Egyre erősödik a környezet- és egészségtudatos fogyasztók szegmense az élelmiszerpiacon. A bortermelésben az organikus és a „biodinamikus” szőlőtermesztés most az új divat. Illetve nem is annyira új ez: már a teozófia 19. századi német atyjának, Rudolf Steinernek is megvoltak a gondolatai arról, milyen a jó bor. Az ökotudatos 21. századi borászatok tulajdonképpen az ő nyomdokain járnak.

Megoszlanak a vélemények azt illetően, melyik fenyővel teszünk nagyobb szolgáltatot a természetnek. Több forrás a műfenyőt részesíti előnyben. De tíz évig kell használni a műfenyőt ahhoz, hogy környezetkímélőbb opció legyen, mint egy évtizeden át évi egy fenyőfa kivágása.

Itt a poliészter-armageddon. Egy poliészter polárdzseki egy mosás során 1900 darab műanyagrostot ereszt ki magából. Ez a mosógépünkből a városi vízvezetékrendszeren keresztül a folyókba és a tengerekbe kerül. Majd újra a városi vízműrendszerbe, vagyis a poharunkba. És van még egy rossz hír: a levegőben is szállnak, s a tüdőnkben is lerakódnak.

A plasztik évszázadokig nem bomlik le, de az időjárás viszontagságainak köszönhetően hamar széttöredezik és szennyező anyaggá válik. A halak megeszik, így bekerül a táplálékláncba. De a csapvízben is kimutatható.

A lineáris gazdaságról, az eldobó társadalomról, amelyben mindent kihajítunk, körforgásos gazdaságra kell átállnunk, különben nem leszünk képesek csökkenteni környezetszennyezésünket.