„A betöltetlen álláshelyek száma 83 611, ebből a versenyszférában van 61 890, ez 30 százalékos emelkedést jelent egy év alatt” – ismertette az adatokat Andorka Miklós, a MAPI Zrt. operatív igazgatóhelyettese.
„Egy felmérés szerint a cégek 31,5 százaléka küzd toborzási nehézségekkel. Sok betöltendő állás nem jelenik meg a hivatalos statisztikákban, ahogy a hatszázezer mikrovállalkozásé sem, melyek négy főnél kevesebbet foglalkoztatnak, vagy az egyéni vállalkozók munkaerőigénye” – fogalmazott Marczinkó Zoltán István, a Pénzügyminisztérium munkaerőpiacért és vállalati kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára.
Mégis „vannak tartalékok a munkaerőpiacon. Az egyik probléma az, hogy nem vagyunk hajlandók foglalkoztatni gyakorlat nélkül adott esetben, ezért a fiatalok munkanélkülisége majdnem a duplája az országos átlagnak. Az idősek is jobban bevonhatók lennének. Amikor egy 25 éves HR-es kezd interjúztatni, neki egy negyvenéves is öreg” – magyarázta Szűts Ildikó, az Országos Humánmenedzsment Egyesület elnöke.
Az új munkatársak integrálása is rendkívül kényes folyamat. „Fontos, hogy ne legyen minden ráöntve azonnal, mert nem lesz képes egyből felfogni az egészet. Ha a betanítás nem sikerül, akkor nagy valószínűséggel az illető el fog menni. Az első három–hat hónap a legkritikusabb e tekintetben” – mondta Kelemen Viktor, a Bureau Veritas Hungary ügyvezetője.
Employer branding
Vannak beépített bombák is a munkaerőpiacon. Nem is annyira az idősek és a fiatalok közötti különbségekben mutatkozik meg. „A felmérések azt mutatják, hogy éppen az Y és a Z generáció nagyon nem bírja egymást. Az kell ezeknek a Z-generációs srácoknak, hogy meg tudják mutatni a neten, hogy hol dolgoznak. Ha ez irigységet kelt, akkor jók vagyunk” – magyarázta Borbély László, szervezetfejlesztő, az SPA Tudásbázis Kft. ügyvezetője.
Sokat számít tehát, hogy milyen kép alakult ki a munkaadóról mint cégről a köztudatban. „Ma már mindenkinél van okostelefon. És használják. Ha hazudsz a cégedről, úgyis kiderül. Rendbe kell tennünk a saját portánkat, mielőtt employer brandinggel foglalkozunk. Mondj igazat, ez legyen az alapelved” – tanácsolta Lakatos Zsófia, a Magyar PR Szövetség elnöke.
Hogy boldog-e egy cég, hogy öröm-e bejárni a munkahelyre, az sokat nyom a latban, főleg ha a munkaerő válogathat a munkalehetőségek között. „2030-ra a Világegészségügyi Szervezet szerint világszinten vezető betegség lesz a depresszió és a stressz. Az EU-ban jelenleg 56 millió embert érint, Magyarországon 1,1 millió embert” – mondta Hegedűs Márta, CMC, a Homo Regius Tanácsadó Iroda ügyvezetője.
A munkavállalókért folyó versenyben természetesen fontos eszközök a különböző juttatások. „2019-ben a legtöbb juttatásnak az adókedvezménye megszűnik, és bérként adózik. Felmérésünk szerint 5 százalék döntött csak úgy, hogy megszünteti, 58 százalék azonban nem változtat rajta” – mondta Balázs Krisztián, az Edenred Magyarország Kft. ügyvezetője.
A munkáltatást támogató „Ifjúsági Garancia Programba gyakorlatilag mindenki bevonható. A rendszer utófinanszírozást biztosít” – mondta dr. Varga Katalin, a Pest Megyei Kormányhivatal projektvezetője.
A munkareőhiány leküzdésének egyik módja az automatizáció és a mesterséges intelligencia igénybevétele. „Folyamattámogató szoftverekkel kell dolgozni, amiben a munkafolyamatok lerajzolhatók, ábrázolhatók, sok álláshirdetésben már benne van, hogy ilyen szoftverkezelési képességet igényelnek a munkáltatók” – mondta Szederkényi Zsolt, a xFLOWer Group Kft. ügyvezetője. „Vannak olyan GINOP pályázatok, például a K+F+I vagy az infokommunikációs és mobilfejlesztési pályázat, amikkel lehet optimalizálni” – hangsúlyozta Rostás Krisztián, a Goodwill Consulting Fejlesztési Tanácsadó Kft. vezető fejlesztési tanácsadója.
A tehetségekért folytatott versenyben mindenféle eszközt be kell vetni, ilyen például a munkakörnyezet vagy éppen a levegő minőségének javítása. „Egy ötszáz főre kiterjedő felmérésünkben, melyben 25-39 éveseket kérdeztünk meg, azt láttuk, hogy 77 százalék a harmadik legfontosabb tényezőnek tartja a munkahely-választásnál a munkakörnyezetet” – mondta Fodor Dániel, az ingatlan.com és Az Év Irodája verseny projektmenedzsere.
„Naponta 10 800 lieter levegőt lélegzünk be. Egy irodaházban a szellőzőrendszer a levegőben szálló kórokozók szétszórásával akár egy egész emelet dolgozóit is meg tudja betegíteni” – hívta fel a figyelmet Pataki Gábor, a Fellowes Hungary Kft. üzletfejlesztési vezetője.