A higiénia hiánya, a vegyi anyagokkal és baktériumokkal szennyezett vizek, a szmogos levegő és a füst az oka minden negyedik halálesetnek, ami kiskorúak életét követeli. A szennyezett életkörnyezet tüdőgyulladást, hasmenést és maláriát okoz leginkább, s évente 1,7 millió gyerek halálát eredményezi.

A gyerekeknek még fejlődésben van a szervezetük, a létfontosságú szerveik, s nem feltétlenül olyan erős az immunrendszerük, hogy hosszú távon el tudják viselni a szennyezett környezet hatásait, légutaik is kisebbek, mint a felnőtteké. ezért nehezebben tudnak megbirkózni a szennyezés egészségre gyakorolt káros hatásával – hangsúlyozta Margaret Chen, a WHO főtitkára.

Kép: sxc

A WHO új jelentése rámutatott, a szennyezésnek való kitettség már az anyaméhben kezdődik. Azonban az élethosszig tartó légúti megbetegedések, mint például az asztma előfordulása a szennyezett levegőnek köszönhetőek, mely növeli a szívbetegségek, a stroke és a rák kialakulásának kockázatát is.

A szegény országokban a családok gyakran olyan kunyhókban élnek, ahol a gyerekek közvetlenül belélegzik a szénnel vagy tehénürülékkel gyújtott tűzből eredő füstöt. (Így fűtenek a házban, és főznek.) Ez végzetes tüdőgyulladást is okozhat. A tisztítás nélkül ivott víz pedig halálos kimenetelű hasmenéses megbetegedéshez vezethet.

A vízből, a levegőből és az élelmükből a gyerekek toxikus vegyi anyagokhoz is hozzájutnak, amiket a vállalatok telepei, gyárai bocsátottak ki a környezetbe. Ezek felnőttkorban növelik a krónikus betegségek gyakoriságát.

Forrás: Reuters