Eltűnnek az érintetlen tájak

A világ érintetlen tájainak egy tizede tűnt el két évtized alatt egy új kutatás szerint. A World Conservation Society (WCS) nemzetközi környezetvédelmi szervezet adatai „ijesztő veszteségekről” árulkodnak, elsősorban Dél-Amerikában és Afrikában.

A Föld szárazföldi felszínének nagyjából 20 százalékát tartják érintetlen vadonként számon. Olyan területeket értenek alatta, amelyeken se nagy lakóépületek, se ipari létesítmények nincsenek. A területek nagy része Észak-Amerikában, Észak-Ázsiában, Észak-Afrikában és Ausztráliában található. Bennszülött törzseknek, valamint veszélyeztetett növényeknek és állatoknak ad otthont a legtöbbjük – írták a tudósok a Current Biology című tudományos lapban megjelent tanulmányban.

Egy magyar egy fát fogyaszt évente

Magyarországon évente átlagosan 0,1 tonna papírt fogyasztunk személyenként, amelynek nagy része használat után a szemétben köt ki, így egy évben 980 ezer tonna papírhulladék keletkezik. Ezzel a legnagyobb probléma nem a papírhulladék lebomlási ideje vagy környezetszennyező hatása, hanem az, hogy a papírt újból elő kell állítani.

A vadon védelmét „teljesen figyelmen kívül hagyja a környezetvédelmi politika” – mondta James Watson, a Queenslandi Egyetem tudósa, aki szerint mindössze egy-két évtized maradt, amíg a folyamat még visszafordítható. A kutatók eredményeiket a Föld vadonjainak jelenlegi és az 1990-es években készített térképének összevetésére alapozták. Az összehasonlításból az derült ki, hogy idő közben mintegy 3,3 millió négyzetkilométer tűnt el, a vadon majdnem 10 százaléka.

„Európa már jóval a kilencvenes évek előtt elveszítette érintetlen vadonjai legnagyobb részét. A veszteség fő oka a földterület fenntarthatatlan művelése” – fűzte hozzá a BBC kérdésére Toos van Noordwijk, az európai Earthwatch Institute tudományos igazgatója. Ennek ellenére az UNESCO Veszélyeztetett Világörökségi Helyszínek Listájára kerülhet a nagy múltú, dél-spanyolországi Doñana Nemzeti Park. A védett terület 170 ezer ember megélhetését biztosítja, és az európai vándormadarak kiemelt pihenőhelye, ám fennmaradása veszélybe került az illegális földgázkitermelés és bányászat miatt.

Csak törvényekkel nem lehet megvédeni a madarakat

Az EU természetvédelmi jogszabályai és agrár-környezetgazdálkodási programjai ugyan hozzájárulnak a mezőgazdasági területeken élő madárfajok védelméhez, de eredményüket gyengíti az intenzív mezőgazdaság kétségbeejtő hatása – derül ki az európai BirdLife és partnerszervezetei által végzett kutatás eredményeiből.