Az állásfoglalást jegyző szervezetek aggasztónak tartják a hulladékégetést támogató, hamarosan életbe lépő, a 2012-es hulladéktörvényt módosító jogszabályt, amely költségesebbé tenné a hulladékfeldolgozók működését, miközben a hulladékégetőkből származó salak és pernye nem veszélyes részének lerakása után az érintett cégeknek nem kellene járulékot fizetni. A helyzet megoldása érdekében az állásfoglalást kiadó szervezetek azt kérik, hogy a döntéshozók koncentráljanak a szelektív gyűjtés mennyiség és minőségbeli fejlesztésére, dolgozzanak ki az újra használatot népszerűsítő rendszereket.
Arra is felhívták a figyelmet, hogy egy-egy hulladékégető kiépítése 30-50 évre zsákutcába viszi a településeket, hiszen az égetőművek jelentős beruházási és működtetési költségei csak nagyon lassan térülnek meg, ezért az önkormányzatok nem tudnak majd más, korszerűbb hulladékkezelési módszerekre átállni. Hangsúlyozták: a hulladékégetés ellentétben áll a körforgásos gazdaság Magyarországra is vonatkozó elvével és nehezíti az újrahasznosításra vonatkozó európai uniós célszámok teljesítését.
A környezetvédő szervezetek szerint a hulladékégetők működése egyebek mellett azért jelent problémát, mert az égetőkből származó energia elenyésző, az égetés után megmaradó salakanyag összetétele pedig bizonytalan, követhetetlen. A közlemény szerint a hulladékgazdálkodásban az utóbbi időben tapasztalható átszervezések miatt átláthatatlan, kaotikus viszonyok alakultak ki, továbbra sem világos például, hogy ki felel az újrafeldolgozás ösztönzéséért és a megelőzési programokért. Ilyen körülmények között az uniós célok is egyre távolabb kerülnek, a hulladékégetés térnyerése pedig tovább mélyíti majd a problémát.
A lakossági hulladék mennyisége az utóbbi években csökkent, ez a tendencia a szelektív gyűjtés és környezettudatosság elterjedésével pedig tovább erősödik majd, ezért hosszabb távon nem fenntartható a hulladéktermelést ösztönző égetés - ismertették.
