A városi levegő nem szabaddá tesz, hanem stroke-ot okoz

2019. április 05. péntek - 19:01 / Kriston László
  •    

Nem is annyira a légutakat teszik tönkre a szennyezett levegőben szálló apró porszemcsék, mint inkább az érrendszerünket. Nem egy évet veszítünk el ezzel az életünkből, mint ahogy azt az Egészségügyi Világszervezet becsülte, hanem kettőt. Az európai elhalálozások közel ötöde a légszennyezés számlájára írható.

Az európai polgárok átlagosan két évvel kevesebbet élnek a légszennyezés következtében kialakuló betegségek miatt, derült ki a European Heart Journalban megjelent új tanulmányból.

Évi 3 millió halál

Európában évente nagyjából 800 000 ember hal meg idejekorán a légszennyezés miatt. Ez elég nagy arány az összes éves halálozási arányban, hiszen 17 százalékot tesz ki az évi 5 millió európai halálesetből. A levegő szennyezettsége évente 3 millió ember haláláért felelős, amivel a rossz minőségű levegő az első számú halálok lett, megelőzve a HIV/AIDS-t és a maláriát. A légszennyezés okozta halálesetek 40–80 százaléka végül nem légúti problémák miatt következik be (mint ahogy azt az emberek többsége gondolná), hanem szívbetegségek és stroke-ok állnak a halál hátterében, hiszen a levegőben szálló szennyező szemcsék a belégzéssel bekerülnek a véráramba.

Az Andrássy út a szmogos, ködös idõben 2017. január 31-én.

Kép: MTI/Balogh Zoltán

Nem csak a tüdőbe

Az 2,5 mikronnál kisebb átmérőjű  részecskéknek való krónikus kitettség rontja az érrendszer működését, szívinfarktushoz, magas vérnyomáshoz, stroke-hoz és szívelégtelenséghez vezet. Az új kutatási eredmények szerint kétszer annyi idővel rövidíti meg a légszennyezés az életünket Európában, mint ahogy azt az ENSZ Egészségügyi Világszervezete (WHO) taksálta: a WHO egy évről cikkezett korábban, a tudósok most két évről írnak.

A városi szálló por leginkább a szegényeket, a kiskorúakat és az időseket veszélyezteti, vagy azért, mert a szervezetük sérülékeny, vagy mert olyan szegénynegyedekben élnek, ahol túl sok a régi típusú, nagy kibocsátású jármű, és a helyi hatóságok képtelenek bármit tenni a légszennyezés mérséklése érdekében.

Elmebajt okozhat a kamaszokban a szennyezett városi levegő
Hangokat hallanak, és olyan dolgokat látnak, amiket mások nem. Üldözési mániájukat van, azt hiszik, hogy kémkednek utánuk. Gyakrabban fordulnak elő ilyen kényszerképzetek azon kamaszok körében, akik szennyezett városi levegőt szívtak be testük növekedésének éveiben, mint azoknál, akik vidéken, falusi környezetben nőttek fel – állítják angol kutatók. A vizsgálat kritikusai szerint azonban más okai is lehetnek az elmezavarnak.

A WHO adatai szerint a nyugati világ fejlettebb országaiban, még az agyonzsúfolt metropolisokban is kedvezőbbek a szálló porról szóló adatok, mint a harmadik világban. Sydneyben, New Yorkban és Londonban 17, 16 és 22 mikrogrammnyi szálló port mértek egy köbméternyi levegőben (a PM10-es részecskéknél). A WHO 20 mikrogrammot tart megengedhetőnek. A szmog és a szálló por forrása sok minden lehet, a közlekedés, a nehézipar, az épülő házak vagy éppen az otthonok fával fűtése.

Több embert öl meg, mint a dohányzás

A légszennyezés több halálesetet okoz évente, mint a dohányzás, nyilatkozta egy kardiológus a The Guardian brit napilapnak. 2016-ban közzétett adatok szerint az előző 5 évben 8 százalékkal nőtt a légszennyezettség, vagyis több ember vált érintetté és lélegez be szennyezett levegőt napi szinten, mint korábban. A 2,5 mikronnál átmérőnél kisebb, szálló szemcsék koncentrációja India nagyvárosainak levegőjében a legmagasabb. Az ázsiai országban található a világ 30 legszennyezettebb levegőjű  városából 16. 2018-ban ez 1,2 idő előtti elhalálozáshoz vezetett az indiai lakosság körében.

Vasfüggöny után porfüggöny

Dacára annak, hogy Indiában mennyire siralmas a helyzet, Európában is csapnivaló a levegő minősége. Afféle vasfüggöny – vagy inkább fosszilis függöny – rajzolódik ki a kérdésben: a  levegő rosszabb minőségű, mint a globális átlag, de egyenlőtlenül oszlik meg az öreg kontinensen. Kelet- és Közép-Európában rosszabb a levegő, mint a gazdagabb nyugati országokban, mert mifelénk több a széntüzelésű  erőmű, s a vidéki környezetben is több otthont fűtenek fa és kőszén eltüzelésével, a jogi környezet pedig nem igazán segíti elő a tisztább energiaforrásokra való átállást télen is.

londoni szmog

Városi élet – szmoggal
Kép: Wikipedia

Európa 775 milliárd dollárt takaríthatna meg 2025-ig azzal, ha javítana levegője minőségén, mert ennyivel kevesebb költséget jelentene a betegellátás, és növekednének a turizmus bevételei és az ingatlanok árai (vannak régiók, ahol ezért érnek kevesebbet a lakások).

2050-re várhatóan 2 milliárd autó fog futni az utakon. Ha nem sikerül rövid időn belül elektromos autóflottára lecserélni a fosszilis energiahordozókat égető járműparkunkat, akkor csak nőni fog a légszennyezésből eredő korai halálesetek száma.

Szakemberek úgy becsülik, hogy a légszennyezés miatt idő előtt meghaló emberek éves létszáma várhatóan megduplázódik a következő évtizedekben, hiszen 2050-re az emberiség 68 százaléka, vagyis 6,7 milliárd ember fog városokban élni. Ez az arány jelenleg a globális népesség 55 százaléka, ami 4,2 milliárd városlakót jelentett 2018-ban.

(Quartz, ENSZ)

A szálló por világtérképe
  • Az ENSZ Egészségügyi Világszervezete 2016-ban közzétett adatai szerint 8 százalékkal nőtt a szabadtéri légszennyezettség a korábbi öt évben.
  • Amint az a több mint 3000 városból gyűjtött adatokból kiderült, a legnagyobb növekedést a Közel-Kelet, Délkelet-Ázsia és a csendes-óceáni térség nyugati régiója könyvelhette el, ahol sok helyen ötszöröse, sőt tízszerese a légszennyezettség annak a szintnek, ami a WHO szerint még nem ártalmas az egészségre. A WHO ezt levegő-köbméterenként 20 mikrogrammban állapította meg.
  • A 2,5 mikronnál kisebb átmérőjű szálló por koncentrációja Indiában a legnagyobb, ahol a világ legszennyezettebb 30 városából 16 található.
  • Habár éveken át hallottunk a hírekben a kínai nagyvárosok lakosságát szinte megfullasztó szmogról, Kína vezetése 2011 óta sokat tett a probléma visszaszorításáért, és most már „csak” 5 várossal szerepelnek a top 30-as listán. A 30 legszennyezettebb város listáján kilenc másik ország képviselteti még magát, köztük Pakisztán és Irán.
  • A világ legszennyezettebb városa a gyorsan növekvő nigériai kikötőváros, Onitsha, ahol 600 mikrogrammnyi PM10 szálló por található a levegőben köbméterenként. Ez nagyjából harmincszorosa a WHO által megengedettnek.
  • A valós képet azért nem tudhatjuk, mert néhány afrikai metropolis nem méri a szálló port koncentrációját.
  • A legtisztább levegőjű város a földkerekségen a finnországi Muonio, mely az északi-sarkkörhöz közel fekszik. Itt csak 2 mikrogramm a kisebb átmérőjű szálló por (PM2,5) koncentrációja, míg a nagyobbé (PM10) 4 mikrogramm.
  • A második legtisztább ember lakta hely a világon a kanadai Norman Wells, a harmadik Campisábalos Spanyolországban, a negyedik az USA Wyoming államában található Converse megye.
  • Öröm az ürömben, hogy a WHO által vizsgált 3000 város közül a magas jövedelmű országokban lévő városok több mint fele, a közepes és alacsony jövedelemszintű lakossággal bíró országokban pedig a városok több mint harmada több mint 5 százalékkal csökkentette légszennyezettségét 2011 és 2016 között.

Forrás: WHO, The Guardian

 

Segítünk kiszámolni

EKÁER kalkulátor

kalkulátor

Céges bankszámla

kalkulátor

Pályázatkereső

kalkulátor