Többen halnak meg környezetszennyezés miatt, mint háborúban

Több ember hal meg évente a szennyezett víz és levegő miatt, mint háborúban, gyilkosságban, maláriában, éhínségben és természeti katasztrófákban összesen. A globális GDP 6,2 százalékát veszik el ezek a halálesetek. A kemikáliák közel felét nem is tesztelték azt illetően, hogy mennyire veszélyesek az emberi szervezetre.

Tudjon meg mindent az EU vadonatúj Omnibus-csomagjáról, a szabályozás aktualitásairól, az MNB elvárásairól!
Hallgasson meg tapasztalt cégvezetőket az ESG-kihívások leküzdéséről!
Inspirálódjon, networkingeljen és szerezzen versenyelőnyt a fenntarthatóság terén!

Klasszis Talks & Wine Fenntarthatóság2025. február 26. Budapest

Részletek és jelentkezés >>

Korábbi kutatások vizsgálták már, hogy a klímaváltozás mennyire növeli a korai halálesetek számát, de az USA-ban most első alkalommal készült jelentés arról, hogy modern, iparosodott világunk összes környezetszennyezése milyen hatással van a népegészségre, pontosabban a halandóságra.

Világszerte nyolcmillió ember él olyan városrészekben, ahol a levegő minősége, tisztasága nem üti meg az ENSZ Világegészségügyi Szervezete által előírt szintet. Az állandó szmog kikezdi az egészségüket, s ez idő előtti halálhoz vezet. De a szennyezett vizektől is sokan halnak meg.

Az 51 oldalas tanulmány szerint, melynek főbb kijelentéseit a Lancet tudományos szakfolyóiratban ismertették a kutatók, 2015-ben minden hatodik haláleset számított idő előttinek és származott környezetszennyezésből, vagyis a szennyező anyagoknak való kitettségből.

Az ebből eredő anyagi károk -kieső munkaerő és termelékenység, egészségügyi kezelések költségei- 6,2 százalékát jelentik a világgazdaság GDP-nek, vagyis 4600 milliárd dollárra rúgnak.

Csak óvatos becslés

A szennyező anyagok számlájára írható halálesetek számát 9 millióra becsüli a tanulmány, ugyanakkor a tudósok is hangsúlyozzák, hogy ez óvatos becslés, a valós szám ennél jóval több lehet.

Miért? Mert a széles körben alkalmazott toxikus anyagok közül sokat figyelembe sem vettek a kutatók. Az 1950 óta forgalomba került 5000(!) új kemikáliának csak nagyjából a felét tesztelték kutatóintézetek és/vagy hatóságok a tekintetben, hogy mennyire veszélyesek az emberi szervezetre nézve.

Még az évi 9 millióról szóló becslés is

  • másfélszer nagyobb, mint azok száma, akiket a dohányzás öl meg,
  • háromszor nagyobb, mint akik AIDS-ben, maláriában és TBC-ben halnak meg,
  • hatszor nagyobb, mint a halálos közúti balesetek áldozatainak száma,
  • tizenötször nagyobb, mint a más típusú erőszakos halálesetek száma.
Harmadik világ

A legveszélyesebb környezeti hatások Indiában érik az embereket, ott minden negyedik idő előtti haláleset tulajdonítható a környezetből eredő toxikus hatásoknak. Ez évi 2,5 millió halált jelent. Kína a második a toplistán, ott 1,8 millió ember pusztult bele a szennyezésbe, vagyis minden ötödik korai halálnak az oka.

Városi élet - szmoggal.
(Kép:Wikipedia)

Olyan országokban, mint Banglades, Pakisztán, Észak-Korea, Dél-Szudán vagy Haiti, az idő előtti halálok 20 százaléka a környezet szennyezettségének köszönhető. Új-Delhi például hírhedten szmogos. Előfordul, hogy ott az ENSZ Világegészségügyi Szervezete, a WHO által ajánlott felső értékhatára kilencvenszerese(!) a városi levegő szennyező anyagokal telítettsége.

A Föld legszegényebbjeit sújtja leginkább a környezetszennyezés, hiszen a halálesetek 92 százaléka az alacsony és közepes jövedelmű országokban történik.

Környezetvédelem = nyereség

A gazdag országokban a környezetvédelem felkarolása politikai szinten -ökológiai törvények megalkotásával és betartatásával- gazdasági előnyökkel is jár. Az amerikai Környezetvédelmi Hatóság (EPA) kutatása szerint minden 1970 óta környezetvédelemre fordított dollár 30 centnyi nyereséget hozott az amerikai gazdaságnak. (1970-ben vezették be a Tiszta Levegő törvényt az USA-ban.)

Az ólom kivonása a gázolajból például 6000 milliárd dollárral gazdagította az amerikai gazdaságot 1980 óta, állítja az amerikai Járványügyi és Megelőző Hivatal (CDC).

(ABC News, Bloomberg)

Véleményvezér

Újabb uniós pénzből épült fideszes luxusvillára lelt Hadházy Ákos, fedőneve borászat

Újabb uniós pénzből épült fideszes luxusvillára lelt Hadházy Ákos, fedőneve borászat 

Nincs következménye az uniós pénzek széthordásának.
Bealudt a nemzeti egészségbiztosító, 2017-es díjakkal próbálnak orvost találni

Bealudt a nemzeti egészségbiztosító, 2017-es díjakkal próbálnak orvost találni 

Nyolc éve nem veszik észre az egészségbiztosítónál az inflációt.
Bayer Zsolt is kapott a guruló dollárokból

Bayer Zsolt is kapott a guruló dollárokból 

Becsapott a villám a Fideszbe.
A lengyelek féláron mobilozhatnak hozzánk képest

A lengyelek féláron mobilozhatnak hozzánk képest 

Szomorú statisztika a mobilpiacon.
Egy fideszes polgármester bepöccent a kormányra

Egy fideszes polgármester bepöccent a kormányra 

Meglepetésre ébredt egyik reggel a polgármester.
Újabb megszorítás a szenzációsnak ígért évben

Újabb megszorítás a szenzációsnak ígért évben 

A betegek is pórul járnak.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo