Állatkísérletek és sejtkultúrák kitenyésztése arra a megállapításra vezette a kutatókat, hogy a BPA képes utánozni az ösztrogén-hormonokat. E viselkedésénél fogva "endokrin bomlasztónak" minősül, vagyis a hormonrendszert megbontó, megzavaró tényezőnek. De hogy az emberekre is káros hatást képes-e kifejteni, az egyelőre nem egészen világos.

Mikróba nem szabad tenni

Amerikában nagy vitát keltett a téma. Az USA fél tucatnyi államában betiltották a BPA alkalmazását a gyermekeknek szánt termékekben. Tavaly Obama elnök környezeti és rák témában szakértő bizottsága úgy nyilatkozott "egyre erősebb a kapcsolat" a BPA jelenléte és egyes betegségek előfordulása között. A testület a BPA használatának korlátozását javasolta a folyadékos palackokban, és azt tanácsolta a polgároknak, hogy a mikrohullámú sütőbe ne tegyenek be ilyen tányérokat vagy étel-dobozokat. Ugyanakkor akadtak rákra szakosodott orvosok, akik túlzásnak tartották a szakértői bizottság nézeteit.

Az Amerikában népbetegséggé vált túlsúlyosság problémájának kezelésére létrehozott fehér házi munkacsoport 2010 májusában olyan tanulmányt jelentetett meg, melyben lehetségesnek tartotta, hogy a BPA és más kemikáliák hízásra serkentő elemként aktivizálódnak a szervezetben, mert beleavatkoznak az anyagcsere-folyamatokba, manipulálják a jóllakottság- és éhség-érzést, sőt állítólag magukat a zsírsejteket is növelik.

Politikai vita támadt belőle

A témát kisajátította a két washingtoni párt: a demokraták azt szeretnék, ha országszerte betiltanák a BPA-t. A híres-hírhedt gazdaságserkentő csomag részeként tíz amerikai kutatóintézet kapott állami támogatást arra, hogy vizsgálják a BPA hatását, s a Környezeti Egészségtudomány Intézete (EHS) is dolgozik a témán.

A vizsgálatok eredményei várhatóan két éven belül látnak napvilágot, s ennek fényében fognak határozni az illetékes kormányszervek, hogy engedjenek-e a társadalmi szervezetek nyomásának, és valóban limitálják a BPA ipari, illetve csomagolóanyagokban történő alkalmazását.

A környezetvédők úgy látják, célszerű lenne, ha az USA már a kutatások lezárulta előtt is előzetes óvintézkedéseket vezetne be, ami az Európai Unióban megszokott gyakorlat a vita tárgyát képező anyagoknál és technológiáknál: a "jobb félni, mint megijedni" mottóba sűríthető szabályozás értelmében, amíg nem bizonyosodik be, hogy az adott anyag valóban mérgező, illetve ártalmas az emberi szervezetnek, addig limitálni kell alkalmazását a fogyasztási cikkekben.

Diane Feinstein képviselőasszony azon munkálkodott, hogy olyan törvény kerüljön elfogadásra, mely a csecsemőknek gyártott cumisüvegekből, csepegtetőkből, bébiétel-csomagolásokból kitiltaná a BPA-t. Ám több havi lobbizás után az élelmiszerbiztonságról szóló törvényjavaslatból végül kihúzták ezt a kitételt, hogy a republikánusok is elfogadják a törvényt, és megkapja a kellő számú szavazatot - mert a fő cél az volt, hogy legalább a patogén bacilusok elleni élelmiszerbiztonsági előírásokat szigorítsák.

Férfihormonként is viselkedhet

A hormonok a sejtek receptorait irányítják, azokhoz kapcsolódnak, s a növekedésért, a sejtek differenciálódásáért és más biomechanikai folyamatokért felelősek. Mivel sok sejtnek van receptora az ösztrogénre (a férfihormonra), az ösztrogénként viselkedő BPA beavatkozik a testi folyamatokba, habár nem olyan erősen, mint maga a férfihormon.

Egyes feltételezések szerint az ösztrogénnel még nincs vége a történetnek: felmerült már az a teória is a University of Massachusetts kutatócsoportjánál, hogy a BPA a pajzsmirigy-hormonnal érintkező receptorokat is képes befolyásolni.

Egyéb, hormonrendszert megbillentő vegyi anyagok:  dioxinok, PCB, DDT, phthalate-vegyület, DES.

Marketing-kampány

Amerika-szerte kampány indult, s a "BPA-mentes" jelszó éppolyan marketing-eszköz lett, mint például a "food mile" vagy a "biotermék" felirat.

A Wal-Mart, a Whole Foods, a Sears és más áruházláncok vállalták, hogy kivonják a forgalomból azokat a csecsemők számára készült termékeket, melyek BPA-t tartalmaznak.

A kampány hatására a BPA-gyártó Sunoco cég bejelentette, kizárólag olyan vállalatoknak ad el BPA-t, amelyek garanciát vállalnak rá, hogy nem használják azt gyereknek szánt étel-tartókban vagy italos flakonokban. Az ásványvizes műanyagpalackokat előállító Nalgene fogyasztói panaszokra reagálva kivonta termékeiből a BPA-t.

A plasztik, vagyis műanyag magyar nevéhez illően mesterséges anyag, és mint ilyen nem bomlik le a természetben (kivéve az újfajta, e célra kifejlesztett műanyagokat, melyeket például bevásárlószatyrok gyártásához használnak). Évek óta többféle fejlesztésen dolgoznak világszerte, hogy kukorica és más természetes alapú anyagokkal váltsák ki a műanyag csomagolásokat, melyek elárasztották fogyasztói társadalmunk egészét.

A BPA-botrány hátterében a közvélemény erősödő nézete áll, miszerint tárgykultúránk és eszköz-gyártásunk a természeti ciklusoktól elidegenedett, biológiailag nem lebomló alapanyagokra állt rá, sőt a háztartásokban is elharapózott a kemikáliák jelenléte, melyek nemcsak környezetszennyezők, de az egészségre is ártalmasak lehetnek, főleg az embriók, csecsemők és a kisgyerekek körében.