A délelőtti hírek arról szóltak, hogy az immár a környezetvédelmi miniszterek hivatalos részvételével zajló, hajnalig tartó intenzív tárgyalásokon sem sikerült áttörést elérni a legfontosabb kérdésekben. Egyes vélemények szerint az elakadni látszó tárgyalásokkal magyarázható az is, hogy Connie Hedegaard, a klímacsúcs elnöke kora délután bejelentette lemondását. Ő maga azzal magyarázta lépését, hogy "ilyen sok állam- és kormányfő megérkeztével helyesebb, ha a konferenciát Dánia miniszterelnöke vezeti".
Eközben a klímacsúcsnak helyt adó Bella Center körül hadiállapotok alakultak ki, amikor a Climate Justice Action (Akció az Éghajlati Igazságosságért, CJA) felhívására több száz tüntető megpróbálta áttörni a konferencia-központot övező masszív rendőrségi kordonokat, hogy a hivatalos tárgyalókat is kicsábítva "ellencsúcsot" tartson. A rendőrség végül könnygázzal és gumibotokkal verte vissza az eredetileg békésre tervezett megmozdulást.
EU: az USA és Kína lehetne lelkesebb is
Röviddel egy óra előtt azután Nafi Ali Nafi szudáni vezető beszédével megkezdődtek az állam- és kormányfők beszédei. A magas szintű plenáris ülésen, amely csütörtökön is tart majd, több mint 110 állam- és kormányfő szólal fel. Az eredetileg későbbre tervezett eseményt azért hozták előre, hogy csütörtökön már megkezdődhessenek az érdemi tárgyalások.
Az Európai Unió nevében felszólaló Andreas Carlgren svéd környezetvédelmi miniszter kijelentette, hogy az unió az Egyesült Államoktól és a többi fejlett országtól jogilag kötelező erejű kibocsátás-csökkentési vállalást vár. Világossá tette azt is, hogy a Kiotói jegyzőkönyv kiterjesztése még az USA bevonásával sem elegendő önmagában a klímaváltozás megállításához. Úgy vélte, ehhez nélkülözhetetlen, hogy a fejlődő országok is csökkentsék üvegházház-kibocsátásukat. Carlgren felszólította az Egyesült Államokat és Kínát, hogy tegyenek többet a kompromisszumért.
Norbert Röttgen német környezetvédelmi miniszter egy szerdai nyilatkozatában ennél sokkal szókimondóbb volt. Kijelentette: Németország szerint Kína és az Egyesült Államok veszélyezteti a koppenhágai klímacsúcs sikerét. A miniszter egyebek között felrótta a kínaiaknak és az amerikaiaknak, hogy szemmel láthatóan tartózkodnak mindenfajta "első lépés" megtételétől. Ehelyett a kivárásra rendezkedtek be, fenntartva maguknak a maximális játékteret az utolsó napig, vagy akár az utolsó óráig. Ezzel erősen veszélyeztetik a konferencia sikerét - hangoztatta Röttgen. Az Európai Bizottság szerda délután Koppenhágába érkező elnöke, Jose Manuel Barroso is azt emelte ki első nyilatkozatában, hogy az EU nagyobb elkötelezettséget vár Kínától és az Egyesült Államoktól a klímaváltozás elleni küzdelemben.
Sok múlik az Afrika Unión is
A Reuters francia diplomatákra hivatkozva azt írta, hogy az EU a színfalak mögött konkrét lépéseket is tesz a Kína és Amerika okozta patthelyzet feloldása érdekében. A hírügynökség forrásai szerint az európai vezetők afrikai, latin-amerikai és ázsiai országokat próbálnak maguk mellé állítani.
"Velünk van Mexikó, Brazília és Indonézia. Szükség lenne még az 51 afrikai ország, a kis szigetországok, a legsérülékenyebb országok, így például Banglades, és feltehetőleg India megnyerésére" - mondta Nicolas Sarkozy francia elnök egy neve elhallgatását kérő tanácsadója. Talán ennek a diplomáciai háttérmunkának köszönhető az Afrikai Unió szerdai bejelentése, miszerint készek jelentősen enyhíteni klímatámogatási követeléseiket. Meles Zenawi etióp miniszterelnök, az afrikai államokat tömörítő Afrikai Unió vezetője kijelentette: elfogadhatónak tartják a 2010 és 2012 közötti évi 10 milliárd dolláros klímavédelmi gyorstámogatást, összhangban az EU, az USA és az ENSZ javaslatával. Zenawi elképzelése szerint a fejlett országok által biztosított támogatás összege 2015-re évi 50 milliárd dollárra, 2020-ra pedig évi 100 milliárd dollárra emelkedne. Ez még el is marad az Európai Unió által korábban javasolt, 2020-ig elérendő évi 150 milliárd dolláros támogatástól. Az afrikai országok néhány nappal ezelőtt még évi 400 milliárd dolláros támogatási igényről beszéltek.