Az ózon magas koncentrációja miatt országszerte kifogásolt a levegőminőség - közölte a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK).

Több mint 4700-an ültek nyeregbe a Bringázz a munkába! kampány első két hete alatt, akik összesen 223 850 kilométert tekertek le, 32,2 millió forintot spóroltak a benzinen, és közel 36 tonna szén-dioxid kibocsátását kerülték el május 6. és 20. között.

A 20. sz. elején vagy 200.000 lovat tartottak New Yorkban, azok szállítottak embert és árut. Naponta több tonnányi ürülékük szennyezte a nagyvárost, amelyet elleptek a patkányok és a bűz. A gyors megoldást nem rendszabályok, hanem az autó megjelenése hozta. Hasonlóan csak radikális technológiai újítás oldhatja meg a klímaválságot.

Az emberiség 90 százaléka nap mint nap rossz minőségű levegőt lélegzik be. Évente mintegy 700 000 öt évnél fiatalabb gyerek hal meg emiatt. A fejlődésben lévő szervezetnek nagyobb károkat okoznak a levegőben lévő szennyező anyagok, mint a felnőttek testének.

A szennyezett levegő által bekövetkező idő előtti elhalálozás nem olyasfajta probléma, ami csak a szegény országokat érintené. Az EU-ban is nagy a baj. A toplista azonban csalóka látványt nyújt: nálunk rosszabb a helyzet. A százezer lakosra jutó halálozási arány jóval nagyobb nálunk, mint a dobogós helyezésű országokban.

Meglévő épületek homlokzatának kizöldítésére alkalmas modulok tesztelését kezdték meg Bécsben. A Berta névre keresztelt növényládáktól azt várják, hogy hőségben akár 13 fokkal is javul az utcán tartózkodók hőérzete.

Ma reggel Greenpeace-aktivisták a budapesti Szabadság-szoborra kifeszített hatalmas felirattal követeltek „Tiszta levegőt!” Békés és látványos akciójukkal azt üzenték: tarthatatlan, hogy Magyarországon közel 13 ezren halnak meg a légszennyezettség miatt évente.

Kétszer gyorsabban melegszik a légkör az Északi-sarkon, mint bolygónk többi részén. Tizenkét éve nem volt ilyen kicsi az Északi-sarkon található jégtakaró, mint 2017-ben és évre-évre sem lassul a visszahúzódása. Amerikai tudósok most már biztosak abban, hogy végleg búcsút mondhatunk az északi-sarki jégnek. És ez nemcsak a jegesmedvéknek rossz hír, hanem nekünk is.

Naponta 10 800 liter levegőt lélegzünk be. Nem mindegy hát, hogy milyen a levegő minősége az irodánkban, mennyire tiszták vagy szennyezettek a munkahelyünknek otthont adó irodaház szellőzőrendszere.

A munkaerőhiány a hazai vállalkozások fejlődésének egyik legnagyobb akadálya. Hogyan lehet megoldani ezt a problémát, és biztosítani a növekedést? Erről beszéltek az előadók a Piac & Profit Munkaerőhiány! Vészhelyzet – Válasszuk a növekedést! című konferenciáján.

Munkaerőhiány van. Nagy a verseny a cégek között a tehetséges munkatársakért. A pénzen kívül mivel lehet még elcsábítani a legjobb munkerőt? Egyre inkább a munkahely, az iroda színvonalával. 2014 óta már globális minősítési rendszere is van az irodai jólétnek: ez a Well Building. A Well-rendszerhez kapcsolódó innovációk határozzák meg az irodapiacot a következő évtizedben.

Itt a poliészter-armageddon. Egy poliészter polárdzseki egy mosás során 1900 darab műanyagrostot ereszt ki magából. Ez a mosógépünkből a városi vízvezetékrendszeren keresztül a folyókba és a tengerekbe kerül. Majd újra a városi vízműrendszerbe, vagyis a poharunkba. És van még egy rossz hír: a levegőben is szállnak, s a tüdőnkben is lerakódnak.

Ezt a WHO, az ENSZ Világegészségügyi Szervezet állítja. A szegény országok lakói a legsúlyosabban érintettek, főleg India és Afrika. Meglepő, hogy a hozzánk közel fekvő Újvidék is bekerült a világ tíz legszennyezettebb levegőjű városa közé.

Budapesten a jó tömegközlekedés ellenére igen magas a légszennyezettség – derül ki a Greenpeace tanulmányából. Az is bizonyossá vált, hogy jobb azoknak a városoknak a levegője, ahol könnyebb lehet biciklire váltani.

Nem lakóházak, mindössze hét méteres tornyok. Közterületi emlékműnek, parkot csinosító dísznek is beillenének, de valójában a levegőt tisztítják. A holland dizájnból készült tornyok Pekingben működnek és mindegyikük naponta egy futballstadion kiterjedésű tér levegőjét tisztítják meg. Tarlósnak is ilyeneket kellene felállítania Budapesten.

Nemhogy lassabban "gyógyul" az ózonréteg, mint várták, hanem még vékonyodik is. Méghozzá azokon a tájakon, ahol a legtöbb ember él a Földön. A tudósok nem tudják, mi a jelenség oka. Az ózonréteg feladata, hogy megvédjen minket a Nap káros ultraviola sugárzásától.

Tovább bővíti elektromos járműparkját a bécsi közlekedési vállalat, a Wiener Linien. Az első 12 méter hosszú villanybusz 2018 végétől közlekedik, az összes járművet 2019-ben helyezik forgalomba. Bécs már 2013 óta használ elektromos buszokat a légszennyezés visszaszorítása érdekében.

Több ember hal meg évente a szennyezett víz és levegő miatt, mint háborúban, gyilkosságban, maláriában, éhínségben és természeti katasztrófákban összesen. A globális GDP 6,2 százalékát veszik el ezek a halálesetek. A kemikáliák közel felét nem is tesztelték azt illetően, hogy mennyire veszélyesek az emberi szervezetre.

Rekordmértékben nőtt az üvegházgázkibocsátás 2016-ban, derült ki a Meteorológiai Világszervezet által közzétett adatokból. Amerika kilépése a párizsi klímaegyezményből katasztrofális hatású lehet.

Újra rájár a rúd a dízelautókra. Közel 7500 forintos díjat kell fizetniük a legszennyezőbb kocsiknak, ha be akarnak hajtani London belvárosába. 2019-re „ultraalacsony kibocsátású” zónává akarják változtatni London belső kerületeit a városatyák.

A világ nagyvárosaiban lévő fák évente több mint 500 millió dollár értékű "szolgáltatást nyújtanak" azzal, hogy tisztábbá, élhetőbbé teszik a városi környezetet - számította ki egy nemzetközi kutatócsoport.

Lakossági összefogással jelentősen csökkenthető a légszennyezés – derült ki a Levegő Munkacsoport tapasztalataiból. A környezetvédelmi civil szervezet több településen sürget összefogást a lakossági illegális hulladékégetés ellen, Verőcét állítva példának, ahol a helyiek mostanra elérték, hogy az önkormányzat és a rendőrség is részt vegyen a hulladékégetés elleni fellépésben.

A szingapúri csodapark épületei hatalmas tornyok, amelyek nemcsak faalakúak, de a biomimikri jegyében a fák működését is modellálják. Van törzsük, lombkoronájuk, ágaik, vizet és energiát vesznek fel. Este pedig napenergiával világítanak. Hollywoodi sci-fibe illik a helyszín.

A légitársaságok legnagyobb költségtétele az üzemanyag, mégis üzemanyagigényüknek csak töredékét szerzik be megújuló forrásokból. Pedig a bioüzemanyag ára versenyképes és ráadásul 80 %-kal kevesebb emisszióval jár.

Évtizedek óta nem tapasztalt szmog mérhető Dél-Angliában, ezzel a hírrel van tele a világsajtó, ám idehaza az idei évben ennek többszörösét is mérték. Putnok veri Londont és Párizst is.

Hatvan évvel ezelőtt, 1952. december ötödikén vastag, korom és pára nyelte el Londont. A „Great Smog” öt teljes napig tartotta fogságában a várost, a sokmilliós metropolisz iparosítás utáni történetének legsúlyosabb környezeti katasztrófáját okozva. A tömegközlekedés összeomlott, a mérgező ködben emberek ezrei vesztették életüket.

A nagy méretű szélenergia-telepek melegítő hatást gyakorolnak a térség éghajlatára, állapították meg tudósok az Egyesült Államokban. Főleg az éjszakai órákban melegebb a szélenergia-farmok feletti levegő.

Az Alcoa építőipari vállalat olyan burkolatot fejlesztett ki az építőelemeire, melyek a napsugarak vagy mesterséges fény hatására reakcióba lépnek és kivonják a légkörből a szmogot, illetve a levegőből felületükre szálló porszemcséket. A "légtisztító házakra" nagy igény mutatkozhat, hiszen a világ összes nagyvárosa szenved a forgalmi dugók okozta szmogtól. 10 000 négyzetméternyi építőelem felér 80 fa légtisztító kapacitásával, állítják a cég szakértői.

Nemcsak földgázból lehet előállítani a metanolt, ahogy eddig tették, hanem a levegő üvegházhatású szén-dioxidjából is. Oláh György találmányával új eszközt kaptunk a klímavédelemre és a növekvő energiaigény megoldására?

A klímaváltozásra adott válaszokról, valamint a szállópor koncentráció csökkentéséről és a térségbe érkező illegális hulladékszállítmányokról is tárgyaltak a visegrádi négyek (V4-ek) környezetvédelmi miniszteri találkozóján Krakkóban.

Hollandia után Ausztria, Németország és Magyarország is mentességet kapott 2011-ig a szálló porra vonatkozó uniós levegőminőségi előírások végrehajtása alól. Magyarország elsősorban a kedvezőtlen meteorológiai helyzetre hivatkozva kérte a felmentést - amelyet a Bizottság meg is adott.

A BASF Katalizátor divíziója is támogatja az első olyan versenyautót, amely újrahasznosítható anyagokból készül. A WorldFirst Formula 3-as autó, amelyet az angliai Warwick Egyetemhez tartozó innovációs központ (Warwick Innovative Manufacturing Research Centre - WIMRC) kutatói fejlesztettek ki, sikeresen teljesített a tesztpályán.