Ahogy arról már többször írtunk korábban, éveken át ellentmondó vélemények láttak napvilágot a glifozát potenciális rákkeltő hatásáról. Foglaljuk össze először röviden mi történt glifozát-ügyben:
- 2015-ben az ENSZ Világegészségügyi Szervezete, a WHO meglepően gyávának mutatkozott a glifozát ártalmas voltának taglalásában, azt a hivatalos álláspontot publikálva, hogy a gyomirtók e hatóanyaga „valószínűleg rákkeltő”. Ez felvetette annak gyanúját, hogy a WHO -pontosabban annak kutatóintézet, az IARC- engedett a vegyipari lobbi nyomásának. Ugyanis a lyoni székhelyű IARC egyik munkatársa azt írta az elemzést végző tudósoknak, hogy ne adják ki munkájuk dokumentációját harmadik személynek. Ha teljesen bizonyos a verdikt, akkor miért ellenzi az átláthatóságot, a transzparenciát a WHO?
- Az amerikai Környezetvédelmi Hivatal (EPA) 2017-ben tette közzé kockázati elemzését, mely úgy fogalmazott a glifozátról, hogy „nemv valószínű, hogy karcinogén hatású az emberekre”.
- Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság is hasonló vélekedést közölt.
- 2017-ben Brüsszel is jóváhagyta a mezőgazdaságban használt glifozát-alapú termékeket további öt évig forgalmazhatják a cégek az EU-ban.
- 2017-ben 800 ember indított kollektív pert a Monsanto ellen, azzal vádolva a agrár- és vegyipari világcéget, hogy terméke non-Hodgkin limfómát okozott náluk, ami az immunrendszer káros megbetegedése. 2018-ra a felperesek száma többezerre nőtt.
- 2018 augusztusában egy bíróság San Franciscóban kimondta, hogy a Monsanto biotechnológiai óriáscég Roundup növényvédőszere rákot okozott és 239 millió dolláros kártérítést meg -poszthumusz- annak a az iskolaudvar-gondnoknak, aki kapcsolatba került a szerrel, 2014-ben diagnosztizáltak nála non-Hodgkin limfómát, majd még a per folyamán elhunyt. Az özvegynek megítélt kártérítést a Monsanto fellebbezése után végül 78 millió dollárra csökkentette a bíróság.
- A Bayer ugyanebben az évben megvásárolta a Monsantót, mely megrogyott a perek súlya alatt, s kártérítési lavinára számítva inkább beolvadt riválisába.
- A Bayer váltig állítja, hogy a glifozát „biztonságos és hatékony eszköz a gyomirtásra.”
Újabb tudományos verdikt
Ezen előzmények után kedvezőtlen fejlemény a Bayer számára, hogy a Washington Egyetem megjelentetett egy metaelemzést az összes glifozáttal kapcsolatos tudományos kutatásról, beleértve az egyetem saját kutatását is. A tudósok arra a következtetésre jutottak, hogy a glifozát 41 százalékkal növeli a non-Hodgkin limfóma (NHL) kialakulásának kockázatát azoknál, akik kapcsolatba kerülnek az anyaggal. Az NHL az immunrendszer romboló rákos megbetegedés.
A Bayer „statisztikai manipulációnak” minősítette a tanulmányt, melyben „komoly módszertani hibákat” vélt felfedezni, hozzátéve, hogy az elemzés „nem nyújt tudományosan érvényes bizonyítékot arra, ami ellentmondana az eddigi tudományos bizonyítékoknak arról, hogy a glifozát-alapú gyomirtók nem karcinogén hatásúak.” A tanulmány szerzői ugyan elismerték, hogy tanulmányuknak megvannak a maga korlátai, de ennek is az az oka, hogy kevés adatot publikáltak eddig tudósok a témában. Az elemzés nem tért ki arra sem, hogy az amerikai gazdák a 2000-es évek közepe óta a gyomirtókat a növényekre is rászórják, mielőtt azokat learatják, betakarítják, vagyis a lakosság egésze is érintett lehet, nemcsak a gyomirtó szórást hatósági engedéllyel végző személyek. Remélhetőleg több vizsgálat feszegeti majd az agráriumban nem dolgozó lakosság glifozát-érintettségét a jövőben, amivel.
A vegyipar úgy reagált az évek óta húzódó glifozát-polémiára, hogy a dikambát tette meg a növényvédőszerek hatóanyagának. De ez is botrányt kavart, mert túl jól irt mindent.
