A felvetés eredetileg egy parányi szigetállamtól, Tuvalutól származik, azonban gyorsan több mint 100 állam csatlakozott a kezdeményezéshez. Ezt emelte ki Dessima Williams, az AOSIS vezetője is, hangsúlyozva: "Az ENSZ tagjainak immár több mint 50 százaléka követeli ambiciózus és konkrét célok megjelölését". "Mi a klímaváltozás elleni harc frontvonalán élünk. Vannak szigetek, amelyeket lassan teljesen elnyel a tenger, másokon pedig az édesvízkészlet kerül veszélybe" - indokolta Williams, miért javasolják a konszenzus övezte 2 Celsius fokos célkitűzés szigorítását.
Törésvonalak
Számos fejlődő állam - köztük Kína, India és Szaúd-Arábia - elutasította a követelést, arra hivatkozva, hogy a szigorúbb határérték teljesítése aránytalanul nagy terhet jelentene a gazdaságoknak, hiszen eléréséhez radikálisan csökkenteni kellene az üvegházhatású gázok kibocsátását. Bernarditas Muller, a 130 fejlődő országot, köztük Kínát és Indiát tömörítő G77 csoport egyik tárgyalási koordinátora délután cáfolta a fejlődők csoportján belüli megosztottság tényét is: "Ez csak egy látszólagos törésvonal. Közös állásponton vagyunk a technológia-transzfer és a kibocsátás-csökkentés kérdésében, és erősen védjük ezeket a pozíciókat" - húzta alá.
Gyűlik az uniós támogatás
Az európai országok közül Nagy-Britannia és Dánia után csütörtökön Svédország is felajánlást tett a fejlődő országok 2010 és 2012 közötti támogatására létrehozandó klímaalapba. Az EU soros elnöki tisztét betöltő skandináv ország 800 millió eurót ajánlott, alig elmaradva a november végi 900 millió eurós brit felajánlástól. Dánia 160 millió eurót tett az asztalra. A csütörtökön és pénteken zajló brüsszeli EU-csúcson áttekintik a koppenhágai klímakonferencia állását, illetve az azon képviselendő uniós álláspontot. Svéd felvetésre döntés születhet arról is, hogy az unió összesen mennyivel járuljon hozzá a fejlődőknek nyújtandó három éves pénzügyi alaphoz. A Reuters diplomáciai forrásokból úgy értesült, hogy évi 6 milliárd eurós - közel 9 milliárd dolláros - felajánlásról állapodhatnak meg az unió vezetői.
Van olyan, hogy klímaváltozás
A Climategate ügyben csütörtöki fejlemény, hogy több mint 1700 brit tudós állt ki közös közleményben a klímatudomány alapvető eredményeinek helytállósága mellett. A tudósok leszögezték: meggyőzőnek találják azokat a tudományos bizonyítékokat, amelyek szerint a globális felmelegedés valós jelenség, és elsősorban az emberi tevékenység következménye. Az ügy háttere, hogy november végén kiszivárgott a Kelet-Angliai Egyetem Klímakutató Központjában dolgozó egyes tudósok több ezer e-mailből álló elektronikus levelezése. Klímaszkeptikusok szerint a levelezés egyes szakaszai arra utalnak, hogy a kutatók manipulálták, illetve elrejtették az adatok egy részét, valamint megpróbálták meggátolni a klímaváltozás tényét megkérdőjelező kutatások nyilvánosságra kerülését.
30 vs. 3 százalék
Összemérhető, és a tudományos elemzésekkel összhangban álló kibocsátás-csökkentési vállalásokat, és a fejlődő országok részéről is megfelelő cselekvésre vonatkozó ígéretet kell elérni Koppenhágában - mondta el Hasznos Erika, a magyar delegáció szakértője az MTI-nek csütörtökön Koppenhágában. Hasznos Erika hangsúlyozta: az Európai Uniónak (EU-nak) az a kilátásba helyezett vállalása, amely szerint 20-ról 30 százalékra emeli kibocsátás-csökkentési vállalását, egyrészt azon a feltételen nyugodott, hogy a többi fejlett állam is ezzel összehasonlítható mértékű vállalást tesz. A másik feltétel az volt, hogy a fejlődő államok is olyan vállalásokat tesznek, amelyek biztosítják, hogy az iparosodás előtti szintet két Celsius-fokkal meghaladó értékre szorítsák vissza a globális felmelegedést.
Az eddigi tárgyalások alapján a fejlődő államok összesítve a "normál üzletmenethez" képest 28 százalékkal alacsonyabb kibocsátási pályára vonatkozó felajánlást tettek, ugyanakkor az kérdéses, hogy mit értenek normál üzletmenet alatt.
Hasznos Erika beszélt arról is, hogy az Egyesült Államok által korábban bejelentett vállalás, amely szerint 2020-ig 17 százalékkal csökkenti károsanyag-kibocsátását a 2005-ös szinthez képest, csupán 3 százalékos csökkentést jelent 1990-hez képest. Ez a vállalás azonban ebben a formájában nem összemérhető az EU 30 százalékos csökkentési céljával - hangsúlyozta a szakértő. Hozzátette: háttértanulmányok szerint az USA-nak legalább egy 24 százalékos csökkentés lenne összemérhető vállalás 1990-hez képest.
