Naponta 35 emberrel végez a légszennyezés Magyarországon

A szennyezett levegő által bekövetkező idő előtti elhalálozás nem olyasfajta probléma, ami csak a szegény országokat érintené. Az EU-ban is nagy a baj. A toplista azonban csalóka látványt nyújt: nálunk rosszabb a helyzet. A százezer lakosra jutó halálozási arány jóval nagyobb nálunk, mint a dobogós helyezésű országokban.

Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) adatai szerint Európában is szép számmal szedi áldozatait a szennyezett levegő. A hatóság 28 uniós tagország lakosságában félmillióra taksálta a légszennyezés miatti korai halálesetek számát 2015-ben, ám tudósok nemrég azt állították, hogy a valós szám inkább 800 ezer körül van, mert nemcsak a légúti betegségek kialakulásáért felelős, sőt elsősorban nem azért.

Az egészségre ártalmas levegő bekerül a tüdőnkbe, onnan a véráramba, és rombolást végez bennünk, szív- és érrendszeri betegségeket okozva, melyek korai elhalálozáshoz vezetnek. Főleg a 2,5 PM, vagyis a 2,5 mikron vagy annál kisebb átmérőjű szálló szemcsék jutnak mélyre a szervezetünkben. Az ózon (O₃) és a nitrogén-dioxid egyaránt rendkívül káros hatású.

A lakosság százaléka

Az EEA előállt azzal a toplistával, mely megmutatja, mely országban követeli a legtöbb életet a rossz minőségű levegő. Ebben a rangsorban kilencedik helyet sikerült elérnie Magyarországnak.

Ország - Halálesetek (Lakosság hányada)

1. Németország – 62 300 (0,08%)
2. Olaszország – 60 600 (0,10%)
3. Lengyelország – 44 500 (0,12%)
4. Franciaország – 35 800 (0,05%)
5. Anglia – 31 300 (0,05%)
6. Spanyolország – 27 900 (0,06%)
7. Románia – 25 400 (0,13%)
8. Bulgária – 14 200 (0,20%)
9. Magyarország – 12 800 (0,13%)
10. Görögország – 12 000 (0,11%)

Ha jól megnézzük a listát, nem a halálesetek száma a leginkább aggodalmat keltő adat. Németország a legnépesebb nemzetállam az EU-ban, így nem csoda, ha az első helyen végzi. A lakosságra kivetített százalékarány igazából sokkal beszédesebb adat arról, hogy milyen nagy a baj az egyes országokban. E tekintetben Bulgáriában, Románia és Magyarországban a legnagyobb ez a hányad.

A városi levegő nem szabaddá tesz, hanem stroke-ot okoz

Nem is annyira a légutakat teszik tönkre a szennyezett levegőben szálló apró porszemcsék, mint inkább az érrendszerünket. Nem egy évet veszítünk el ezzel az életünkből, mint ahogy azt az Egészségügyi Világszervezet becsülte, hanem kettőt. Az európai elhalálozások közel ötöde a légszennyezés számlájára írható.

Köbméterenként

Egyre több hivatal és jelentés kongatja meg a vészharangot a szmog és a légszennyezettség egészségügyi hatása miatt. Az Európai Számvevőszék (ECA) nemrég azt állította állásfoglalásában, hogy a légszennyezés a „legnagyobb környezeti kockázat a népegészség számára”. Az ECA felhívta a figyelmet arra is, hogy az uniós tagállamokban életben lévő, légszennyezettségre – illetve a még megengedett szennyezettségi szintre – vonatkozó előírások „sokkal gyengébbek”, mint az ENSZ Egészségügyi Világszervezete (WHO) határértéke.

A WHO levegő-köbméterenként 20 mikrogramm szálló port (2,5 PM) tartja azon koncentrációnak, amely még nem ártalmas az egészségre. Az EU-s tagországok ennél jóval megengedőbbek – a szennyező iparágaknak kedveznek ezzel. A WHO szerint a stroke, a tüdőrák és a szívbetegségek előfordulásainak közel egyharmada írható a légszennyezés számlájára.

A Föld lakosságának 90 százaléka él olyan szennyezett levegőben, mely káros az emberi szervezetre. Évente globálisan 7 millióan halnak meg idő előtt a légszennyezés által kialakuló betegségekben – vagyis ha jobb levegőjű lakóhelyen élnének, tovább maradhatnának életben. A halálesetek számát tekintve Kína és India vezet, ám ez a lakosságuk nagy számával is indokolható. A társadalmon belül a legnagyobb arányban Afganisztánban és Pakisztánban követel életeket a rossz levegő.

Egy évvel rövidebb lehet az életed a szennyezett levegő miatt

Globális szinten csökkent az emberek várható élettartama a levegő szennyezettsége miatt. Természetesen a városlakók számíthatnak arra, hogy rövidebb lesz az életük a levegő miatt, amit nap mint nap beszívnak.