A CSRD emellett új adatszolgáltatási kötelezettségeket vezet be: a kötelezetteknek az NFRD-ben előírtakon felül be kell majd mutatniuk többek között a vállalkozásuk stratégiáját, a fenntarthatósághoz kötődő kockázatokkal szembeni ellenálló képességét, a stratégia fenntartható gazdasággal való összeegyeztethetőségét, azt, hogy az egyes vezető testületek milyen szerepet töltenek be a fenntarthatósági kérdések kapcsán, valamint a közzétett információknak ki kell terjednie az immateriális javakra is, mint például szellemi, humán erőforrások, társadalmi és kapcsolati tőke.
Kötelező formátum és standardok
Míg az NFRD hatálya alatt a vállalkozások támaszkodhatnak nemzeti, uniós vagy akár nemzetközi keretekre is, és ennek megfelelően az Európai Bizottság csak nem kötelező iránymutatásokkal segíti a beszámolást, a CSRD-vel kötelezővé válik a Bizottság által kiadott egységes fenntarthatósági beszámolási standardok és az előírt egységes digitális formátum alkalmazása. Ezzel összehasonlíthatóvá válnak az egyes tagországok vállalatainak ESG jelentései. Fontos különbség még, hogy az NFRD alapján a könyvvizsgálónak kötelezően csak azt kell ellenőriznie, hogy a nem pénzügyi kimutatást rendelkezésre bocsátották-e azok a vállalatok, akik erre kötelesek.
A CSRD ezzel szemben már kötelező auditálásnak veti alá a fenntarthatósági jelentéseket, amelynek központi kérdése az lesz, hogy a vezetés beszámolója az alkalmazandó jogi követelményeknek megfelelően készült-e. Ehhez kapcsolódik az is, hogy a CSRD alapján már csak a vezetés beszámolójában kaphat helyet a fenntarthatósági jelentés, és megszűnik a tagállamok azon lehetősége, hogy megengedjék az attól elkülönülő jelentés készítését.
„Bár az eredeti javaslat szerint a tagállamoknak 2022. december 1-ig lenne idejük átültetni az irányelvi rendelkezéseket és leghamarabb a 2023. évre vonatkozóan (a legfrissebb hírek szerint elképzelhető, hogy csak a 2024. évre vonatkozóan) kellene a vállalatoknak elkészíteniük az első jelentést, nem érdemes az utolsó pillanatra hagyni a felkészülést. Az új uniós szabályozás által érintettek sokat profitálhatnak belőle, ha már most elkészítenek egy fenntarthatósági jelentést, hiszen sok múlhat azon, hogy hogyan sikerül az első kötelező jelentés.” – figyelmeztet Dr. Ódor Dániel, a Taylor Wessing partnere.„Alapvetően, ha van rá kapacitás, a jogszabályi kötelezettség alá nem eső cégek is készíthetnek fenntarthatósági jelentést, egy jó ESG-értékelés ugyanis számos előnnyel jár. Egy magas ESG-értékeléssel rendelkező cég vonzóbb a befektetők számára, tehát direkt pénzügyi előnyre is váltható, ám ezenfelül hatékonyabb üzletvitelhez, a piaci reputáció növekedéséhez vezethet, valamint hozzájárul a zöld működéshez. Ez már önmagában is egy nagy érték, de várhatóan bizonyos állami támogatások, kedvezmények előfeltétele is lesz, illetve az EU-s jogalkotó akár úgy is dönthet, hogy ismét bővíti az ESG szabályok alá tartozók körét” – teszi hozzá Dr. Harza Kinga, a Taylor Wessing szakértője.
