A koppenhágai klímacsúcson jelenleg mindenki tárgyal mindenkivel, hogy a péntek esti határidőre sikerüljön valamilyen eredményt felmutatni - közölte a dán fővárosból videókonferencia keretében Szabó Imre, környezetvédelmi és vízügyi miniszter. Elmondása szerint a tárgyaláson nehezen alakulnak, mivel jelenleg még teljesen más álláspontot képviselnek a fejlett és a fejlődő országok.
Magyarország álláspontja szerint a legjobb megoldás egy, a Kiotóihoz hasonló, de akár az USA-t is bevonó, jogilag kötelező egyezmény elfogadása lenne - jelentette ki a tárcavezető. Kérdésünkre válaszolva beismerte, hogy ennek esélye jelenleg nagyjából a nullával egyenlő, ám arra már 60-70 százaléknyi esélyt lát, hogy sikerül megegyezni abban, hogy hol és mikor hozzák meg a végső döntést. Szerinte a sokak által emlegetett politikai nyilatkozat nem elégséges, ennél „markánsabb és egyértelműbb" álláspont kell. Ahhoz, hogy ez megtörténhessen, szükség van arra is, hogy Kína, illetve az USA egyértelműen kinyilvánítsa álláspontját.
Min múlik a megegyezés?
Üres kézzel nem jöhetünk el Koppenhágából, bár az tény, hogy szakértői szinten szinte lehetetlen lesz megegyezni - értette egyet főnökével Faragó Tibor, környezet- és klímapolitikai szakállamtitkár. Mint mondta, a Kiotói egyezménynek a fejlődő országok miatt nem lehet vége 2012-ben, hiszen ezek az államok elvárják, hogy minden egyes fejlett országnak legalább 2020-ig legyen egy jogi értelemben is kötelező kibocsátás-csökkentési célja. Ezzel szemben a fejlettek azt hangoztatják, hogy a Kiotói jegyzőkönyvet aláíró államok „csak" a világ károsanyag-kibocsátásának 30 százalékáért felelősek, így mindenképpen szükség van ennél szélesebb körű megegyezésre.
Ez jelenti a törésvonalat, a kérdés most az, hogy ki hajlandó előbb engedni a követeléseiből - hangsúlyozta Faragó Tibor. Jelenleg a Kiotói jegyzőkönyv folytatására, és egy új megállapodásra vonatkozóan is egy-egy megállapodás-tervezetről tárgyalnak. A fő kérdés a szakember szerint, hogy ezekből kiindulva le lehet-e rakni egy értelmes megállapodás alapjait.
Számos tényező hátráltatja a tárgyalásokat
A klímacsúcson az is hátráltatta a közös álláspont létrehozását, hogy egy nap, a szerdai teljesen kiesett a tárgyalások sorából. Ennek oka Szabó Imre szerint az volt, hogy amíg előző nap éjszakába nyúlóan tárgyaltak az országok képviselői egy tervezettről, addig másnap reggel a házigazda dánok egy - senkivel sem egyeztetett - átszerkesztett szöveget nyújtottak be tárgyalásra.
Ennek pedig „sértődés lett a vége" a fejlődő országok részéről, akik úgy érezték, hogy nem veszik kellő mértékben figyelembe az érdekeiket. A miniszter szerint ennek a vitának voltak előzményei, hiszen nem először fordul elő, hogy „tárgyalnak valamin egész éjszaka, aztán jönnek a fejlett országok és átírják az egészet".
Ugyancsak hátráltatja a megegyezést, hogy arról is vita folyik, hogy a fejlődők vállalásait hogyan ellenőrizzék. Abba ugyan beleegyeznek, hogy a támogatásként kapott pénzek felhasználását ellenőrizzék, ám abba már nem, hogy a károsanyag-kibocsátásukba is beleszólhassanak más államok.
