Egyre több az aggasztó jel és mára világossá vált: a szemünk előtt, soha nem látott ütemben zajlik a klímaváltozás és a fajok pusztulása, amit az emberiség életmódja okoz. A háttérben meghúzódó okokat, a vállalatokat és egyéneket egyaránt érintő sürgető tennivalókat veszi sorra a Bosch Magyarország Podcast friss epizódjában Antal Miklós mérnök-fizikus, az MTA–ELTE Lendület Új Vízió Kutatócsoportjának vezetője, humánökológia oktató, valamint Szalóczy Miklós mérnök-menedzser, a Bosch globális energiahatékonysági munkacsoportjának vezetője és Tóth Edit, a magyarországi Bosch csoport digitális média menedzsere.

A dinoszauruszok óta nem halt ki ennyi faj

Először is érdemes tisztáznunk, mi jelenti a legnagyobb veszélyt a jövőnkre. A legsúlyosabb környezeti probléma egyértelműen a fajok pusztulása, hiszen a biodiverzitás a Föld védekezőképességének az alapja – hangzik el a podcastban. A hatodik kihalási hullám zajlik most, amelyhez hasonló legutoljára 65 millió évvel ezelőtt történt, amikor a dinoszauruszok eltűntek a bolygónkról. Ebben szerepe van a mai klímaváltozásnak, melynek legfőbb oka a szén-dioxid-kibocsátás.

Ez eddig ismerősen csenghet, de abba már nem feltétlen gondolunk bele, hogy a szén-dioxid akár néhány évtized alatt képes megváltoztatni az éghajlatot, ami radikálisan átalakíthatja az életfeltételeket és a termelési lehetőségeket még a ma élő emberek életében.

Antal Miklós szerint az „enyhébb” eset az, hogy a jövőben még erősebbé válik a már most is érezhető sivatagosodás, a világ bizonyos részei élhetetlenné válnak, ami magával hozza a migrációt és nő a további geopolitikai konfliktusok esélye. De az a forgatókönyv is lehetséges, hogy az Észak-atlanti áramlás gyengülése gyökeresen megváltoztatja Nyugat-Európa klímáját, emiatt Európa egy részén pillanatok alatt hatalmas épületállomány és közlekedési rendszerek válnak használhatatlanná, festi le a nem túl rózsás jövőképet a szakértő.