„A levegő tisztasága és a közlekedésbiztonság között szoros kapcsolat van. A tanulmány rávilágít arra, hogy ha fenntartható módon fejlesztik egy város tömegközlekedési infrastruktúráját, akkor az emberek tisztább levegőt lélegezhetnek, és az utak is biztonságosabbak lesznek a kerékpáros és gyalogos közlekedés számára” – mondta Stoll Barbara, a Greenpeace nemzetközi Tiszta Levegő-kampányának felelőse.

Több kerékpárút segítene

A Wuppertal Institute kutatása szerint magas a levegőszennyezettség például Budapesten, Londonban és Párizsban, míg a vizsgált városok közül többek között Zürichben, Oslóban és Koppenhágában volt a legtisztább a levegő. A tiszta levegő mellett az utóbbi városokban voltak a legbiztonságosabbak az utak, és itt volt a legfejlettebb a kerékpáros és gyalogos infrastruktúra is. A legjobban Koppenhága szerepelt az értékelésben, ahol nagyon sokat tettek nemcsak a jó levegőért, de a város élhetőségéért is. A legrosszabb értékelést Róma és Moszkva kapta: ezekben a városokban még sokat kell tenni a fenntartható mobilitás érdekében.

Budapest a 13 város közül a 9. helyen végzett. A tömegközlekedés magas pontszámot kapott – viszont a légszennyezettség, valamint az utak biztonsága jócskán hagy kívánni valókat maga után. A kerékpáros és gyalogos infrastruktúra szintén igen sok fejlesztést igényel. A súlyos légszennyezettség miatt május közepén per indult az Európai Bíróságon hat ország – köztük Magyarország – kormánya ellen. A Bizottság azért kezdeményezte az eljárást, mert nem látott megfelelő garanciákat arra, hogy a magyar kormány által benyújtott intézkedési terv valóban hatékonyan tudja csökkenteni a levegőben a szálló por határérték feletti mennyiségét.

„Itt az ideje, hogy a magyar kormány hatékony intézkedéseket tegyen a légszennyezettség csökkentése érdekében. Évtizedek óta minden évben több ezren halnak meg itthon idő előtt a rossz levegő miatt. Azt várjuk a most felálló kormánytól, hogy lépjen fel hatékonyan a szennyező dízeljárművek használata ellen, és támogassa a környezetbarát tömegközlekedés, valamint a kerékpáros és gyalogos infrastruktúra fejlesztését” – nyilatkozta Simon Gergely, a Greenpeace vegyianyag-szakértője.