Brazília a 2009-es koppenhágai klímacsúcson elkötelezte magát amellett, hogy 2020-ig nyolcvan százalékkal csökkenti az Amazonasi esőerdő irtását. Az elmúlt tizenegy hónapban azonban az azt megelőző év ugyanezen időszakához képest a kiirtott erdőterület 34 százalékkal nőtt.

A múlt héten beszámoltunk róla, hogy a sokáig kiváró Kína és India is csatlakozott a koppenhágai klímaegyezményhez. Az ENSZ közben egy tudományos vizsgálatra hivatkozva kijelentette, hogy az egyes államok önkéntes vállalásai az emisszió-csökkentés terén sem lesznek elegendők az éghajlatváltozás megállításához. Nézzük meg, pontosan mit vállaltak a világ országai? Itt is megfigyelhető a diplomáciában használt eufemisztikus, tompító nyelvezet: sokan megpróbálják elkendőzni, hogy valójában alig vállaltak valamit.

A globális klímaegyezményben foglalt üvegházgáz-kibocsátási értékek arra vannak kihegyezve, hogy 2050-re nagyjából vissza tudják állítani a földi légkör hőmérsékletét az ipari forradalom előtti szintre: azt csak 2 Celsius fokkal haladhatja meg. De az ENSZ tudósokra hivatkozva jelezte: a koppenhágai egyezményhez csatlakozó országok eddig deklarált vállalásai az emisszió-csökkentésben nem lesznek elegendők arra, hogy a klímát ilyen mértékben tudjuk megvédeni, s a felmelegedést megfékezni.

A kiotói protokollt 2013-ban felváltó globális éghajlatvédelmi egyezmény még nem áll készen, és már az ENSZ is beismeri, hogy romlanak az esélyek az egyezségre. A szervezet klímaügyi felelőse, Yvo de Boer azonban február 18-án bejelentette, hogy júliusban leköszön posztjáról. Vajon mit akart ezzel elérni? Nyomást szándékozott gyakorolni a felekre, hogy felgyorsítsa a tárgyalásokat? Vagy szimplán beleunt az eredménytelen közvetítésbe?

Kedden Kína hivatalosan is csatlakozott a tavaly decemberben született koppenhágai klímaegyezményhez, és ezzel az utolsó nagy felzárkózó gazdaságként támogatja a megállapodást, jelentette az MTI. A világ legnagyobb üvegházgáz-kibocsátó országa, amely e téren már lehagyta az Egyesült Államokat, mindössze egy mondatos levélben csatlakozott. Ugyancsak csatlakozását jelezte India. Ezzel szinte az összes gázkibocsátási nagyhatalom belépett a koppenhágai megállapodás körébe: csak Oroszország várat magára.

Ötven éve, hogy feltűnt a tévéképernyőn. Generációk nőttek fel tudományos ismeretterjesztő műsorain, melyeket száz országban forgatott. A koppenhágai konferencia után a klímaváltozás valóságalapjáról beszélgettünk a 74 éves dr. Juhász Árpáddal.

Fontos hét volt ez a klímaharcban: a decemberi koppenhágai csúcstalálkozó záró egyezsége értelmében a széndioxid-kibocsátás nagy részéért felelős országoknak január 31-ig kellett benyújtaniuk a döntéseiket a 2020-ig esedékes emissziós önkorlátozásukról. A hétvégi dátum miatt végül egy nappal később, hétfő estig várták a vállalásokat. Az 55 nyilatkozó állam közül a legtöbb megerősítette korábban jelzett ígéreteit: közöttük van az USA, Kína, India, Japán, Brazil és az EU 27 tagországa.

Január végén eldőlhet, hogy mennyire lesz komoly a decemberi klímacsúcson létrejött nemzetközi megegyezés, azonban egy jogi érvényű megállapodásra még valószínűleg éveket kell várni - mondta Faragó Tibor, a koppenhágai klímacsúcs magyar tárgyalódelegációjának szakmai koordinátora egy rendezvényen szerdán.

Egy nemrég közzétett közvélemény-kutatás eredményei szerint a kínaiak többsége aggasztónak találja a klímaváltozás jelenségét, és készek arra, hogy csökkentsék egyéni gázkibocsátásukat a kilátások javulása érdekében.

Bár Barack Obama amerikai elnök nem tett új klímavédelmi vállalásokat országa nevében, Kína hajlandónak mutatkozik növelni éghajlatvédelmi programjai átláthatóságát. A pénteki események.

A zárónyilatkozat "tudomásul vételével" érhet véget szombaton a koppenhágai ENSZ-klímakonferencia. A maratoni, csaknem káoszba fulladó plenáris ülésen nem sikerült elérni a zárónyilatkozat elfogadásához szükséges egyhangú döntést.

Bár még van egy kevés idő, egyelőre úgy tűnik hiába várták sokan, hogy a koppenhágai klímacsúcson sikerült a résztvevő államoknak egy, a Kiotói egyezményhez hasonló, jogilag is kötelező érvényű megállapodást kötni.

Minden jel arra mutat, hogy a világ két legnagyobb üvegházgáz-kibocsátója, Kína és az Egyesült Államok a koppenhágai klímacsúcs kétnapos zárószakaszába készül sűríteni az érdemi tárgyalásokat. Az Európai Unió kísérletei a patthelyzet megtörésére egyelőre sikertelennek bizonyultak.

Továbbra sincs megállapodás a koppenhágai klímakonferencián, sőt, a fejlődő országok bojkottal fenyegették a tárgyalásokat. Magyarország új, átfogó kötelezettségvállalásban érdekelt.

Félidején is túljutott a koppenhágai ENSZ klímakonferencia, amelyen egyelőre nem sikerült egyezségre jutni az éghajlatváltozás elleni küzdelem folytatásáról. A miniszterekkel, államtitkárokkal megerősített delegációknak öt napjuk maradt a megállapodásra.

Pénteken sem közeledtek az álláspontok a koppenhágai ENSZ klímakonferencián, és a világszervezet éghajlatváltozási ügyekért felelős tisztviselője a tanácskozás ötödik napján már azt szorgalmazta, hogy az új nemzetközi szerződés megkötéséig maradjon érvényben a Kiotói jegyzőkönyv.

Az ENSZ-klímacsúcs negyedik napjának fő eseménye a fejlődő országok csoportján belül keletkezett törésvonal volt, amelyet a kis szigetországok szövetsége váltott ki, amikor azt javasolta: maximálják a globális felmelegedés mértékét 1,5 Celsius fokban. Az európai államok megmozdultak: gyűlik az az évi 10 milliárd dollár, amit a fejlődő országok változó éghajlathoz való alkalmazkodását támogatják. Az USA 17 százalékos kibocsátás-csökkentésről szóló vállalását sokan keveslik.

Új világrend van kialakulóban a koppenhágai ENSZ Klímakonferencián, amelynek csak egyik ürügye a klímaváltozás elleni küzdelem - mondta a magyar tárgyakódelegáció szakmai felelőse. Az amerikai republikánusok pedig még le vannak maradva: addig nem akarnak semmifél emegállapodást, amíg a "tudományos fasizmus" véget nem ér.

Közös vezércikkben szólította fel a klímaváltozás elleni küzdelemre a világ vezetőit 45 ország 56 napilapja hétfőn. A koppenhágai ENSZ klímakonferencia nyitó napjára időzített akciót a londoni The Guardian kezdeményezte, és Európa mellett Ázsiából, Afrikából és az amerikai kontinensről is csatlakoztak hozzá lapok.

Koppenhága Európa „legzöldebb" városa. A dán fővárost Stockholm, Oslo, Bécs és Amszterdam követi a sorban. Erre a következtetésre jutott az a harminc európai ország harminc nagyvárosának környezeti fenntarthatóságáról szóló egyedülálló tanulmány, amelyet a Siemens mutatott be az ENSZ koppenhágai éghajlat-változási konferenciáján.

Néhány nappal a koppenhágai klímacsúcs előtt a fejlett országok együttes kibocsátás-csökkentési vállalásai csak mintegy felét érik annak a szintnek, amire szükség lenne ahhoz, hogy az iparosodás előtti állapothoz képest a globális hőmérséklet-emelkedés ne haladja meg a 2 Celsius-fokot - hangzott el szerdán egy európai bizottsági háttérbeszélgetésen. - tudta meg a Bruxinfo.

"Karnyújtásnyira van a megállapodás a decemberi koppenhágai klímacsúcson" - jelentette ki Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár a brit Nemzetközösség trinidadi csúcsértekezletén. Franciaország és Nagy-Britannia javasolta, hogy hozzanak létre egy világalapot, amelyből segítenék a szegény országokat az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésében.

Az Egyesült Államok és az Európai Unió megkettőzi erőfeszítéseit annak érdekében, hogy a decemberi koppenhágai klímaváltozási csúcson megállapodás születhessen - számolt be az amerikai elnök az USA-EU csúcstalálkozó után.

45 nappal a koppenhágai nemzetközi klímatárgyalások előtt brit miniszterek az eddigi legambiciózusabb megállapodást sürgetik, annak érdekében, hogy ezeket a veszélyes hatásokat elkerülhessük.

Dúl a klímaháború, immár sok éve. A világ országai harcolnak a szén-dioxid-kibocsátással, de úgy tűnik, az egyes államok nemcsak a Celsius-fokok, hanem egymás ellen is hadakoznak. Vajon sikerül-e a különböző érdekek mentén egyezségre jutniuk? Etikai és politikai kérdések, finanszírozási dilemmák lassítják a megegyezést, amelynek elvileg decemberben, Koppenhágában kellene megszületnie. Eközben a tudósok szerint, ha továbbra is kizárólag a fosszilis energiahordozókra épül a fejlődés, nem sokat hagyunk hátra a világból a későbbi generációk számára.

Egy nemrég közzétett közvélemény-kutatás szerint az ázsiai állampolgárok az amerikai elnök szerep-vállalásától teszik függővé a decemberi koppenhágai klímacsúcs sikerét. Sokan úgy vélik, Obama nélkül nem lesz változás.

Lassan halad az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását szabályozó koppenhágai egyezmény előkészítése. A tárgyaló felek abban sem értenek egyet, hogy melyik államoknak kellene aláírni a megállapodást.