A szennyezett levegő közel 700 000 öt évnél fiatalabb gyerek életét oltja ki évente, állítja az ENSZ Egészségügyi Világszervezete (WHO).
- Az emberiség 90 százaléka olyan helyeken él, ahol már az egészségre káros a levegő szennyezettsége.
- A Földön élő 1,8 milliárd kiskorú 93 százaléka – köztük 630 millió öt évnél fiatalabb gyerek – ártalmas levegőjű környezetben lakik.
- A fejlett országokban a gyerekek több mint 50 százaléka él szennyezett levegőben.
- A fejlődő világban a gyerekek 98(!) százaléka szenved a rossz levegőtől.
- Afganisztán 406
- Pakisztán 207
- India 195
- Nigéria 150
- Kina 117
- Szaúd-Arábia 95
- Oroszország 62
- Németország 22
- Anglia 21
- USA 21
- Japán 13
- Kanada 12
A gyerekek számára több ok miatt is fokozottan káros a rossz minőségű levegő. Azért van rájuk különösen rossz hatással, mert testük és tüdejük még növekszik – a tüdő fejlődésének 80 százaléka a születés után történik –, és több időt töltenek szabadban, ahol beszívják a szennyezett levegőt.
Minden egyes lélegzettel több levegőt vesznek magukhoz a testméretükhöz képest, mint a felnőttek. Az szálló por apró részecskéi a tüdőből eljutnak az agyba is, ahol károsíthatják az agyhártyát, ami elvileg megvédi az agyat a szennyező anyagoktól.
A felnőttekhez képest egy gyereknél sokkal kisebb mennyiségű szennyező anyag is képes ártani. Mivel a gyerekek immunrendszere nem olyan erős, mint a sok próbát kiállt felnőtteké, könnyebben alakul ki náluk valamilyen légúti gyulladás.
A mágnesvasérc-részecskék is ártalmasak tudnak lenni. A legújabb tudományos szakirodalom szerint ezek idegrendszert károsító betegségeket okoznak. A városokban lakó emberek agyában már kimutatták ezt az anyagot.
Tűzgyújtás a kunyhókban
A davosi Világgazdasági Fórum jóslata szerint 2050-re az emberiség kétharmada fog városokban élni. A városok a gazdasági fejlődés motorjai, hiszen a globális GDP 80 százalékát a városokban lévő gazdasági szereplők termelik meg. Ugyanakkor a városok felelősek az üvegházgáz-kibocsátás 75 százalékáért.
A városokon kívül is nagyok a problémák. A vidéki kunyhókban gyakran nincs elválasztva a lakószoba a konyhától, a főzéshez szükséges tüzet például tehénürülékből készült pogácsákkal táplálják, s az égetéstől keletkező kormot belélegzik a lakók.
A globális népesség 40 százalékának nincs hozzáférése tiszta energiaforrásokhoz, életterében vagy ahhoz közel kell tüzet gyújtania és korommal teli levegőt belélegezni. Különösen a Szahara alatti Afrikában nem tud a népességnövekedéssel lépést tartani a tiszta energiák – például napelemes eszközök – terjedése.
Ugyan 2018-ra két évtized alatt sikerült a gyermekhalandóságot a korábbi szint felére visszaszorítani, az ENSZ azonban egy 2018-as jelentésében figyelmeztetett, hogy ezt az eredményt könnyen eltörölheti a légszennyezés miatt növekvő gyerekhalandóság.
