, és mennyit az óceánokban lévő mészkiválasztó élőlények. Ennek megvolt a maga tempója. A fosszilizálódott élő szervezetek is sok szén-dioxidot kötöttek meg a földtörténeti idők során. Amikor a belőlük keletkezett szenet vagy a szénhidrogéneket elégetjük, pillanatszerű gyorsasággal szabadítjuk fel azt a szén-dioxidot, amiből az egykori élőlények évek százmilliói alatt szervezetüket felépítették.
■ A jégsapkák olvadása milyen hatással lesz Európára?
- Ha Grönland és az Antarktisz teljes jégtömege elolvad, az összes part menti terület víz alá kerül, amivel hárommilliárd ember veszítené el a lakhelyét. Ez Európa szárazföldjeire nem lenne számottevő hatással, csak az Atlanti-óceán menti területekre. Inkább Közép-Amerika és a trópusok partvidékei, Malajzia, Indonézia vannak veszélyben. Mivel a népesség világszerte növekszik, a partokon is egyre többen élnek. A cunami 2004-ben ezért tudott elsöpörni 230 ezer embert.
■ Milyen konkrét természeti változásokra készüljünk fel a házunk táján, az időjárásban és az élővilágban? Kell-e attól tartani, hogy megjelennek a skorpiók a játszótereken?
- Attól nem. A klímaövek kitolódnak ugyan a sarkok felé, hazánk a mérsékelt égöv helyett a mediterrán éghajlati övbe tartozik majd. A Duna-Tisza közi hátságon már most félsivatagi körülmények uralkodnak. A pesti Duna-parton olyan kagylók jelentek meg tíz éve, amelyek a Duna-deltából vándoroltak fel. Agresszívabb növényfajok teszik át székhelyüket hozzánk máshonnan, kiszorítva az őshonos vegetációt - az Amerikából érkezett parlagfű, a bükkösök helyére benyomuló virágos kőris -, és költöznek a kártevők is.
■ A koppenhágai csúcs előtt kiszivárgott, hogy klímaszakértők megpróbálták drámaibbá tupírozni a felmelegedésre vonatkozó adatokat. Ez az eset a Watergate után a Climategate nevet kapta.
- Részletekbe menően nem ismerem az ügyet. Kutatóintézeteknek léte és állami finanszírozásuk függhet attól, hogy milyen tudományos eredményeket publikálnak. Megeshet, hogy számukra kedvező értékeket hoznak ki. Eleve sok félrevezető adat forog a világban, és egy szakembernek - magamat beleértve - még a saját területén is nehezére eshet teljes biztonsággal megállapítani, melyik állítás hiteles. Tudniillik a bioszféra annyira bonyolult rendszer, hogy a becsületes becslések is rendkívül tág határok között mozoghatnak.
■ Az amerikai kormány 350 millió dollárt különített el arra a programra, mely a gyárak füstjét a föld alá juttatja.
- Ez ott lehetséges, ahol gázok voltak az üledékes kőzetekben. Egy földgázmezőn például. A homokszemek között megüresedett likacsok felhasználhatók arra, hogy oda megfelelő nyomással bármit bepréseljenek.
■ Nem jár ez szeizmikus mellékhatásokkal, és válhat földrengések okozójává?
- Nem. De arra ügyelni kell, hogy mekkora a nyomás a talajban. Magyarországon ez roppant nagy, csak ezzel megegyező nyomással lehet bármit visszapréselni a földbe, különben megrepednek a mélyrétegek, és eltűnik a gáznemű anyag, amit bejuttattunk.
■ Az nem káros, hogy toxikus anyagot tömnek a föld alá?
- Ilyen mélységekben nincsenek élőlények, és az ivóvizet sem onnan nyerjük. Ránk nézve nem jár toxikus hatással.
■ Az emberek szó szerint a saját bőrükön érzik, hogy szélsőségesebb lett az időjárás a '90-es évek óta.
- Erre a Brown-mozgás kínál magyarázatot: a molekulák hő hatására sűrűbben ütköznek. Ezért kell a melegebb levegőnek nagyobb térfogat. A nagyobb légköri átlaghőmérséklet intenzívebb légköri folyamatokat indukál. Az elmúlt években a trópusi ciklonok - hurrikánok és tájfunok - gyakoribbak voltak, szezonjuk pedig kitolódott novemberre, holott régen októberben véget ért. De ahogy a gleccserek rövidülésében is megfigyelhetők szakaszosságok, előfordulhat, hogy a ciklonaktivitásban is csendesebb időszak következik. Nem lineáris folyamatokkal van dolgunk, amik szeszélyesek, hullámzóak.
■ A '80-as évek természeti eseményeit elemezte Katasztrófák évtizede című könyvében. Milyen nevet adna a 2000-es évek első tizedének?
- Az emberek többsége összetéveszti az időjárást és a klímát, előbbi naponta változik, utóbbi hosszabb távú folyamat. A tömegkommunikáció révén pillanatok alatt eljut a világ minden szegletébe egy természeti katasztrófa híre és képe. De vajon tényleg több van belőlük, vagy ez csak látszatgyakoriság? A '80-as évtized majdnem minden kategóriában - földrengés, ciklon, árvíz, vulkánkitörés - többet produkált, mint az előző. Harminc-negyven év adatait összevetve azonban a földrengések gyakorisága nem változott, csak a meteorológiai katasztrófák váltak gyakoribbakká az elmúlt három-négy évtizedben, és ezek eredete mindenképpen kapcsolatba hozható a globális felmelegedéssel. Pusztításuk is nagyobb, egyszerűen azért, mert sűrűbben lakottak a területek, és nagyobb értékű a technológiai környezet, amit tönkretesznek.
■ Mikorra becsüli azt az időt, amikor búcsút mondunk a fosszilis energiahordozóknak?
- Szerintem még legalább három évtizedig meghatározóak maradnak. Ma már mélyebbről, tengerekből, nehezebben elérhető helyekről, drágábban hozzák felszínre, de harmincéves készlet áll rendelkezésünkre. Amíg ez el nem fogy, nem hiszem, hogy a nemzetközi olajmonopóliumok kiengednék a hatalmat a kezükből.
■ Sok szó esik a fenntarthatóságról, de vajon hétmilliárd vagy néhány éven belül kilencmilliárd ember igényeit ki tudja elégíteni a Föld?
- Egyáltalán nem hiszem, hogy a „fenntartható fejlődés" kivitelezhető, mármint a jelenlegi, növekedéscentrikus formájában.
■ Én is mindössze a „fenntarthatóság" szót használtam.
- Ismertem jeles gondolkodókat, akik azt tartották, a technikai fejlődésnek rettenetes tempóban kell haladnia. Teller Ede például indulatba jött, ha a környezetvédelmet egyáltalán szóba hoztam neki, mint szempontot. Úgy vélte, a kárt, amit a technológiai fejlődés okoz a természet önszabályozó rendszereinek, azt a technológiával kell orvosolni. Ez technokrata megközelítés. Hogy Kína és India teljes lakossága csak olyan közepes életszínvonalat érjen el, amibe mi, magyarok is tartozunk, abba az ökoszisztéma beleroppanna. Ha az ember empátiával kezeli az igényeiket, milyen jogon ne követelhetnék meg, hogy magasabb színvonalon éljenek? Arra kellene törekedni, hogy gigászi fejlődésükben átugorják azokat a technológiai lépcsőket - mint amilyenek például a szénerőművek -, amelyek a legkárosabbak a szén-dioxid-emisszió szempontjából. Az Egyesült Államok a világ kőolaj- és földgázkészletének hét-nyolc százalékával rendelkezik, mégis a húsz-huszonöt százalékát használja fel. Hiszek benne, hogy az állandó pazarlás és harácsolás kiiktatásával bizonyos mikroközösségek el tudnak jutni egy fenntartható szintre. Ehhez puritánabb életvitel szükséges.
■ Mit gondol a Gaia-elméletről? Ahogyan sejtjeinek is van tudata, és egész testünk is érez, úgy a Föld önszabályozó rendszerei éppúgy érzékenyek, ahogy a Föld egésze, legalábbis James Lovelock szerint.
- Szép, szimbolikus gondolatnak tartom. Az egyetemen úgy tanultuk, a geológiai egységek a magyar határnál véget érnek. Ez a szemléletmód mára idejétmúlttá vált. A Föld olyan értelemben működik élőlény mintájára, hogy bárhol sérti meg az ember, egészként reagál rá, mert minden mindennel összefügg rajta. De a deista értelmezést, hogy tudatos lényként fogjuk fel a Földet, ezt kizártnak tartom. Ribánszky Róbert Amerikában élő fehérjekutató mondta nekem: „Azért, mert most már ismerjük az élet legkisebb alkotóköveit, a fehérjéket, még nem szabad azt hinnünk, hogy rájöttünk az élet titkára. Ezzel ugyanolyan hibába esnénk, mint aki azt képzeli, attól, hogy tudja, a magnó mágnesesség alapján rögzíti a hangot, rájött, miért olyan varázslatos Beethoven IX. szimfóniája." Végeredményben a mai napig nem tudjuk, mi az a mezsgye, ahol az élettelen élővé válik.
