Bizakodva
A koppenhágai klímacsúcson résztvevő politikai vezetők nagy száma egyértelmű jele annak, hogy példa nélküli politikai elkötelezettség támogatja a klímaváltozás elleni globális küzdelmet - hangsúlyozta Lars Rasmussen dán miniszterelnök a klímakonferencia megnyitóján. A házigazda kormányfője beszédében elmondta: eddig 110 állam- és kormányfő jelezte, hogy részt vesz minden idők legnagyobb éghajlat-politikai konferenciájának záró szakaszában, december 17-18-án.
Connie Hedegaard, a konferenciáért felelős dán miniszter és az EU klímaügyi biztos-jelöltje szerint a megegyezés kulcsa, hogy megtalálják a módját a szegény országok támogatásának a klímaváltozáshoz való alkalmaz-kodásban. A konferencia bizakodó hangulatban indult, miután az Egyesült Államok, Kína, India és a Dél-afrikai Köztársaság is letette az asztalra javaslatát az üvegházgázok kibocsátásának mérséklésére.
A végül húsz nyelven - így arabul, oroszul és kínaiul is - elkészült szöveget több mint egy hónapon keresztül egyeztették a szerkesztőségek egymást között, és sokan a szokásos gyakorlattól eltérően a lap címoldalán közölték. A közös vezércikk szerint "a klímaváltozás veszélyei egy nemzedék óta érezhetőek, most pedig már a tények is magukért beszélnek: az utóbbi 14 évben 11-szer dőlt meg az éppen aktuális melegrekord, a sarki jégtakaró olvad, a tavaly végbement olaj- és élelmiszerár-robbanás pedig ízelítőt adott a jövőben várható borzalmakból. Tudományos körökben ma már nem arról vitáznak, hogy vajon az emberi tevékenység okolható-e a változásokért, hanem arról, hogy mennyire kevés időnk maradt a károk minimalizálására. Mindennek ellenére a világ mostanáig erélytelenül és kelletlenül reagált a kihívásra."
Csak közösen
Az ENSZ történetének eddigi legnagyobb szabású konferenciáján, a következő két hét során fog eldőlni, hogy megfékezhető-e a pusztító folyamat. Ezért - írják az alkalmi szövetségbe tömörült lapok - "felszólítjuk a 192 nemzet Koppenhágában összegyűlt képviselőit, hogy vitatkozás és kölcsönös szemrehányások helyett ragadják meg a kínálkozó lehetőséget, és hozzák helyre a jelenkori politika legnagyobb hibáját. Nem volna szabad egymásnak ugrania gazdag és szegény országoknak, keletnek és nyugatnak, hiszen a klímaváltozás problémája mindenkit érint és csak közösen oldható meg."
A vezércikk szerint a tudomány világos eligazítást ad a teendőkről: a Föld átlaghőmérséklete nem emelkedhet 2 Celsius fokot meghaladó mértékben az ipari forradalom előtti korszakhoz képest, ennek érdekében pedig vissza kell fogni a klímaváltozást fokozó gázok kibocsátását. A határozott cselekvés elmaradása esetén "kihalna minden második faj, embermilliók veszítenék el lakhelyüket és egész nemzeteket nyelne el a tenger."
Bankokra több ment el
A szükséges átalakítások sok pénzbe kerülnek, de messze nem emésztetnének fel akkora összeget, mint a világméretű gazdasági válság során véghezvitt bankmentő akciók, és sokkal olcsóbbak, mintha nem történne semmi és így később a károk elhárítására kellene koncentrálni az erőket. A napilapok közös véleménye szerint a gazdag országoknak mélyebben a zsebükbe kell nyúlniuk, "mert ők felelősek az 1850 óta a légkörbe kibocsátott szén-dioxid mennyiség kétharmadáért." A vezércikk szerint a Koppenhágában tanácskozó politikusok képesek formálni a történelem ítéletét a mai nemzedékről, "amely elfogadta a kihívást és felnőtt a feladathoz, vagy pedig látta a közelgő veszélyt és nem tett ellene. Arra kérjük a politikusokat, hogy ennek fényében cselekedjenek helyesen" - áll az 56 napilap közös írásában.
Még 2015 előtt!
A globális üvegházgáz-kibocsátásnak legkésőbb 2015 előtt el kell érnie a csúcsát ahhoz, hogy a globális felmelegedés ne lépje át a 2-2,4 Celsius fokos mértéket - mondta Radzsendra Pacsauri, az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének (IPCC) vezetője a koppenhágai klímacsúcs nyitónapján tartott beszédében. Pacsauri a csaknem 200 országból érkező delegáltak előtt elmondott beszédében a klímaváltozás következményeit ecsetelte az egyes kibocsátás-csökkentési és felmelegedési forgatókönyvek esetén.
Az IPCC vezetője hangsúlyozta: a felmelegedés 2-2,4 fokos sávban tartásához szükséges kibocsátás-csökkentés 2030-ig nem járna több költséggel, mint a globális GDP 3 százaléka. Pacsauri figyelmeztette a delegáltakat arra is, hogy még a 2 fokos határ betartása esetén is 0,4-1,4 méter közötti tengerszint-emelkedés valószínűsíthető az évszázad végéig. A klímaváltozás gyakoribb hőhullámokkal, árvizekkel, és intenzívebb trópusi ciklontevékenységgel jár majd. Egyes helyeken heves esőzésekre, máshol - így a Mediterráneumban, az Egyesült Államok nyugati részén, Afrika déli területein és Észak-kelet Brazíliában - a vízforrások apadására kell számítani. Általában is nő majd a vízkészletekre nehezedő nyomás a népesség növekedése és a mezőgazdasági tevékenység változásai miatt - tette hozzá. A Jeges-tenger jégborítása a 21. század második felére eltűnhet, s ugyancsak elolvadhat a grönlandi jégsapka, ami egyedül 7 méterrel emelné a világtengerek szintjét. A fajok 20-30 százalékánál nő a kihalás esélye, ha a globális hőmérséklet emelkedése meghaladja az 1,5-2,5 fokot.
Az IPCC vezetője a közelmúltban kiszivárgott és botrányt kavart e-mailek kapcsán is felszólalt a klímatudomány, így az általa vezetett ENSZ-testület eredményeinek védelmében. "Minden tudományos kutatásuk szigorúan ellenőrzött keretek között folyik." - mondta és hozzátette: "a tudományos közösség munkáját, így a nemrég megvádolt tudósokét is, erősen alátámasztja a kutatások számos bizonyíték által megerősített belső konzisztenciája" - fogalmazott Pacsauri. (November végén kiszivárgott a Kelet-Angliai Egyetem Klímakutató Központjában dolgozó egyes tudósok több ezer e-mailből álló elektronikus levelezése. Klímaszkeptikusok szerint a levelezés egyes szakaszai arra utalnak, hogy a kutatók manipulálták a rendelkezésére álló adatokat, hogy alátámasszák hipotéziseiket a globális felmelegedés veszélyeiről.)
