Történelmi felelősség és a tudományos fasizmus

A koppenhágai magyar tárgyalódelegáció szakmai koordinálója hangsúlyozta: a dániai tanácskozáson számos egyértelműen elkülöníthető érdekcsoport kívánja érvényesíteni akaratát, amely egyebek mellett kiterjed a gazdaság, az állami szuverenitás, de az etika területére is.

A mintegy 140 fejlődő ország a gazdasági kérdésekben elsősorban azt várja a fejlett világtól, hogy ismerje el és támogassa a növekedésre való igényét. Az "északi félteke" ennek fejében azt kéri a felzárkózó országoktól, hogy gazdasági növekedésüket válasszák el a fosszilis energiahordozók felhasználásának fokozásától, vagyis konkrét, ellenőrizhető nemzeti programokban vállaljanak mérhető, mintegy 15-30 százalékos kibocsátás-csökkentést - fejtette ki a szakember.

Emberi dimenziók

Igazságos megegyezésre van szükség a koppenhágai klímatárgyalások végén, és mielőbb el kell kezdeni azoknak a technológiáknak a kifejlesztését, amelyek lehetővé teszik a károsanyag-kibocsátás csökkentését - mondta Margot Wallström, az Európai Bizottság alelnöke, aki szerint biztonságos és fenntartható környezetbarát technológiákat kell alkalmazni, hogy a következő 10 évben csökkenjen a károsanyag-kibocsátás.

Gro Harlem Brundtland egykori norvég miniszterelnök, az ENSZ klímaváltozásért felelős különmegbízottja elmondta: az éghajlatváltozásnak nagyok, de kezelhetőek a költségei, ráadásul tétlenség esetén sokkal nagyobb árat kellene fizetni a következmények miatt. Hozzáfűzte: a koppenhágai tárgyalások lehetőséget kínálnak a szükséges finanszírozási rendszer kialakítására, és arra, hogy egy megfelelően szabályozott mechanizmust dolgozzanak ki a fejlett és fejlődő országok közötti terhek elosztására. Gro Harlem Brundtland hangsúlyozta: a fejlődőknek nyújtandó támogatásoknak éves szinten legalább 100 milliárd dollárt kell elérniük. Mary Robinson egykori ír miniszterelnök arról beszélt, hogy a klímacsúcsnak az éghajlatváltozás emberi dimenziójára kell koncentrálnia, és szem előtt kell tartania a "fizessen a szennyező" elvet.

100 milliárd és a történelmi felelősség

Faragó Tibor szerint a több mint száz érintett ország - köztük Kína és India - szuverenitásának feladását látja ebben a feltételben. Ezen államok attól félnek, hogy így a nemzetközi közösség nevében fellépők szinte a legkisebb részletekig beavatkozhatnak országuk szakpolitikáinak - például közlekedésük, mezőgazdaságuk, vagy energiaszektoruk - alakításába.

A fejlett államoknak ugyanakkor azt kell mérlegelniük, hogy saját adóbevételeikből mekkora összegeket hajlandók finanszírozni a fejlődők, 2020-ra várhatóan 100 milliárd euróra duzzadó támogatási igényéből. A szakállamtitkár megjegyezte: a klímacsúcson a történelmi felelősség kérdése is felmerül, vagyis az, hogy egy társadalomnak szabad-e a olyan káros anyagokat a légkörbe bocsátania, amelyek ott több száz, de akár tízezer évig is kifejthetik romboló hatásukat.

Fasiszták

James Sensenbrenner kongresszusi képviselő a Fox televízió szerdai tudósítása szerint közölte: személyesen utazik Koppenhágába, és elmondja a világ vezetőinek, hogy a washingtoni törvényhozás semmiféle jogszabályt nem fogad el, amíg a "tudományos fasizmus" véget nem ér. A konzervatív republikánusok közé tartozó képviselő korábban levélben fordult az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) elnökéhez, eljárást követelve valamennyi brit éghajlatkutató ellen, akiknek levelezése a klímakonferencia előtt nyilvánosságra került. A kiszivárgott e-mailek alapján világos, hogy a tudósok manipulálják az adatokat, kutatási eredményeiket ezért nem volna szabad felhasználni az éghajlat állapotáról szóló tanulmányokban - írta a politikus.

Más republikánusok is frontot nyitottak klímaügyben; Mike Pence kongresszusi képviselő kedden nyilvánosan felszólította Obama elnököt, hogy "Koppenhágában ne ígérjen olyasmit, amit aztán nem tud betartani." A politikus emlékeztetett: Al Gore egykori alelnök 1997-ben, a kiotói klímacsúcson ígéretet tett a Kiotói jegyzőkönyv amerikai elfogadtatására, "pedig tudta, hogy a kongresszus soha nem fogja azt megszavazni", és ezért az Egyesült Államok "hitelessége csorbát szenvedett."

CO2 szennyező gáz

Az Obama-kormányzat klímavédelmi javaslatát a képviselőház már elfogadta, jelenleg a szenátus előtt fekszik, a kormány azonban a törvényhozás nélkül is intézkedhet az üvegházhatást fokozó gázok kibocsátásáról, mert a környezetvédelmi hatóság (EPA) hétfőn - a koppenhágai klímakonferencia nyitó napjára időzítve - az emberi egészségre veszélyes szennyező anyagnak minősítette a szén-dioxidot és további öt üvegház hatású gázt, és a határozat alapján kötelező érvényű kibocsátás-csökkentési szabályokat lehet bevezetni.

20 vagy 30 százalék?

Az unió korábbi kötelezettségvállalása szerint 2020-ra 20 százalékkal csökkentené a szén-dioxid kibocsátását a bázisévhez viszonyítva, azonban hajlandó 30 százalékos kibocsátás-csökkentést is vállalni, amennyiben más országok is jelentős vállalásokat tesznek, és ezeket be is tartják.

A tagállamok közül heten - Dánia és az Egyesült Királyság mellett Svédország, Franciaország, Finnország, Németország és Spanyolország - már most növelnék az unió vállalását, és 30 százalékkal csökkentenék kibocsátást az 1990-es szinthez képest, hogy ezzel ösztönözzék a nemzetközi közösséget minél ambiciózusabb vállalásokra. Más tagállamok - elsősorban kelet-európaiak, lengyel vezetéssel - ellenzik ezt az elköteleződést, arra hivatkozva, hogy egy ilyen mértékű vállalást mindenképpen precíz hatástanulmánynak kellene megelőznie, mely felméri egy ilyen mértékű kibocsátás-csökkentés következményeit - erre pedig a klímacsúcs befejeztéig már nem kerülhet sor.

A legnagyobb vitát szerdán egy nem hivatalos dán megállapodás-tervezet keltett. A londoni The Guardian által megszellőztetett tervezet 2020-ra teszi azt az időt, amikor a globális üvegházgáz-kibocsátás eléri a tetőpontját, utána már csökkennie kell. A tervezet a fejlett országok összesített kibocsátását tekintve voltaképpen megköveteli a csúcs tíz éven belüli elérését, míg a fejlődőknek hosszabb határidőt ad. Ami a kibocsátás-csökkentési vállalásokat illeti, a tervezet szerint a fejlődő országok elköteleznék magukat bizonyos megszabott kibocsátás-csökkentési projektek mellett, amelyek teljesülését 2020-ig százalékos mutatókkal mérnék. Ez a pont volt az, amelyet a fejlődők a leghatározottabban elutasítottak. "Nem tudunk elfogadni olyan javaslatot, amely a Föld lakosságának 80 százalékát további szenvedésre és igazságtalanságra kárhoztatja" - hangsúlyozta a G77 vezetője.

Incidens

Szerdán diplomáciai incidenshez vezetett, hogy a kínai delegáció egy tagját többszöri próbálkozásra sem engedték be a tanácskozás helyszínére. A kínai küldött egymás után háromszor próbált bejutni a Bella Center konferenciaközpontba és két akkreditációs igazolványt is felmutatott, a biztonságiak mégsem engedték be, és az egyik igazolványt el is kobozták. Sajtóértesülések szerint az érintett egy miniszteri rangú kormánytisztviselő, a külügyi tárca klímaváltozási különmegbízottja. Yvo de Boer, a világszervezet légkörvédelmi titkárságának vezetője az incidens rendezése után leszögezte: ilyesmi nem fordul elő többé. A konferencia lebonyolításáért is felelős ENSZ-diplomata azzal magyarázta a félreértést, hogy a tanácskozás zavartalanságának biztosítása embert próbáló feladat; a 12 napos rendezvényre összesen 34 ezer személynek adtak ki belépésre jogosító akkreditációt, holott a Bella Center befogadóképessége csak 15 ezer fő.