A befektetői körökben is egyre nagyobb népszerűségnek örvendő ESG az angol Environmental, Social és Governance szavak rövidítése, vagyis a vállalatok pénzügyi nyereségessége mellett azok környezeti, társadalmi és vállalatirányítási tevékenységének és eredményeinek a figyelembevételét irányozza elő. Az ESG ma már nemcsak komoly üzleti döntések mozgatórugója, és a vállalatok értékelésének exponenciálisan növekvő fontosságú mutatója, hanem hamarosan széleskörű uniós szintű kötelezettség is – foglalják össze a Taylor Wessing nemzetközi ügyvédi iroda budapesti szakértői.
Már most is vannak szabályok rá
Fontos megjegyezni, hogy az Európai Unióban jelenleg is vannak irányelvi szintű, harmonizált szabályok, amelyek ESG-jelentéstételi kötelezettséget írnak elő, jóllehet egyelőre csak szűk körben. A 2014/95/EU irányelv, vagyis az ún. Nem Pénzügyi Jelentési Irányelv (angol megjelöléssel Non-Financial Reporting Directive – NFRD) alapján a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egységnek minősülő nagyvállalkozások, vagyis amelyek több mint 500 fő alkalmazottal rendelkeznek, már 2018 óta kötelesek számot adni a környezetvédelemmel, a szociális és foglalkoztatási kérdésekkel, az emberi jogok tiszteletben tartásával, a korrupció elleni küzdelemmel és a megvesztegetéssel kapcsolatban követett politikáikról, átvilágítási eljárásaikról.
Ez még így kevés
A jelenlegi ESG szabályozás azonban több területen is kivetnivalót hagy maga után: a beszámolási kötelezettség mindössze körülbelül 11 700 vállalatot érint az egész EU-ban, nem elégíti ki maradéktalanul az érdekeltek (befektetők, nem kormányzati szervezetek, szociális partnerek) megnövekedett információigényét, nehezen érhetők el elektronikusan, és mivel a vállalatok nem egységes keretrendszer alapján készítik el beszámolóikat, nem is hasonlíthatók össze akadálytalanul.
Mindez a jelenleg életben lévő ESG jelentéstételi szabályok felülvizsgálatát és újragondolását tette szükségessé: így született meg a fenntarthatósággal kapcsolatos beszámolásról szóló irányelv (angolul Corporate Sustainibility Reporting Directive – CSRD) javaslata, amely kiterjesztené a beszámolási kötelezettség mind alanyi, mind tárgyi hatályát, és az NFRD-hez képest számos újdonsággal is kecsegtet.
Bővülne a kör
Az eredeti javaslat elfogadása esetén a legfontosabb változás az lenne, hogy a beszámolásra kötelezettek köre mintegy 49 ezer vállalatra bővülne, minthogy a CSRD alapján 2023-tól valamennyi nagyvállalat és valamennyi tőzsdén jegyzett társaság (mikrovállalkozások kivételével) köteles lesz számot adni a fenntarthatósággal kapcsolatos politikáiról, míg a tőzsdén jegyzett kis- és középvállalkozások (kkv-k) 3 éves türelmi időt kapnának (bár az Európai Parlament a kkv-kat kivenné a CSRD hatálya alól, és választhatóvá tenné számukra a jelentéstételt).
