Veszteségessé válna számos iparág, ha megfizetnék a környezetszennyezést

Az ENSZ és a Trucost gazdasági elemzést készített arról, a nagy szennyező iparágak profitrátája hogyan sérülne, ha fizetniük kellene a tevékenységük által okozott környezeti károkért, vagyis az externáliákért. A légszennyezés beárazása az emissziókvótákkal ezt az ellentételezést szolgálja, de sok más módja is van még a környezetszennyezésnek, amit ingyen űzhetnek.

Az ökotudatos alternatív közgazdaságtanban évtizedek óta ismeretes az externália fogalma, ami azt jelenti, mennyi -pénzben is mérhető- kárt okoz egy piaci szereplő az általa végzett üzleti tevékenységgel. Ez lecsapódhat az ökoszisztémákban, de a közegészségügyben is. A szmog által okozott légúti megbetegedések kezelésének költsége is ugyanilyen externália. Az externáliák orvoslásáért -például a szennyezés eltakarításáért, ökológiai kincsek regenerálásáért, rekultivációjáért- általában nem a szennyezők fizetnek, hanem az adófizető lakosság, a kormányok által költött közpénzekkel.

Vagyis a gyártók a learatható előnyöket privatizálják, az ezzel járó ökológiai károkat viszont kollektivizálják, áthárítva azt a "köz"-re. A társadalomra. Mert a nemzetállamok jogrendje ezt lehetővé teszi.

A zöldek évek óta azért lobbiznak, hogy minél erősebb legyen

  • a környezetszennyezés tiltása (vagyis ne következhessen be maga a természetpusztítás),
  • a lehető legerősebb bírságolják a kormányok a környezetszennyezést, vagyis a károkat az elkövetőkkel fizettessék meg.
Vannak aktivisták, akik elhibázottnak tartják a probléma kis lépésekben való megreformálását (ezt úgy hívják angolul incrementalism). Ha itt egy kicsit szigorítják a bírságokat, ott a törvényeket, amott az adórendszert, az ipari gépezet még vidáman folytathatja ökológiailag káros ténykedését. Ennél forradalmibb reformra van szükség.

Az ENSZ Környezetvédelmi Alapja (UNEP) által szponzorált TEEB-program (The Economics of Ecosystems and Biodiversity) megbízásából a Trucost környezetvédelmi konzultációs cég gazdasági elemzést készített arról, hogyan sérülne a vezető iparágak profitmarzsa, ha az externáliákat meg kellene fizetniük, vagyis a gyártó cégek megtérítenék a termelőtevékenységük által okozott károkat.

A természeti tőke beárazása

A természeti tőke az a használati érték, pontosabban az ökológiai rendszerek azon szolgáltatásai az emberiség számára, melyeknek haszonélvezői vagyunk nap mint nap. Ilyen például az élelmiszernövények beporzása, a fotoszintézis miatt belélegezhető levegő stb. Ezeket eddig természetesnek vettük, most viszont sérülékenységüket látva ideje beárazni őket - felbecsülni értéküket - vélik szakértők.

A cégek e szolgáltatásokért nem fizetnek. De sajnos azért sem, ha szennyezésükkel elrontják, illetve károsítják ezeket a mechanizmusokat a bioszférában.

A top 25 helyezett régiószektor.
(forrás: Trucost)

Globális bűvészmutatvány

Az összes be nem árazott szennyezésből a szennyezés különböző fajtái eltérő mértékben részesednek: üvegházgáz-emisszió (38%), vízhasználat (25%), egyéb légszennyezés (7%), föld- és talajvízszennyezés (5%), szemetelés (1%).

A top 100 "globális elsődleges termelő és feldolgozó régiószektor" évente 7300 milliárd dollárnyi kárt okoz az ökoszisztémáknak. A "régiószektor" első ránézésre kissé érthetetlen fogalom, de logikus: a különböző termelőtevékenységek kárát régiókhoz kötve számolták ki, elvégre ökológiai egységekről van szó. Ezen bontás szerint a Top 100 "régiószektor" externáliája tizenháromszorosa a világgazdaság 2009-es össztermékének, vagyis a globális GDP-nek!

Ez az externáliamennyiség nyilván megoszlik köztük, méghozzá úgy, hogy a Top 20 régiószektor nem tudná kitermelni az externáliák költségét. Amiből két súlyos konklúzió következik:

1.A globális ipari rendszer bűvészmutatványon alapul. Eldugja a környezetszennyezést oda, ahol kevésbé látjuk. Jelentkezik néhány káros környezeti mellékhatás? Toljunk át egy-két számot az egyik sorból a másikba (meg egyik régióból a másikba), és akkor nem látják a szemlélők.

2. Nem tudjuk az ökológiai értékek jelentős károsítása nélkül ellátni magunkat. (Ezért van az, hogy az ökológiai túllövés napja, vagyis amikor túllépjük azt az erőforrás-felhasználás-mennyiséget, amin belül még fenntartható a földi létünk, egyre előrébb tolódik az évben.)

3. Az iparágak nagy része nem tudna nyereséget termelni, sőt masszívan veszteségesek lennének, ha termelésükbe beáraznák az externáliákat és e károkat megfizetnék.

Milyen mértékben? Erről is sokkoló adatok láttak napvilágot a Trucost jelentésében.

Ágazat Éves bevételüket meghaladó ökológiai kár (%) Állattenyésztés 700 % Gabonatermelés 400 % Cementgyártás 120 % Széntüzelésű erőművek 110 % Vas és acélgyártás 60 Vasérc-bányászat 14 % Műanyag és gyantagyártás 5 % Snack-élelmiszerek gyártása 2 % Kötöttruha-gyártás 1 %

A fosszilis szektor fellegvára. Szó szerint: eregeti a fellegeket. (fotó: freeimages.com)

Szennyező régiók: emisszió-outsourcing

A Top 100-as listából egyértelműen látszik az, amivel már mi is foglalkoztunk a klimablogon. A fejlett nyugati világ a termelés kihelyezésével tulajdonképpen outsourcingolta a szennyezést is. A Made in China vagy Made in Thailand azt is jelenti, hogy Polluted in China vagy Polluted in Thailand. A szennyezést is ott követik el.

A listán a 19 és 25. helyen jelenik meg először Kelet-Európa. Észak-Amerika csak háromszor. A szennyezések nagy részét Afrika és Dél-Kelet-Ázsia nyeli le. Pontosabban a lakói. De ez nem jelenti azt, hogy nem a globális ökoszisztéma látja a kárát. A légszennyezés ugyebár nem ismer országhatárokat, ahogy a talajvízszennyezés és a globális felmelegedés sem.

Forrás: grist.org, naturalcapitalcoalition.org

Véleményvezér

Ezért irtó drága a zöldség és a gyümölcs Magyarországon

Ezért irtó drága a zöldség és a gyümölcs Magyarországon  

Két ábra mutatja, hogy az európai országokban hogyan változott a zöldségek és gyümölcsök ára 2014 és 2023 között.
Szenzáció a magyar költségvetésben

Szenzáció a magyar költségvetésben 

Meglepő számok a nyugdíj költségvetési sorain.
Hadházy Ákos szerint állami luxusrepülővel mentek kormánytagok szotyizni Németországba

Hadházy Ákos szerint állami luxusrepülővel mentek kormánytagok szotyizni Németországba 

A kormánytagok luxusutazásai lassan mindennaposak.
Immár Bulgária is lehagyott minket az egy főre jutó fogyasztásban

Immár Bulgária is lehagyott minket az egy főre jutó fogyasztásban 

Az életszínvonal egyik legfontosabb mutatójában mindenki alá értünk Európában.
Hadházy Ákos kiderítette az óbudai alpolgármester letartóztatásának hátterét

Hadházy Ákos kiderítette az óbudai alpolgármester letartóztatásának hátterét 

A magyar nyomozó hatóságokról nem fognak expresszt elnevezni.
Sokba kerül az Orbán-kormány eladósodása

Sokba kerül az Orbán-kormány eladósodása 

Ismét kifogtunk egy utolsó helyet az Európai Unióban.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo