Az ENSZ illetékes szervezetét, a Framework Convention on Climate Change-t tájékoztatva némelyik ország az üvegházhatást okozó mérges gázok „abszolút csökkentését" vállalta, mások az emissziós növekedés lassítását - vagyis náluk a kibocsátás növekedése megmarad, habár mértéke lassul. "Csak" két nagyobb szereplő, Mexikó és Oroszország nem nyújtotta be vállalását a hétfő esti határidőig. A nyilatkozó országok globálisan (vagy mondhatnánk planetárisan) a CO2-kibocsátás 78 százalékáért felelnek.
A mostani vállalások a Koppenhágában december 19-én zárult éghajlat-változási konferencia utolsó órákban sietve összerántott megállapodásának következményei - dacára annak, hogy az egyezség nem bírt jogilag kötelező érvénnyel az országokra nézve. A klímaügy e fordulója azért is fontos, mert a légszennyezésben is rohamosan felzárkózó fejlődő országok először foglalták írásba önmérsékletük jövőbeli mértékét.
Dél-Korea például decemberben már törvénybe is iktatta a vállalását: a kormány a GDP 2 százalékát, közel 86 milliárd dollárt kíván e célra fordítani. A zöld beruházások között lesz az alacsony karbon-tartalmú energiák termelésének fellendítése, új tömegközlekedési rendszerek kialakítása és az energia-hatékony építőipari szabályok, szabványok bevezetése.
Megoldatlan klímasegélyek
Nincs pontos megállapodás a koppenhágai egyezség másik részére vonatkozóan: a klímaváltozás által súlyosan érintett, fejlődő országok számára felállítandó segélyalap kérdése továbbra is nyitott. A gazdag országok közel 30 milliárd dolláros rövidtávú támogatást ajánlottak fel, de egyelőre nem ismeretes, hogyan működik majd ennek begyűjtése és elosztása.
Yvo de Boer, az ENSZ klímaváltozásért felelős főtisztviselője örömének adott hangot, hogy a vállalások a világ országainak elkötelezettségét mutatják a klímaváltozás megfékezésében. A New York Times azonban tudományos szakértőkre hivatkozva azt írta, ha a nemzetközi közösség rendben teljesíti is ígéreteit, az sem lesz elég. Az emberi civilizáció így sem lesz képes elérni a koppenhágai megállapodásban előirányzott célt: az ipari forradalom előtti klíma maximum 3,6 Celsius fokkal való meghaladását.
